csinálmány fn 4A

1. (rég) ’fizikai v. szellemi munkával, tevékenységgel, művelettel létrehozott alkotás, mű’ ❖ a’ több Iſteneknek minden munkáiban, st leg ékeſebb remek-tsinálmányibann-is hibát keresne (1774 Báróczi Sándor 7031007, [IX]) | egy haſznos tsinálmányt gondola-ki, tudni illik a Dunánn egy feſt-meſterséghez-való hajó malmot, mellybenn a poſztó meg-lágyíttatik és ſzépen meg-símíttatik (1783 Magyar Hírmondó 7444034, 51) | A közép, vagy Bajnoki Epopoeában már nem csak próbákat, hanem valósággal ſzerencsés Csinálmányokat is mutathatunk anyai nyelvünkön (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069015, XVII) | legjobb hajóink franczia csinálmány, vagy franczia minta szerint készültek (1831 Széchenyi István CD1501) | Omlós és illatos elvégre minden pogácsa, de ez több volt az egyszerü konyhai csinálmánynál (1897 Gárdonyi Géza C1845, 145) | [Riedl Frigyes] tíz igen szép kurucballadáról azt bizonyítja, hogy ezek sohasem voltak kurucballadák, hanem kiadójuknak, Thaly Kálmánnak csinálmányai (1913 Ignotus CD10).

1a. (gúny) ’kellő gond és hozzáértés nélkül készült dolog, munka’ ❖ A’ helyett, hogy e’ jó seink tiſztogatták volna nyelvünköt, beſzemetezték inkább az efféle csinálmányokkal (1804 Verseghy Ferenc 7373019, 76) | nem költői mű, csak csinálmány, mint csinálmány sem a legsikerültebb, de eléggé ügyes (1864 Arany János C6506, 136) | csinálmánnyá süllyesztik a művet (1926 Nagy Lajos CD10) | fűzfapoéták, vándorköltők, rímkovácsok „csinálmányai” (1999 Új Könyvek CD29).

2. (rég v. nyj) ’vmely hiedelemhez kapcsolódó rontás, kuruzslás, babonaság’ ❖ [a kalotaszegiek] némi babonás balvéleményektől még maig sem menekültek meg, millyenek a boszorkányok, kisértetek müködései; csinálmányok, kuruslások (1856 Vasárnapi Újság CD56) | némelyek azt tartják, hogy rontás, csinálmány a baja, de inkább hiszem, hogy megerőltette magát (1885 Gyarmathy Zsigáné C1953, 86) | [a székely nép elhiszi, hogy] némely czigánné képes csënálmány-jával a mezőn legelésző sertések hullását előidézni (1903 Kolumbán Samu C6348, 392) | A rontás részint a ténylegesen gyakorolt ártó célú mágia legáltalánosabb neve (más néven tétemény, csinálmány, megcsinálás, vesztés, bántás) (1990 Magyar néprajz CD47).

2a. (rég v. nyj) ’olyan (varázserejűnek tartott) tárgy, készítmény, amelyhez babonahit kapcsolódik’ ❖ Ha valakinek hosszason tartó, lappangó és sorvasztó láza van, az [a csángók hite szerint] csinálmányba […] lépett (1895 Kolumbán Samu C5330, 398) | A bevádolt asszony bizonyos szert, „tsinálmányt” tett az oltárra, hogy gyereke ne legyen „rivó”. A másik gyomorfájás ellen hordott magánál csinálmányt (1943 Rajczy Mária Callista Mechtildis CD52).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csinál; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csinálmány ❖ főnév ◦ 4A ◦
permalink
1. (rég)
fizikai v. szellemi munkával, tevékenységgel, művelettel létrehozott alkotás, mű
a’ több Iſteneknek minden munkáiban, st leg ékeſebb remek-tsinálmányibann-is hibát keresne
(1774 Báróczi Sándor)
egy haſznos tsinálmányt gondola-ki, tudni illik a Dunánn egy feſt-meſterséghez-való hajó malmot, mellybenn a poſztó meg-lágyíttatik és ſzépen meg-símíttatik
(1783 Magyar Hírmondó)
A közép, vagy Bajnoki Epopoeában már nem csak próbákat, hanem valósággal ſzerencsés Csinálmányokat is mutathatunk anyai nyelvünkön
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
legjobb hajóink franczia csinálmány, vagy franczia minta szerint készültek
(1831 Széchenyi István)
Omlós és illatos elvégre minden pogácsa, de ez több volt az egyszerü konyhai csinálmánynál
(1897 Gárdonyi Géza)
[Riedl Frigyes] tíz igen szép kurucballadáról azt bizonyítja, hogy ezek sohasem voltak kurucballadák, hanem kiadójuknak, Thaly Kálmánnak csinálmányai
(1913 Ignotus)
1a. (gúny)
kellő gond és hozzáértés nélkül készült dolog, munka
A’ helyett, hogy e’ jó seink tiſztogatták volna nyelvünköt, beſzemetezték inkább az efféle csinálmányokkal
(1804 Verseghy Ferenc)
nem költői mű, csak csinálmány, mint csinálmány sem a legsikerültebb, de eléggé ügyes
(1864 Arany János)
csinálmánnyá süllyesztik a művet
(1926 Nagy Lajos)
fűzfapoéták, vándorköltők, rímkovácsok „csinálmányai”
(1999 Új Könyvek)
2. (rég v. nyj)
vmely hiedelemhez kapcsolódó rontás, kuruzslás, babonaság
[a kalotaszegiek] némi babonás balvéleményektől még maig sem menekültek meg, millyenek a boszorkányok, kisértetek müködései; csinálmányok, kuruslások
(1856 Vasárnapi Újság)
némelyek azt tartják, hogy rontás, csinálmány a baja, de inkább hiszem, hogy megerőltette magát
(1885 Gyarmathy Zsigáné)
[a székely nép elhiszi, hogy] némely czigánné képes csënálmány-jával a mezőn legelésző sertések hullását előidézni
(1903 Kolumbán Samu)
A rontás részint a ténylegesen gyakorolt ártó célú mágia legáltalánosabb neve (más néven tétemény, csinálmány, megcsinálás, vesztés, bántás)
(1990 Magyar néprajz)
2a. (rég v. nyj)
olyan (varázserejűnek tartott) tárgy, készítmény, amelyhez babonahit kapcsolódik
Ha valakinek hosszason tartó, lappangó és sorvasztó láza van, az [a csángók hite szerint] csinálmányba […] lépett
(1895 Kolumbán Samu)
A bevádolt asszony bizonyos szert, „tsinálmányt” tett az oltárra, hogy gyereke ne legyen „rivó”. A másik gyomorfájás ellen hordott magánál csinálmányt
(1943 Rajczy Mária Callista Mechtildis)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csinál; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪csinál (csinálmány)

Beállítások