csodadolog fn 7A3

1. ’olyan jelenség, dolog, amely(ről azt tartják, hogy) természetfeletti, csodás eredetű, ill. csodatevő erejű’ ❖ Tsuda dolog, új, és hallatlan, világ’ kezdetétl-fogva, Hogy tiſzta Szz fijat fogada, és Szzeſségben marada (1797 Katolikus karbéli énekeskönyv 7056003, 131) | Én nem vagyok hiszékeny asszony, azonfelül lutheránusok is vagyunk (ámbár nem szokás bevallani), de ez mégis igen szép legenda. Az esernyő igazi csodadolog. A betegek meggyógyulnak, ha alája lépnek; egy halott feltámadt, akit az esernyő érintett (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | Elfeledték Istent, aki megmentette őket, s aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban. […] Csodadolgokat Kám földjén, félelmetes tetteket a Vörös-tengernél (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. ’〈kül. mesékben:〉 rendkívüli, nem valóságos, ill. a valóságban lehetetlen jelenség v. dolog’ ❖ [A költő] lángból nem készűl hozni ki füstöt, Sőt füstből lángot, s úgy fog csuda dolgokat, úgymint: Antifatest, Scillát, Ciklopszokat írni s Karibdist (1830 e. Virág Benedek ford. [!] CD01) | A nép ajkán szállongó meséket a tündérekről, táltosokról, hősökről rejtélyes s gyakran csodadolgokat mivelt személyekről (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Mikor a gyermek felnő, ő vagy szülei elmennek meglátogatni a komaasszonyt. Az odavezető úton csodadolgokat látnak: a konyhában a kanalak táncolnak, a kemencében nagy tűz ég, a szénvonó és a piszkafa táncolnak, a komaasszony „hótt ember fejébe néz” (1979 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

csodadolog főnév 7A3
1.
olyan jelenség, dolog, amely(ről azt tartják, hogy) természetfeletti, csodás eredetű, ill. csodatevő erejű
Tsuda dolog, új, és hallatlan, világ’ kezdetétl-fogva, Hogy tiſzta Szz fijat fogada, és Szzeſségben marada
(1797 Katolikus karbéli énekeskönyv)
Én nem vagyok hiszékeny asszony, azonfelül lutheránusok is vagyunk (ámbár nem szokás bevallani), de ez mégis igen szép legenda. Az esernyő igazi csodadolog. A betegek meggyógyulnak, ha alája lépnek; egy halott feltámadt, akit az esernyő érintett
(1895 Mikszáth Kálmán)
Elfeledték Istent, aki megmentette őket, s aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban. […] Csodadolgokat Kám földjén, félelmetes tetteket a Vörös-tengernél
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2.
〈kül. mesékben:〉 rendkívüli, nem valóságos, ill. a valóságban lehetetlen jelenség v. dolog
[A költő] lángból nem készűl hozni ki füstöt, Sőt füstből lángot, s úgy fog csuda dolgokat, úgymint: Antifatest, Scillát, Ciklopszokat írni s Karibdist
(1830 e. Virág Benedek ford.)
A nép ajkán szállongó meséket a tündérekről, táltosokról, hősökről rejtélyes s gyakran csodadolgokat mivelt személyekről
(1859 Vasárnapi Újság)
Mikor a gyermek felnő, ő vagy szülei elmennek meglátogatni a komaasszonyt. Az odavezető úton csodadolgokat látnak: a konyhában a kanalak táncolnak, a kemencében nagy tűz ég, a szénvonó és a piszkafa táncolnak, a komaasszony „hótt ember fejébe néz”
(1979 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások