csillagászati mn 18A 

1. ’a csillagászattal mint tudománnyal kapcs., ill. e tudományban alkalmazott, haszn.’ ❖ csillagászati és archaeologiai szakosztály (1846 Hetilap CD61) | A katalogusokban előforduló hat első nagyságrendhez tartozó csillagok legtöbbje és a felsőbb rendbeliek egynémelyike külön csillagászati jelöléssel bir (1893 PallasLex. CD02) | [Kopernikusz] a csillagászati mérések új alapvetését kereste és nem elvont elméletet, amikor a Földnek tengelykörüli s Nap-körüli mozgását kimutatta (1936 Hajnal István CD42) | Az újhold tapasztalati úton való megállapítása mellett még akkor is kitartottak, amikor már csillagászatilag is meg tudták volna határozni (1989 HaagLex. ford. CD1208).

1a. ’e tudomány kutatási céljaira készített 〈eszköz〉’ ❖ A tágas és magas csillagásztorony is jeles épitésű, de a csillagászati eszközök, valamint a physikaiak sem a legjobb karban vannak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A csillagászati távcső gyujtópontjánál szabályozható rés van, melyet a megvizsgálandó csillagra beállítunk (1911 RévaiNagyLex. C5698, 215) | A napóra volt az első, tudományosan megszerkesztett csillagászati műszer, amely bárki számára hozzáférhető volt (1996 Lakáskultúra CD39).

1b. ’az égitestekkel foglalkozó, azokra vonatk., sajátosságaikat vizsgáló, ill. bemutató, leíró’ ❖ a’ csillagászati jegyzetek azt tanusitják, hogy hasonló légmérséklet 1773 óta nem tapasztaltatott (1841 Pesti Hírlap CD61) | A csillagászati naptár egy júliusi éjszakára ritka szép teljes holdelsötétülést jelzett, ami este tíz órakor veendé kezdetét, s éjfél táján érendé el egész teljességét (1877 Jókai Mór CD18) | [Naiboda Bálint] sajtó alatti csillagászati munkáját épp Báthory Istvánnak ajánlva nyomatta ki (1911 Veress Endre CD55) | A csillagászati földrajz nem azonos a csillagászattal, hanem az általános természeti földrajz résztudománya, amely a Földet mint a Naprendszer egyik tagját tanulmányozza, s a világegyetem jelenségeit nem önmagukban, hanem földi hatásukban vizsgálja (1998 Új Könyvek CD29) | A geocentrikus világkép évezredeken keresztül megfelelt a hétköznapi élet számára, de a csillagászati megfigyelések arra mutattak, hogy nem a Föld a világ közepe (2000 Természet Világa CD50).

1c. ’a világűrben levő v. történő 〈jelenség, esemény〉’ ❖ e napfogyatkozás a legritkább csillagászati tüneménynyel lesz kapcsolatban (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Sajnovics János a Demonstratio című művének megírására] az ösztönzést egy érdekes csillagászati esemény alkalmával kapta. Az 1769. év nyarán várták a Vénus elvonulását a nap előtt (1896 Simonyi Zsigmond CD44) | Az időjárás évszakok szerinti változása csillagászati jelenségekkel függ össze, mint a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló (1962 Mollay Károly CD52) | A Hopkins ultraibolya távcső egy tízmilliárd fényévre levő csillagászati objektum, egy kvazár vizsgálata során mutatta ki a galaxisok közötti térben található héliumatomok jellegzetes színképvonalát (1995 Magyar Hírlap CD09) • csillagászati szürkület (Met) ’az esti és hajnali szürkületnek az a szakasza, amikor a halványabb csillagok is látszanak az égen’ ❖ Ha a Nap helyét nem a horizontra, hanem ez alá 6 fokkal, illetőleg 18 fokkal helyezzük, kapjuk a polgári, illetőleg csillagászati szürkület kezdetét v. végét, aszerint, amint a horizont keleti v. nyugati részén vagyunk (1894 PallasLex. CD02) | Még az északi szélesség 30. fokáról nézve is csak alig valamivel emelkedik [az üstökös] a déli-délkeleti látóhatár fölé a kora hajnali órákban, a csillagászati szürkület kezdetekor, vagyis kb. 1 órával napkelte előtt (1997 Természet Világa CD50).

1d. ’az égitestek helyzetének, mozgásának alapján történő, ill. azon alapuló mérésekkel kiszámított’ ❖ [a Ptolemaiosz által] említett Parka jazyg [ti. iráni eredetű lovas-nomád nép lakta] város, a mennyire az ő csillagászati helymeghatározása után eligazodhatunk, a mai Aszód táján eshetett (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az említett négy időpont a csillagászati évszakok kezdeteit jelölik; a tényleges évszakok ezekhez képest mindig késnek, valamint a nap legforróbb szaka sem esik össze a Nap delelésével, hanem ennél 1, sőt 2 órával is későbben lép fel (1894 PallasLex. CD02) | a fő csillagászati időköröket – nap, holdhónap és napév – azért olyan nehéz egységes időszámítási rendszerbe foglalni, mert összemérhetetlenek, vagyis nincsenek meg egymásban egész számszor, hanem hányadosuk olyan számot alkot, amelynek tizedes tört jegyei a végtelenbe nyúlnak (1988 Tények könyve CD37) | csillagászati hajózás […] az a hajóvezetési mód, amelynél a tengeren a hajó földrajzi helyét (földrajzi hosszúság és szélesség) és a követendő irányt égitestek megfigyeléséből határozzák meg (1998 MagyarNagyLex. C5819, 92) • csillagászati egység (Csill) CSE a) ’〈a világűrbeli távolságok mérésére haszn. mértékegységként:〉 a Nap és a Föld közepes távolsága, azaz kb. 149 600 000 kilométer’ ❖ a titokzatos „Planet X” középtávolsága a Naptól 43 csillagászati egység (6450 millió km.) (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 134) | A ma ismert kilenc nagy- és több tízezernyi kisbolygó a Naprendszer belső részében mintegy ötven csillagászati egységen belül kering (1999 Magyar Hírlap CD09) | 1 CSE a Föld átlagos naptávolsága, vagyis 150 millió km (2000 Magyar Hírlap CD09) b) (jelzőként) ’vhány ilyen egységnyi 〈távolság〉’ ❖ az üstökös mindössze 0,77 CSE távolságban haladt el a Jupiter mellett (1997 Természet Világa CD50) | Oort holland csillagász feltételezése szerint […] mintegy 40-100 000 csillagászati egység távolságban több milliárd üstökös-magból álló felhő létezik (1999 Magyar Hírlap CD09) • csillagászati év (Csill) ’〈idő mérésére haszn. mértékegységként:〉 az a pontosan kiszámított időegység, amely alatt a Föld egyszer teljesen befutja Nap körüli pályáját’ ❖ az árpa négyszer adott aratást egy csillagászati év alatt az örök melegben (1858 Jókai Mór C2254, 4) | Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama; emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma (1894 PallasLex. CD02) | a kereken 365 ¼ naposnak vett átlagos, Julius Caesar-féle év 11 perc 14 másodperccel hosszabb a csillagászati évnél, ami kb. 128 évenként egy-egy napnyi eltolódást jelentett a csillagászati jelenség tényleges bekövetkezte és hagyományos naptári helye között (1962 Mollay Károly CD52) • csillagászati óra ’a környezeti viszonyok változásától függetlenül, a lehető legpontosabban működő ingaóra’ ❖ E teremtől jobbra tájképekkel ékesitett szobába jutunk, mellyben többi között becses csillagászati óra van (1858 Soproni Szemle CD52) | A csillagászati órák a lehető legpontosabban s legfinomabban vannak készítve, s ingájuk ugy van szerkesztve, hogy rá sem a hőmérsékletváltozásnak, sem a barométer ingadozásának ne legyen befolyása (1893 PallasLex. CD02) | A csillagászati órák számtáblája eltér a közéletben használt órákétól, mert azokon a másodperc-, perc- és óraosztások el vannak egymástól különítve, az órák pedig folytatólagosan 1-től 24-ig számozva (1912 RévaiNagyLex. C5701, 97) | A világ legpontosabb órája a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának fizikai intézetében készült el: az évenként legfeljebb a másodperc tízmilliomod részét késő óra pontosabban mutatja az időt, mint az eddigi legprecízebb csillagászati órák (1958 Népszabadság nov. 10. C1499, 8).

2. (túlzó) ’igen nagy 〈szám, összeg, magasság, távolság stb.〉’ ❖ [Lányi Sarolta] messziről, sorsok és életek embertelen, csillagászati távlatából küldi üdvözletét (1923 Lányi Viktor CD10) | egyik csillagászati szám a másikat érte; harmincmillió, ötvenmillió, utoljára még százötvenhárommillió, amit Rotschildék adtak [a deficit csökkentésére] (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 291) | félő, hogy a nagy számok és növekvő forgalom mámorában e fontos iparág [ti. a vendéglátóipar] vezetői és elöljárói a továbbiakban egy még csillagászatibb számot tűznek ki elérendő célul (1960 Hétfői Hírek szept. 19. C4763, 7) | Az árak növekedése csillagászati összegeket ért el (1980 Barbalics Imre János CD52) | Idén még gyorsabb sínarchitektúrák és memóriák jelennek meg, utolérve a közben csillagászati sebességekre gyorsult processzorokat (1998 Byte Magazin ford. CD38).

Vö. CzF. ~, csillagászatilag; ÉrtSz.; ÉKsz.