csillagjóslat fn 3A

1. ’a csillagjóslásnak rajzba v. írásba foglalt eredménye, horoszkóp’ ❖ [Pécsi Simon Kassai Elemért] azért vette védszárny alá, […] mert egy csillagjóslat szerint általa fogand az ő családjáról […] valami véletlen csapás elháríttatni (1858 Kemény Zsigmond C2609, 106) | Minden naptárban van a már ismertetett havi jóslatokon kívűl „Rövid astrologiai Vizsgálás” czímű, több részre osztott terjedelmes rovat, mely évi általános csillagjóslatokat tartalmaz a) a négy évszakról; b) a fogyatkozásokról; c) a békességről és hadakozásról; d) az egészségről és betegségről; e) a termékeny- és terméketlenségről (1885 Thaly Kálmán 8477006, 114) | Ha [Rudolf császár] szolgái vagy tanácsosai valakiről azt a csillagjóslatot hozták, hogy az illetőnek csillagzata zavarja az övét, az ilyent többé nem fogadta, eltiltotta az udvartól (1928 Szekfű Gyula CD42) | A tudomány álláspontja szerint a csillagjóslatoknak semmiféle alapjuk nincs (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065004, 222).

2. (rég) ’a Nap, a Hold és a bolygók (vki születésekor megállapítható) állásának és mozgásának sors- és jellemformáló hatást tulajdonító, s ezek alapján földi eseményeket megjósoló misztikus eszmerendszer; asztrológia’ ❖ Nurgehán ez alatt, a’ tudományokkal foglalatoskodék, ’s nagy előmenetelt tett a csillagjósolat (Astrologia) tudományában, mellyre tanitója Abusamár oktatá (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524425, 196) | Egyik azon néphit, hogy minden egyes embernek csillaga van, melyhez sorsa köttetett, – talán a középkori csillagjóslatból meritve forrását: ha nem régibb adatu – s mely az illető elhunytával le is szokott szaladni (1872 Szathmáry Károly 8428001, 32) | A csillagmagyarázás és csillagjóslat (astrologia) babonái […] annyira elhatalmasodtak, hogy elsőrangú tudósok […] s főpapok egyaránt meghajoltak előttök s tetteiket és elhatározásaikat azok szerint intézték (1899 Szász Károly² C3834, 168).

2a. (rég, ritk) ’ennek alapján történő jövendőmondás’ ❖ [Mefibózeth] embereit megtanítá a démonok nyelvére, a bűvészetre, a csillagjóslatra (1851 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.

csillagjóslat főnév 3A
1.
a csillagjóslásnak rajzba v. írásba foglalt eredménye, horoszkóp
[Pécsi Simon Kassai Elemért] azért vette védszárny alá, […] mert egy csillagjóslat szerint általa fogand az ő családjáról […] valami véletlen csapás elháríttatni
(1858 Kemény Zsigmond)
Minden naptárban van a már ismertetett havi jóslatokon kívűl „Rövid astrologiai Vizsgálás” czímű, több részre osztott terjedelmes rovat, mely évi általános csillagjóslatokat tartalmaz a) a négy évszakról; b) a fogyatkozásokról; c) a békességről és hadakozásról; d) az egészségről és betegségről; e) a termékeny- és terméketlenségről
(1885 Thaly Kálmán)
Ha [Rudolf császár] szolgái vagy tanácsosai valakiről azt a csillagjóslatot hozták, hogy az illetőnek csillagzata zavarja az övét, az ilyent többé nem fogadta, eltiltotta az udvartól
(1928 Szekfű Gyula)
A tudomány álláspontja szerint a csillagjóslatoknak semmiféle alapjuk nincs
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
2. (rég)
a Nap, a Hold és a bolygók (vki születésekor megállapítható) állásának és mozgásának sors- és jellemformáló hatást tulajdonító, s ezek alapján földi eseményeket megjósoló misztikus eszmerendszer; asztrológia
Nurgehán ez alatt, a’ tudományokkal foglalatoskodék, ’s nagy előmenetelt tett a csillagjósolat (Astrologia) tudományában, mellyre tanitója Abusamár oktatá
(1829 Vörösmarty Mihály ford.)
Egyik azon néphit, hogy minden egyes embernek csillaga van, melyhez sorsa köttetett, – talán a középkori csillagjóslatból meritve forrását: ha nem régibb adatu – s mely az illető elhunytával le is szokott szaladni
(1872 Szathmáry Károly)
A csillagmagyarázás és csillagjóslat (astrologia) babonái […] annyira elhatalmasodtak, hogy elsőrangú tudósok […] s főpapok egyaránt meghajoltak előttök s tetteiket és elhatározásaikat azok szerint intézték
(1899 Szász Károly²)
2a. (rég, ritk)
ennek alapján történő jövendőmondás
[Mefibózeth] embereit megtanítá a démonok nyelvére, a bűvészetre, a csillagjóslatra
(1851 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.

Beállítások