csípős mn 15C

1. ’olyan 〈állat, kül. rovar〉, amely csípni szokott’ ❖ [a nedves vagy túl meleg helyen tárolt gyapjúban] mindenféle tſipös állatok, ’s bogarak könnyen meg-teremnének (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 102) | bogarak nagyon csipősek (1841 Vajda Péter 8504014, 158) | csípős zöld legyek köröskörül (1925 Nagy Lajos CD10) | soha nem tapasztalt agresszivitással lepték el és meg honfitársainkat a Tisza környékén a csípős rovarok (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan 〈növény(i rész)〉, amelynek csalánszőrei a bőrön erősen viszkető érzést okoznak’ ❖ Hej be csipős a’ csalán (1825 e. Kisfaludy Károly 8242020, 180) | óriás csollányok [= csalánok], csípős, lapu nagyságu levelekkel (1854 Vasárnapi Újság ford. CD56) | a faluszélen, árokparton, utak mentén tenyésző csípős levelű növények (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2. ’a nyelvet, ínyt kissé maró hatásával izgató 〈íz〉, ill. ilyen ízű 〈fűszer, étel, ital〉’ ❖ minden kvér, fſzerſzámos tſips ételeket, nem klmben a’ bor és égett bor ’s más egyébb gyulaſztó és réſzegit italokat ſt a’ kávét-is el távoztaſſák (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 154) | A közönséges Fekete bors (Piper nigrum) Indiában vadon növő bokor. Gömbölyü, kemény bogyóféle magja füszeres szagu s égető csipős izű (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045009, 488) | Én például nagyon szeretem a csípős házimustárt, amelyet a jó gazdasszonyok otthon maguk készítenek (1926 Krúdy Gyula CD10) | a magyar konyha néhány kitűnő fogása – a csípős halászlé, a tartalmas gulyás (1980 Unger Károly 2206025, 9) | A savanyúság helyén a nyári félév hideg mezei étkezésein gyakran állt nyers hagyma, nyers uborka, esetleg retek, csípős paprika (1997 Magyar néprajz CD47).

3. ’a nyálkahártyát bántó, irritáló 〈szag, füst〉’ ❖ A vizek, mellyek majd bizonyos rétegeken átfolyván, sok szénsavanyt elnyelnek, vagy mellyekbe mesterségesen szénsavany szorittatik, ettől savanyús csipős szagot, hüsitő izt nyernek, s erősen gyöngyöznek (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A konyha mellett a hüvös kamara tele van hagyma szaggal s a tavaszi erjedést érezni kezdő magvaknak nyers, zöld, csipős illatával (1916 Móricz Zsigmond 9462019, 8) | A teremben csípősen terjengett a fertőtlenítő szaga (1976 Bajor Andor 1006025, 214).

4. (átv is) ’éles, metsző fájdalmat okozó 〈ütés〉, ill. ilyen ütést okozó 〈eszköz〉’ ❖ a’ satyra csipős ostorával (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a gazda] szigoruan pattogtatta csipős kócostorát (1918 Kassák Lajos 9314001, 47) | Tűzként égette minden csapás, az arca vérzett, a bőre fölrepedt, kendője lecsúszott és most már a hátára; a karjára zuhogott a csípős szíj (1930 Majthényi György CD10) | el kellett tűrnie, hogy rektor bácsi néhány csípős nyaklevessel fenyítse meg (1934 Kemény János¹ 9319001, 101) | már daccal tűri a tanító csípős, kemény ütéseit (1935 Illés Endre CD10).

5. ’metsző, szúró fájdalmat okozó 〈szél, hideg levegő〉’ ❖ a’ nálunk való hidegnek tsípös mostohaságát elszenvedhetnék (1781 Benkő József C0964, 21) | A csípős dér sok dús bimbót ha elver (1876–1886 Rudnyánszky Gyula 8400024, 206) | vörösre mart a csípős hideg minden orrt és minden arcot (1906–1907 Mikszáth Kálmán C7035, 94) | csípősen vág szembe a hideg szél (1945 Bözödi György 9070002, 36) | a csípős téli szélben kiszellőzhet az ember feje (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’hideg(, esős), szeles 〈idő〉, ill. ilyen időjárású 〈napszak, évszak〉’ ❖ Az id nállunk máig-is tsíps (1792 Magyar Kurír C0320, 623) | Százszor ’s tízszer derezte agg fejem’ A’ tsips sz (1829 Homokay Pál C0422, 252) | hirtelen csipősre fordul az éj (1899 Mikszáth Kálmán C3106, 14) | töltött libanyakról, tűzdelt őzérmékről, friss lecsóról álmodoznak a csípős decemberi hajnalon (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. ’kellemetlen(ül találó), bántó, sértő, gúnyos 〈hangvétel〉, ill. ilyen hangvételű 〈megjegyzés, beszéd stb.〉’ ❖ Jósef ezen tsips szókra nem sokat figyelmezett (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 133) | [a] táblabíró úr szavai csipősek voltak, de nem csak csipősek, hanem élesek és kemények (1846 Deák Ferenc beszédei C1359, 608) | Nem mutattam rossz kedvet, megbántottságot, de kimérten beszéltem, csípős, kétélű vicceket mondtam (1931 Kassák Lajos 9314010, 39) | [Jókainál] az anekdotizmus hatását nem szabad túlbecsülni: még legcsípősebb változatában is ott rejtőzik az élet igazságtalanságaiba való rezignált belenyugvás (1965 Nagy Miklós CD53).

Sz: csípősség.

Vö. CzF. csípős · csipős², csipősízű; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csípős², csípőscsalán

csípős melléknév 15C
1.
olyan 〈állat, kül. rovar〉, amely csípni szokott
[a nedves vagy túl meleg helyen tárolt gyapjúban] mindenféle tſipös állatok, ’s bogarak könnyen meg-teremnének
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
bogarak nagyon csipősek
(1841 Vajda Péter)
csípős zöld legyek köröskörül
(1925 Nagy Lajos)
soha nem tapasztalt agresszivitással lepték el és meg honfitársainkat a Tisza környékén a csípős rovarok
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
olyan 〈növény(i rész), amelynek csalánszőrei a bőrön erősen viszkető érzést okoznak
Hej be csipős a’ csalán
(1825 e. Kisfaludy Károly)
óriás csollányok [= csalánok], csípős, lapu nagyságu levelekkel
(1854 Vasárnapi Újság ford.)
a faluszélen, árokparton, utak mentén tenyésző csípős levelű növények
(1993 A magyarság kézikönyve)
2.
a nyelvet, ínyt kissé maró hatásával izgató 〈íz〉, ill. ilyen ízű 〈fűszer, étel, ital〉
minden kvér, fſzerſzámos tſips ételeket, nem klmben a’ bor és égett bor ’s más egyébb gyulaſztó és réſzegit italokat ſt a’ kávét-is el távoztaſſák
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A közönséges Fekete bors (Piper nigrum) Indiában vadon növő bokor. Gömbölyü, kemény bogyóféle magja füszeres szagu s égető csipős izű
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
Én például nagyon szeretem a csípős házimustárt, amelyet a jó gazdasszonyok otthon maguk készítenek
(1926 Krúdy Gyula)
a magyar konyha néhány kitűnő fogása – a csípős halászlé, a tartalmas gulyás
(1980 Unger Károly)
A savanyúság helyén a nyári félév hideg mezei étkezésein gyakran állt nyers hagyma, nyers uborka, esetleg retek, csípős paprika
(1997 Magyar néprajz)
3.
a nyálkahártyát bántó, irritáló 〈szag, füst〉
A vizek, mellyek majd bizonyos rétegeken átfolyván, sok szénsavanyt elnyelnek, vagy mellyekbe mesterségesen szénsavany szorittatik, ettől savanyús csipős szagot, hüsitő izt nyernek, s erősen gyöngyöznek
(1855 Vasárnapi Újság)
A konyha mellett a hüvös kamara tele van hagyma szaggal s a tavaszi erjedést érezni kezdő magvaknak nyers, zöld, csipős illatával
(1916 Móricz Zsigmond)
A teremben csípősen terjengett a fertőtlenítő szaga
(1976 Bajor Andor)
4. (átv is)
éles, metsző fájdalmat okozó 〈ütés〉, ill. ilyen ütést okozó 〈eszköz〉
a’ satyra csipős ostorával
(1841 Pesti Hírlap)
[a gazda] szigoruan pattogtatta csipős kócostorát
(1918 Kassák Lajos)
Tűzként égette minden csapás, az arca vérzett, a bőre fölrepedt, kendője lecsúszott és most már a hátára; a karjára zuhogott a csípős szíj
(1930 Majthényi György)
el kellett tűrnie, hogy rektor bácsi néhány csípős nyaklevessel fenyítse meg
(1934 Kemény János¹)
már daccal tűri a tanító csípős, kemény ütéseit
(1935 Illés Endre)
5.
metsző, szúró fájdalmat okozó 〈szél, hideg levegő〉
a’ nálunk való hidegnek tsípös mostohaságát elszenvedhetnék
(1781 Benkő József)
A csípős dér sok dús bimbót ha elver
(1876–1886 Rudnyánszky Gyula)
vörösre mart a csípős hideg minden orrt és minden arcot
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
csípősen vág szembe a hideg szél
(1945 Bözödi György)
a csípős téli szélben kiszellőzhet az ember feje
(1998 Magyar Hírlap)
5a.
hideg(, esős), szeles 〈idő〉, ill. ilyen időjárású 〈napszak, évszak〉
Az id nállunk máig-is tsíps
(1792 Magyar Kurír)
Százszor ’s tízszer derezte agg fejem’ A’ tsips sz
(1829 Homokay Pál)
hirtelen csipősre fordul az éj
(1899 Mikszáth Kálmán)
töltött libanyakról, tűzdelt őzérmékről, friss lecsóról álmodoznak a csípős decemberi hajnalon
(1997 Magyar Hírlap)
6.
kellemetlen(ül találó), bántó, sértő, gúnyos 〈hangvétel〉, ill. ilyen hangvételű 〈megjegyzés, beszéd stb.〉
Jósef ezen tsips szókra nem sokat figyelmezett
(1783 Lethenyei János ford.Rosthy)
[a] táblabíró úr szavai csipősek voltak, de nem csak csipősek, hanem élesek és kemények
(1846 Deák Ferenc beszédei)
Nem mutattam rossz kedvet, megbántottságot, de kimérten beszéltem, csípős, kétélű vicceket mondtam
(1931 Kassák Lajos)
[Jókainál] az anekdotizmus hatását nem szabad túlbecsülni: még legcsípősebb változatában is ott rejtőzik az élet igazságtalanságaiba való rezignált belenyugvás
(1965 Nagy Miklós)
Sz: csípősség
Vö. CzF. csípős · csipős², csipősízű; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csípős², csípőscsalán

Beállítások