csipkerózsa fn 6A

1. (Növ/nyj v. irod) ’gyepűrózsa mint növény’ ❖ Rosa canina (Cynosbatos). Hung. Vad Rós’a; Eb ró’sa; Tsipke Ró’sa; Tsipke-bokor; Eb-tsipke (1780 Benkő József C0290, 375) | A csipkerózsa (die Heckenrose, R. [= Rosa] canina), melly másképen vadrózsának is neveztetik, erős, sarlósan görbült, széles talapú tüskékkel (1847 Peregriny Elek 8360017, 342) | Erdő, erdő, jaj de magas erdő! Közepébe csipkerózsa kettő. De tüskés annak a szára, Azért nem száll a madár rája (1916 Nagy Endre CD10) | a csipkerózsák virágba borulnak (1977 NéprajziLex. CD47).

2. ’E növény vmely része.’

2a. (kül. irod) ’e növény rózsaszínes virága, ill. virágos ága’ ❖ bokor nőtt szíve porából … Kifolyt véréből csipke-rózsa Nyit annak minden kis bogán (1874 Szász Károly² C3826, 237) | a gyep elsárgult, a csipkerózsa lehullott, a boróka bogyója megfeketedett (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | A württembergi németek csipkerózsával, franciák és angolok narancsvirággal, spanyolok szegfüvel, keleti németek rozmaringgal [helyettesítik a menyasszonyi koszorú mirtuszágát] (1915 RévaiNagyLex. C5709, 614) | a hölgy kebeléből egy drága rózsa fakadt, a Lordéból drága fehér csipkerózsa (1988 Magyar néprajz CD47).

2b. (ritk) ’e növény pirosas színű, magas C-vitamin-tartalmú termése; csipkebogyó’ ❖ Egy alá való bokor termi a’ hegyek óldalain a’ tsipke rózsákat (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 428) | Furuglyát készítenek még istenátkozta tüskefából is, tüskerózsa-fából, amelynek sok apró tüskéje van s kis piros bicskét terem (csipkerózsa terem rajta) (1911 Malonyay Dezső CD07) | A fenyőrigó nálunk táplálkozása révén hasznos madár. Csiki Ernő 97 példánynak a gyomortartalmát vizsgálta meg s azokban növényi anyagok mellett (gyommagvak, kökény, galagonya, csipkerózsa, boróka, vadszőlő), amelyek fogyasztásával semmi kárt sem okoz, hanem inkább hasznot, rengeteg rovart is talált (1933 Az állatok világa CD46).

J: csipke², csipkebogyó, csipkebokor, csipkefa, vadrózsa.

ÖE: ~bogyó, ~bokor, ~fa, ~színű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csipkerózsa főnév 6A
1. (Növ/nyj v. irod)
gyepűrózsa mint növény
Rosa canina (Cynosbatos). Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Vad Rós’a; Eb ró’sa; Tsipke Ró’sa; Tsipke-bokor; Eb-tsipke
(1780 Benkő József)
A csipkerózsa (die Heckenrose, R. [= Rosa] canina), melly másképen vadrózsának is neveztetik, erős, sarlósan görbült, széles talapú tüskékkel
(1847 Peregriny Elek)
Erdő, erdő, jaj de magas erdő! Közepébe csipkerózsa kettő. De tüskés annak a szára, Azért nem száll a madár rája
(1916 Nagy Endre)
a csipkerózsák virágba borulnak
(1977 NéprajziLex.)
2.
E növény vmely része.
2a. (kül. irod)
e növény rózsaszínes virága, ill. virágos ága
bokor nőtt szíve porából … Kifolyt véréből csipke-rózsa Nyit annak minden kis bogán
(1874 Szász Károly²)
a gyep elsárgult, a csipkerózsa lehullott, a boróka bogyója megfeketedett
(1895–1896 Mikszáth Kálmán)
A württembergi németek csipkerózsával, franciák és angolok narancsvirággal, spanyolok szegfüvel, keleti németek rozmaringgal [helyettesítik a menyasszonyi koszorú mirtuszágát]
(1915 RévaiNagyLex.)
a hölgy kebeléből egy drága rózsa fakadt, a Lordéból drága fehér csipkerózsa
(1988 Magyar néprajz)
2b. (ritk)
e növény pirosas színű, magas C-vitamin-tartalmú termése; csipkebogyó
Egy alá való bokor termi a’ hegyek óldalain a’ tsipke rózsákat
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
Furuglyát készítenek még istenátkozta tüskefából is, tüskerózsa-fából, amelynek sok apró tüskéje van s kis piros bicskét terem (csipkerózsa terem rajta)
(1911 Malonyay Dezső)
A fenyőrigó nálunk táplálkozása révén hasznos madár. Csiki Ernő 97 példánynak a gyomortartalmát vizsgálta meg s azokban növényi anyagok mellett (gyommagvak, kökény, galagonya, csipkerózsa, boróka, vadszőlő), amelyek fogyasztásával semmi kárt sem okoz, hanem inkább hasznot, rengeteg rovart is talált
(1933 Az állatok világa)
ÖE: csipkerózsabogyó, csipkerózsabokor, csipkerózsafa, csipkerózsaszínű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások