alaktan fn 4A4

(Tud) ’vmely tudomány vizsgálati tárgyának alaki kérdéseivel foglakozó tudományág’ ❖ Természetleirás és természettan sehol sem tanittatik, képviselve nincs az alaktan (1848 Tavasi Lajos 8469011, 142) | A geometriai alaktan elemei (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 171) | a pióczafélék külső alaktana (1891 Akadémiai Értesítő C0012, 523) | Az általános rész feloszlik alaktan-ra (morfológia), mely az ásványok alaki tulajdonságaival foglalkozik (1893 PallasLex. CD02) | Alaktan (morphologia, organologia), mely a növény testének felépülését és a tagok alakulását, valamint belső összerakódását a műveletek mellőzésével taglalja (1896 PallasLex. CD02) | Az összhangzattan, ellenponttan, alaktan, hangszereléstan és a magyar zene elméletének vázlatát adja (1900 Budapesti Hírlap dec. 5. C0055, 9) | Az ásatások, a néprajz csak anyagot szolgáltatnak egy új tudományághoz, a művelődési alaktanhoz (1931 Kosztolányi Dezső 9359258, 226) | építészeti alaktan (1956 Major Máté 2005085, 786).

a. (Nyelvt) ’a leíró nyelvtannak az a területe, amely a szavak, szóalakok szerkezetét, a szóelemek fajtáit és összekapcsolódásuk szabályait vizsgálja és foglalja rendszerbe, ill. maga a leírt rendszer’ ❖ az alaktan (morfológia) helyesben indul ki külső, azaz alaki, grammatikai, mint belső, vagyis értelmi, philosophiai formákból (1838 Figyelmező C0152, 629) | a latin alaktan legelső leczkéjében (1892 Brassai Sámuel 8067003, 82) | Az e szinteket leíró diszciplinák (hangtan, alaktan, mondattan stb.) (1989 Prószéky Gábor 1126002, 21) | a szűkebb nyelvtan (az alaktan és a mondattan) területén kisebb a válogatási lehetőség, viszonylag kevesebb az ún. nyelvtani szinonimák száma (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

J: morfológia.

Sz: alaktani.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

alaktan főnév 4A4
(Tud)
vmely tudomány vizsgálati tárgyának alaki kérdéseivel foglakozó tudományág
Természetleirás és természettan sehol sem tanittatik, képviselve nincs az alaktan
(1848 Tavasi Lajos)
A geometriai alaktan elemei
(1887 Akadémiai Értesítő)
a pióczafélék külső alaktana
(1891 Akadémiai Értesítő)
Az általános rész feloszlik alaktan-ra (morfológia), mely az ásványok alaki tulajdonságaival foglalkozik
(1893 PallasLex.)
Alaktan (morphologia, organologia), mely a növény testének felépülését és a tagok alakulását, valamint belső összerakódását a műveletek mellőzésével taglalja
(1896 PallasLex.)
Az összhangzattan, ellenponttan, alaktan, hangszereléstan és a magyar zene elméletének vázlatát adja
(1900 Budapesti Hírlap dec. 5.)
Az ásatások, a néprajz csak anyagot szolgáltatnak egy új tudományághoz, a művelődési alaktanhoz
(1931 Kosztolányi Dezső)
építészeti alaktan
(1956 Major Máté)
a. (Nyelvt)
a leíró nyelvtannak az a területe, amely a szavak, szóalakok szerkezetét, a szóelemek fajtáit és összekapcsolódásuk szabályait vizsgálja és foglalja rendszerbe, ill. maga a leírt rendszer
az alaktan (morfológia) helyesben indul ki külső, azaz alaki, grammatikai, mint belső, vagyis értelmi, philosophiai formákból
(1838 Figyelmező)
a latin alaktan legelső leczkéjében
(1892 Brassai Sámuel)
Az e szinteket leíró diszciplinák (hangtan, alaktan, mondattan stb.s a többi)
(1989 Prószéky Gábor)
a szűkebb nyelvtan (az alaktan és a mondattan) területén kisebb a válogatási lehetőség, viszonylag kevesebb az ún.úgynevezett nyelvtani szinonimák száma
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Sz: alaktani
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások