csipkeverő mn és fn 1C

I. mn

1. ’csipke verését foglalkozásszerűen végző 〈nő〉’ ❖ a csipkeverő munkásnő (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a maradibb tótságban dolgoztak még csipkeverő öreg asszonyok (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Egy-egy iparművésznek is beillő kovácsmester, hímző, tojásfestő vagy csipkeverő asszony csodájára járnának hetedhét határról is (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’csipkeveréssel foglalkozó 〈műhely, gyár〉, ill. ezt tanító 〈iskola〉’ ❖ Uttmann Borbála honosította meg és jelenleg több mint 20 csipkeverő iskola van az Érchegységben (1894 PallasLex. CD02) | csipkeverő gyár (1903 Ady Endre CD0801) | [Meszlényi Rudolfné] Brüsszelben él, ott csipkeverőműhelyt nyit (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’csipkeveréshez haszn. 〈eszköz〉’ ❖ csipkeverő-készülékek (1892 Ethnographia C0131, 306) | A csipkeverő orsók fásan csörrentek össze (1908 Kaffka Margit CD10) | A csipkeveréshez több eszközből álló felszerelés szükséges: a fűrészporral megtöltött csipkeverő párna, a csipkeverő fácskák (1977 NéprajziLex. CD47).

II. fn

’csipke verését foglalkozásszerűen végző személy’ ❖ Van a szükebb értelemben vett Magyarországon abroncsos 81, csipkeverő 676, donga- és talpfakészítő 23 [fő] (1894 PallasLex. CD02) | Világhírük van a lyoni selyemkészítőknek, a brüsszeli csipkeverőknek (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 224) | a szőttes aljára pedig még a felvidéki csipkeverőktől származó csíkokat is varrtak a háziasszonyok (1991 Magyar néprajz CD47).

ÖE: ~nő.

Vö. CzF. csipkeverő¹, csipkeverő²; ÉrtSz.; ÉKsz.

csipkeverő melléknév és főnév 1C
I. melléknév
1.
csipke verését foglalkozásszerűen végző 〈nő〉
a csipkeverő munkásnő
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a maradibb tótságban dolgoztak még csipkeverő öreg asszonyok
(1916 e. Malonyay Dezső)
Egy-egy iparművésznek is beillő kovácsmester, hímző, tojásfestő vagy csipkeverő asszony csodájára járnának hetedhét határról is
(2000 Országgyűlési Napló)
2.
csipkeveréssel foglalkozó 〈műhely, gyár〉, ill. ezt tanító 〈iskola〉
Uttmann Borbála honosította meg és jelenleg több mint 20 csipkeverő iskola van az Érchegységben
(1894 PallasLex.)
csipkeverő gyár
(1903 Ady Endre)
[Meszlényi Rudolfné] Brüsszelben él, ott csipkeverőműhelyt nyit
(1998 Magyar Hírlap)
3.
csipkeveréshez haszn. 〈eszköz〉
csipkeverő-készülékek
(1892 Ethnographia)
A csipkeverő orsók fásan csörrentek össze
(1908 Kaffka Margit)
A csipkeveréshez több eszközből álló felszerelés szükséges: a fűrészporral megtöltött csipkeverő párna, a csipkeverő fácskák
(1977 NéprajziLex.)
II. főnév
csipke verését foglalkozásszerűen végző személy
Van a szükebb értelemben vett Magyarországon abroncsos 81, csipkeverő 676, donga- és talpfakészítő 23 [fő]
(1894 PallasLex.)
Világhírük van a lyoni selyemkészítőknek, a brüsszeli csipkeverőknek
(1927 TolnaiÚjLex.)
a szőttes aljára pedig még a felvidéki csipkeverőktől származó csíkokat is varrtak a háziasszonyok
(1991 Magyar néprajz)
ÖE: csipkeverőnő
Vö. CzF. csipkeverő¹, csipkeverő²; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások