csima (6A) l. csuma¹
csuma¹ fn 6A cima (nyj) , csima (nyj) , csoma (nyj)
1. ’vmely termés szára, kocsánya (körüli, étkezésre fel nem használt része)’ ❖ Tsuma. Gyümőlts szára, p. o. megy vagy tseresnye tsumája (1825 Nátly József C3311, 40) | [A kocsányos tölgy] a levélfakadással egyszerre virágzik, makkja rövidebb v. hosszabb csumára (kocsán) van fűzve (1897 PallasLex. CD02) | csuma: az alma, a körte csutkája (1904 Magyar Nyelvőr C5962, 530) | a paradicsompaprikát alaposan megmosom, csumáját és magházát eltávolítom (1987 Frank Júlia et al. CD19) | Az eperszemek csumáját kiszedem (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. (rég v. nyj) ’némely növény, kül. káposzta szárának húsos v. fás felső vége, torzsája’ ❖ Tsima: káposzta torzsa (1792 Kisded szótár C0816, 245) | A’ répának tsimáját, tsiráját, torsáját meg-eszik, vizelletet indít (1797 Veszelszki Antal C4463, 377) | csima, csuma: torzsa. „A káposzta csimája” (1888 Magyar Nyelvőr C5953, 429) | csuma fn. ’torzsa, csutka’ (1997 Magyar Nyelvőr C6048, 45).
2a. (rég v. nyj) ’gyenge hajtás, ill. (a torzsából kinövő) csíra’ ❖ Tsoma: tavaszszal a’ torzsából ki-növ tsira (1792 Kisded szótár C0816, 246) | Tsoma: Germen, surculus caulium, cyma (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 12) | csima czima, növények gyenge hajtása (1884 Magyar Nyelvőr C5951, 452) | cima ~ (’-ja) fn. ’<krumpli vagy répa> csírázó hajtása’. Löszöggyük a répa cimáját (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 46).
3. (nyj) ’kukoricacső torzsája(, amelyről a szemet már lemorzsolták); kukoricacsutka’ ❖ cima: kukorica csuta (1908 Magyar Nyelvőr C5966, 374) | Csuma … kukorica csutka (1940 Baranyai néphagyományok C6203, 10) | csuma […] kukoricacsutka (1956 Lakodalom C5373, 661).
4. (nyj) ’a kukoricacső (lefosztott, száraz) buroklevele’ ❖ Tsumma: a’ le-fosztott tengerinek […] levelei (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 14) | Csuma Somogyban a kukorica-cső borítéka (1893 PallasLex. CD02) | csuma ~ fn. ’a kukoricacsövet beborító levélzet’. Ez a csumája, de amiko má küfosszák, akko foszték (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 55).
5. (nyj) ’a kukorica földben maradó szára’ ❖ csuma: a kukoricának földben maradt tönkje (1898 Magyar Nyelvőr C5240, 412) | csuma: a levágott kukoricaszár földben maradt töve. Kigyüssz-ë csumát verni? Nem mëk-én, mer acatolok! (1909 Magyar Nyelvőr C5967, 377) | csuma: a levágott tengeri töve (1958 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C6053, 239).
6. (nyj) ’tollnak a fosztás után megmaradó szára’ ❖ Csak a tollkereskedőtől hordtak fosztanivalót, aki megmérte akkor is, mikor elvitte a fosztóasszony, akkor is, mikor visszahozta. Egy fontot [ti. tollat] 20 krajcárért fosztottak meg. A csomáját nem kellett visszaadni (1943 Kiss Lajos¹ C5807, 284) | Kókán a toll csumáját a legény összeszedte, és a neki tetsző lány háza előtt szórta el (1990 Magyar néprajz CD47).
7. (ritk, nyj) ’leveles dohány eres része’ ❖ Csuma […] a dohánylevél vastag erei (1908 Magyar Nyelv C5850, 140).
Vö. CzF. csima, csoma, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.