csirisz (4B) l. csiriz

csiriz fn 4Bcsirisz (rég)

1. (átv is) ’lisztből, búzakeményítőből, ill. burgonyából, gesztenyéből (erjesztéses eljárással) házilag v. iparilag készített, a könyvkötészetben, cipőiparban is haszn. ragasztószer’ ❖ Kell néki enyvezésre enyv, tsiriz (1783 Molnár János C0291, 333) | rút tsirisz bze té-meg órromat (1792 A peleskei nótáriusnak pokolba menetele C1927, 29) | a szinésznőnek ép úgy mesterségéhez tartozik a csók, mint a csizmadiának a csiriz (1884 Bródy Sándor C1199, 58) | az ezermester Józsi csirizzel meggyógyította a sérültet (1893 Gabányi Árpád C1798, 63) | A matyó asszony előbb egy rongyokból csirízzel vagy tésztapéppel kúpidomúlag összeraggatott tokkal borítja le a kontyát s arra köti a rojtos fejrevaló kendőt (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | nekifogott a könyvnek, papírnak, bőrnek, csiriznek, kijárta a könyvkötőmesterség iskoláját (1921 Lengyel Géza CD10) | kértem egy kis lisztet és csirizzel felragasztottam szépen egy csomó képet is a szobámba (1933 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | az ideológia csirizével, propagandával és terrorral „ragasztva össze”, „préselve egymáshoz” a szétesett világ darabkáit (1992 Szilágyi Ákos CD17).

2. (kissé rég) ’〈pépes állagú v. ragacsos étel megnevezéseként〉’ ❖ Tsiriz, Puls farinacea, Pappa [= pépes étel, papi] (1808 Sándor István C1535, 139) | csiriz: tejbekása (1898 A magyar diáknyelv C1419, 34) | Kínlódva rágja a ragacsos, foghoztapadó csirizt [ti. a törökmézet] és a nyála és a könnye fuldoklón csurog le a torkán (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 62).

3. (rég, tréf v. gúny) ’csizmadia’ ❖ A ki csizmát varr, az csiriz legyen Utósó izeig, mi gondja másra (1861 Madách Imre C2956, 269) | csiriz, csiriz-rágó: csizmadia (1895 Magyar Nyelvőr C5958, 191).

ÖE: ~szag.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csiriz¹

csirisz lásd csiriz
csiriz főnév 4B
csirisz 4B (rég)
1. (átv is)
lisztből, búzakeményítőből, ill. burgonyából, gesztenyéből (erjesztéses eljárással) házilag v. iparilag készített, a könyvkötészetben, cipőiparban is haszn. ragasztószer
Kell néki enyvezésre enyv, tsiriz
(1783 Molnár János)
rút tsirisz bze té-meg órromat
(1792 A peleskei nótáriusnak pokolba menetele)
a szinésznőnek ép úgy mesterségéhez tartozik a csók, mint a csizmadiának a csiriz
(1884 Bródy Sándor)
az ezermester Józsi csirizzel meggyógyította a sérültet
(1893 Gabányi Árpád)
A matyó asszony előbb egy rongyokból csirízzel vagy tésztapéppel kúpidomúlag összeraggatott tokkal borítja le a kontyát s arra köti a rojtos fejrevaló kendőt
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
nekifogott a könyvnek, papírnak, bőrnek, csiriznek, kijárta a könyvkötőmesterség iskoláját
(1921 Lengyel Géza)
kértem egy kis lisztet és csirizzel felragasztottam szépen egy csomó képet is a szobámba
(1933 Tersánszky Józsi Jenő)
az ideológia csirizével, propagandával és terrorral „ragasztva össze”, „préselve egymáshoz” a szétesett világ darabkáit
(1992 Szilágyi Ákos)
2. (kissé rég)
〈pépes állagú v. ragacsos étel megnevezéseként〉
Tsiriz, Puls farinacea, Pappa [= pépes étel, papi]
(1808 Sándor István)
csiriz: tejbekása
(1898 A magyar diáknyelv)
Kínlódva rágja a ragacsos, foghoztapadó csirizt [ti. a törökmézet] és a nyála és a könnye fuldoklón csurog le a torkán
(1916 Karinthy Frigyes)
3. (rég, tréf v. gúny)
A ki csizmát varr, az csiriz legyen Utósó izeig, mi gondja másra
(1861 Madách Imre)
csiriz, csiriz-rágó: csizmadia
(1895 Magyar Nyelvőr)
ÖE: csirizszag
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csiriz¹

Beállítások