csirkefogó fn 1A

1. (jelzőként is) ’haszontalan, semmirekellő(, aljas) ember’ ❖ A vizi városban [a toborzáskor] csak néhány csirkefogóra találtak (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 430) | Gyuri már akkor úgy nézett ki, mint egy közönséges csirkefogó, torzonborz bajusza, fésületlen szakálla és haja rémletessé, visszataszítóvá tették külsejét (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Sajnálom az országot, hogy csirkefogók, jellemtelen emberek kezébe siklik (1918 Krúdy Gyula CD54) | Csirkefogó gazember (1979 Kornis Mihály 1082001, 191).

2. ’〈megszólításként is:〉 haszontalan, másoknak apró bosszúságokat okozó, csintalan kölyök’ ❖ Ha a fiú kiment a zárt kapujú házból, előbb levetkőztették otthon, a bársonyzekét meg a csinos lakkcipőket lehúzták róla, hadd szaladgáljon odakünn mezítláb, rongyosan […], hadd kérdezgessék a városban: – Kié ez a kis csirkefogó? (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | mérges volt, ha Andris nem a teljes nevén szólította: Bobojszának. Emiatt többször zsörtölődött már, most is rászólt: – Nem tudsz a rendes nevemen szólítani, te csirkefogó? (1978 Török Sándor 1157002, 76) | A gyerekek egyébként különböző praktikákat találnak unalom ellen. Remek játék a szomszédok csengője, egészen addig, amíg el nem kapják a kis csirkefogót (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

csirkefogó főnév 1A
1. (jelzőként is)
haszontalan, semmirekellő(, aljas) ember
A vizi városban [a toborzáskor] csak néhány csirkefogóra találtak
(1848 Kossuth Hírlapja)
Gyuri már akkor úgy nézett ki, mint egy közönséges csirkefogó, torzonborz bajusza, fésületlen szakálla és haja rémletessé, visszataszítóvá tették külsejét
(1882 Mikszáth Kálmán)
Sajnálom az országot, hogy csirkefogók, jellemtelen emberek kezébe siklik
(1918 Krúdy Gyula)
Csirkefogó gazember
(1979 Kornis Mihály)
2.
〈megszólításként is:〉 haszontalan, másoknak apró bosszúságokat okozó, csintalan kölyök
Ha a fiú kiment a zárt kapujú házból, előbb levetkőztették otthon, a bársonyzekét meg a csinos lakkcipőket lehúzták róla, hadd szaladgáljon odakünn mezítláb, rongyosan […], hadd kérdezgessék a városban: – Kié ez a kis csirkefogó?
(1895 Mikszáth Kálmán)
mérges volt, ha Andris nem a teljes nevén szólította: Bobojszának. Emiatt többször zsörtölődött már, most is rászólt: – Nem tudsz a rendes nevemen szólítani, te csirkefogó?
(1978 Török Sándor)
A gyerekek egyébként különböző praktikákat találnak unalom ellen. Remek játék a szomszédok csengője, egészen addig, amíg el nem kapják a kis csirkefogót
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások