csírás mn 15A

1. ’olyan 〈mag(rész) v. gumó〉, amely kicsírázott, amelyből a növény fiatal hajtása kihajtott, ill. ilyen magokból álló 〈termés〉’ ❖ a’ Búzát, ha kitsírázott is, tsak ſzáradjon meg, megint el lehet vetni. […] Nem tagadhatom ugyan, hogy azon kiſzáradtt tsírás mag után üſzögös lehet a’ termés (1806 Hazai Tudósítások C0187, 149) | Ültetés végett a legépebb gumók válogattassanak ki; nem pedig a csirások (1847 Hetilap CD61) | [a gabonamolynak] a csirás végükön megrágott és fonállal összefont magvakhoz tapadó ürülékszemcséi (1933 Az állatok világa ford. CD46) | mi lesz a minősíthetetlen, beteg, csírás stb. tételekkel? (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (nyj) ’ilyen gabonából készült 〈élelmiszer〉’ ❖ [a kicsírázott gabonát] otthon megszárítják, majd malomban lisztté őrletik. Ebből a „csírás lisztből” készül a csíramálé (1977 NéprajziLex. CD47) | a malátát nedvesen mozsárban megtörték, később húsdarálón darálták meg. A törmeléket langyos vízben mosták-kiáztatták (csírás lé) (1997 Magyar néprajz CD47).

2. csírás növények (kissé rég, Növ) ’〈az ún. hajtásos növények elnevezéseként〉’ ❖ Csirás növények, magvazó v. virágzó növények […], a növényországnak legtökéletesebb köre, melyeknek csirás magjok s ennek a létrehozása céljából virágjok van termékenyítő szervekkel (1893 PallasLex. CD02) | Csirázás (germinatio) alatt értjük a nyugvó csirának önálló egyeddé való fejlődését, aminél fogva tulajdonképen a csirás, illetőleg magvas növényeknél beszélhetünk csirázásról (1912 RévaiNagyLex. C5701, 115).

3. (kissé rég, Biol) ’spórával szaporodó 〈élőlény〉’ ❖ penész, gombák s egyéb csirás növények a nedvet szivacsképen [elszívják az elhalt fától] (1847 Peregriny Elek 8360016, 315) | Gregarinák (állat), a csirás (spórás) véglények egyik rendjét alkotják (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 27).

Vö. CzF. csirás¹, csirásan; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csírás melléknév 15A
1.
olyan 〈mag(rész) v. gumó〉, amely kicsírázott, amelyből a növény fiatal hajtása kihajtott, ill. ilyen magokból álló 〈termés〉
a’ Búzát, ha kitsírázott is, tsak ſzáradjon meg, megint el lehet vetni. […] Nem tagadhatom ugyan, hogy azon kiſzáradtt tsírás mag után üſzögös lehet a’ termés
(1806 Hazai Tudósítások)
Ültetés végett a legépebb gumók válogattassanak ki; nem pedig a csirások
(1847 Hetilap)
[a gabonamolynak] a csirás végükön megrágott és fonállal összefont magvakhoz tapadó ürülékszemcséi
(1933 Az állatok világa ford.)
mi lesz a minősíthetetlen, beteg, csírás stb.s a többi tételekkel?
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (nyj)
ilyen gabonából készült 〈élelmiszer〉
[a kicsírázott gabonát] otthon megszárítják, majd malomban lisztté őrletik. Ebből a „csírás lisztből” készül a csíramálé
(1977 NéprajziLex.)
a malátát nedvesen mozsárban megtörték, később húsdarálón darálták meg. A törmeléket langyos vízben mosták-kiáztatták (csírás lé)
(1997 Magyar néprajz)
2.
(csak szókapcsolatban)
csírás növények (kissé rég, Növ)
〈az ún. hajtásos növények elnevezéseként〉
Csirás növények, magvazó v.vagy virágzó növények […], a növényországnak legtökéletesebb köre, melyeknek csirás magjok s ennek a létrehozása céljából virágjok van termékenyítő szervekkel
(1893 PallasLex.)
Csirázás (germinatio) alatt értjük a nyugvó csirának önálló egyeddé való fejlődését, aminél fogva tulajdonképen a csirás, illetőleg magvas növényeknél beszélhetünk csirázásról
(1912 RévaiNagyLex.)
3. (kissé rég, Biol)
spórával szaporodó 〈élőlény〉
penész, gombák s egyéb csirás növények a nedvet szivacsképen [elszívják az elhalt fától]
(1847 Peregriny Elek)
Gregarinák (állat), a csirás (spórás) véglények egyik rendjét alkotják
(1927 TolnaiÚjLex.)
Vö. CzF. csirás¹, csirásan; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások