csirizel ts ige 1b (tárgy n. is) (rég, átv is)

’csirizzel beken(ve ragaszt) vmit’ ❖ Angliától Hannoverát Pruszsziához tsirizeltetni vélik (1789 Magyar Kurír C0315, 1433) | a fedőt csirízeld a fazékra (1826 Fáy András¹ 8139012, 111) | csirizelve az ásítozó lyukakkal bővelkedő lábbelieket (1867 Báttaszéki Lajos C0887, 27) | A szerkesztő úr a szerkesztőségben ollózott, plajbászolt, csirizelt (1889 Bartalus István C0850, 397) | [foszlott vásznú] festmény szinére csalánszövetet és több rétegben papirost csirizelnek (1924 RévaiNagyLex. C5712, 194).

ÖU: össze~.

Sz: csirizelés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiriz; ÉKsz.; ÚMTsz.

csirizel tárgyas ige 1b (tárgy n. is) (rég, átv is)
csirizzel beken(ve ragaszt) vmit
Angliától Hannoverát Pruszsziához tsirizeltetni vélik
(1789 Magyar Kurír)
a fedőt csirízeld a fazékra
(1826 Fáy András¹)
csirizelve az ásítozó lyukakkal bővelkedő lábbelieket
(1867 Báttaszéki Lajos)
A szerkesztő úr a szerkesztőségben ollózott, plajbászolt, csirizelt
(1889 Bartalus István)
[foszlott vásznú] festmény szinére csalánszövetet és több rétegben papirost csirizelnek
(1924 RévaiNagyLex.)
ÖU: összecsirizel
Sz: csirizelés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiriz; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások