csomó fn és mn 

I. fn 1A

1. ’〈legyőzhetetlennek látszó, de erélyes, határozott mozdulattal mégis legyőzhető nehézség, akadály jelképeként is:〉 kötélen, zsinóron stb. hurkolás v. hurkolódás által keletkezett vastagabb rész; bog’ ❖ A’ kz nép e’ nyavalya fell azt állitja, hogy tſomóba ktdik vagy tekeredik az illy betegnek béle, melly okbúl ón golyóbiſt, vagy ſok kéneſöt nyeletnek-el véle (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 326) | Nem elég tudni, mi volna jó, hanem számba kell venni, mit ártunk, vagy használunk, ha tekintet nélkül a körülményekre, nekivágunk a csomónak (1849 Kossuth Lajos CD32) | Rögzítsük a spárga egyik végét. Ezután kössünk hurkokat a madzagra, egészen addig, míg az tele nem lesz csomóval. Amint az ember a szabad végén meghúzza a spárgát, a fonal kiegyenesedik, eltűnnek a csomók (1997 Természet Világa CD50).

1a. (Hajó) ’〈a tengerhajózásban haszn. mértékegységként:〉 annak a dolognak a sebessége, amely egy óra alatt egy tengeri mérföldet tesz meg, ill. ezzel a sebességgel egy óra alatt megtett távolság, vagyis egy tengeri mérföld’ ❖ ép oly szokásos azt mondani, hogy a hajó óránként „15 csomót”, mint azt, hogy „15 mérföldet” halad (1912 RévaiNagyLex. C5701, 129) | Csomó. […] A tengeri hajózásban a sebesség mértékegysége. Nevét a régi sebességmérőnek, a logg-nak fonalán levő csomóktól kapta (1937 ÚjIdőkLex. C5435, 1531).

1b. (jelzőként is) (kül. Hajó) ’vhány ilyen egységnyi 〈sebesség〉’ ❖ [az ún. körhajó] menetsebessége óránkint 6-8 csomó (1895 PallasLex. CD02) | Budapest Ferihegy repülőtéren a táviratban megadott időpontban 200 fokról 13 csomó sebességű szél fúj (1998 Természet Világa CD50).

2. ’〈vmely kapcsolat, (jogi) viszony, ill. szövetség, egyezség jelképeként is:〉 kötél, zsineg stb. két végének, ill. több kötélnek, zsinegnek stb. egymáshoz kötésekor alkalmazott meghúzott (kettős) hurok’ ❖ [fiam] akaratom ellen már négy holnapok eltt Kikirits Pál Uramnak a’ Leányával olly tsomót kötött, mellyet sem én, sem az Úr fel-nem bonthatunk (1792 Simai Kristóf C3744, 51) | Viola ezalatt abban mesterkedett, hogy a kötényének a két szalagját a legbonyolultabb csomóvá bogozta össze (1895 Jókai Mór CD18) | A batyuzó személy a kiterített lepedőre helyezi a szállítandó csomagot, kosarat és a lepedő két átellenes sarkát összehajtja, csomóra köti (1977 NéprajziLex. CD47) | [a zsineg két végét] csokorra vagy csomóra kötjük (1997 Lakáskultúra CD39).

3. ’Vminek a kidudorodó része.’

3a. (rég, Anat) ’vmely csonton ízületet alkotó, ill. ízület közelében levő kidudorodás’ ❖ Küls tsomója a’ tzombnak. Trochanter major [= nagytompor, a comb külső oldalán, a csípő táján az izmok tapadására szolgáló csontgumó] (1789 Rácz Sámuel C3562, 254) | Az l tsontnak tsomója: melly az l tsontnak alsó ſzélin, a’ mellyiken lünk, vagyon (1794 Rácz Sámuel 7278028, 31) | Tsomó: (az ujaknak izein.) Condylus (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 100).

3b. (ritk) ’〈párosujjú patások szarván:〉 az egymástól szabályos távolságra elhelyezkedő íves kidomborodások egyike’ ❖ Meg lehet pedig az ökröknek idejeket esmerni, mind fogaikról, mind ſzarvaikról. […] A’ ſzarvaikról pedig úgy, ha a’ leg-alſó tsomót, melly azokon vagyon, három eſztendért, a’ több kerek tsomókat pedig eggy eggy eſztendért véſſzük (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457080, 118) | [Az ún. kőszáli kecskék közül] a kétéves bak szarván már körülbelül 2-3 duzzadt redő mutatkozik, a hároméves baknak már 45 cm hosszú és jelentékeny számú csomóval díszített szarvai vannak. Ezeknek a csomóknak a száma most már mind több és több lesz és az idős állatokon elérheti a huszonnégyet is (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [az ún. fokföldi tehénantilop] nagyon erős, rövid szarvai, amelyeket mintegy 16 csomó díszít, kezdetben egymás mellett haladva fölfelé emelkednek (1929 Az állatok világa ford. CD46).

4. (rég, Növ) ’növény szárának az a kidudorodó része, amelyből a levél, ill. az oldalág ered, bütyök’ ❖ Az Óltáskor a’ Termö-Ágakat a’ Tsomókon vagy Bötykökön alól, mellyekben a’ Gyümöltsre ſzolgáló Nedveſségek meg-kéſzülnek, mint egy két vaſtag Hüvelyknyire el-kell-mettzeni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 188) | A levélnek a szárra illeszkedési helyét bütyöknek (csomónak), a szárnak két szomszédos bütyök közt fekvő részét bütyök-köznek (íznek) nevezzük (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 49) | A levelek állása lehet olyan, hogy egy csomón csak egy levél áll (1902 Wagner János CD35).

4a. ’〈faanyagban:〉 az elágazások helyén a rostok(at összetömörítő és) irányát megváltoztató gömbölyded képződmény, görcs’ ❖ a törzsök minden csomója gondosan el van gyalulva (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az asztalosok minden csomót kilöknek a helyéből (1926 Kassák Lajos 9314040, 24) | A padok csomóit lecsiszolták, a lyukakat szakszerűen betömték (1958 Népszabadság okt. 23. C1499, 11) | A csomós [fa] nem való szerszámfának, mert a dudorok miatt nem jól hasad, a csomó idővel ki is eshet belőle (1995 Varga Éva Teréz C7128, 567).

5. ’〈folyékony, pépes, ill. szemcsés, darabos anyagból〉(gömbölydeden) összetapadt, tömörré keményedett rész, ill. darab’ ❖ rossz-vére tsomóba Gylvén meg-rothadtt (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 91) | a’ lisztet mindjárt, mikor a’ malomból megjő, ládába el nem teszszük, hanem előbb kiterítve jól megszárogatjuk, megszitáljuk és a’ csomókat benne szétdörzsöljük (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 13) | [emészthetetlen anyagok egyes ragadozómadarak] gyomrában hetekig maradnak, mielőtt kiüríttetnének, ellenben mások összeálló csomókban, u. n. köpetekben, ismét kiöklendezik azokat (1933 Az állatok világa ford. CD46) | hideg vízzel gyorsan keverje simára a forró rántást, majd finom szűrőn keresztül öntse a levesbe-főzelékbe, így biztosan nem kerül csomó az ételbe (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. (Orvos is) ’〈élő szervezet lágy szöveteiben:〉 kóros elváltozás következtében keletkezett, láthatóan v. kitapinthatóan tömörré keményedett rész’ ❖ A’ labakon való kemény görtſös daganatról vagy tſomóról (Clavus) (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 500) | [bujakóros fertőzésnél ágyékán] a beteg eleinte feszülést, azután kis csomót érez, mely néha tyúk tojás nagyságra is megnő (1861 Lengyel Dániel 8270005, 343) | A begyulladt aranyeres csomók igen fájdalmasak (1961 Buga László 9075001, 179) | A heréből a test felé áramló visszerek gombolyagot képeznek. Ez a nagyjából diónyi nagyságú csomó álló testhelyzetben a szerv fölött látható és tapintható, és sebészeti beavatkozást igényel (1998 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’〈gyűrhető anyagból gyűrés által formált〉 gömbölyded alakzat, gombóc’ ❖ a két kapcáját összegyűrte csomóba (1879 Jókai Mór CD18) | Az ajtónyitó leakasztja a kesztyüt, kinyitja az ajtót s a csomóba gyúrt keztyüt a tisztek asztalára, ép a közös tál közepébe belevágja (1889 Kacziány Géza 8216007, 16) | Egy elsárgult, csomóba gyűrt újságpapirost talált (1966 Örkény István 9500012, 348) | Kéztörléshez a lavor mellett csomóba összegyűrve mindig kéznél volt egy darab tarka rongy (1991 Szenti Tibor CD17).

6. ’Összefogott, összetapadt v. csomózással egybekötött egynemű dolgok összessége, ill. az ezek alkotta egység.’

6a. (átv is) ’〈mértékegységként is: szálas anyagból, kül. levágott növényből〉(egy kézzel) egybefogható(, összekötött) egység, köteg’ ❖ kiſzakított egygy rakást [ti. palántát] a’ fldbl, tsomóba kötötte, és bêáztatta (1787 Gelei József ford.–Campe 7117004, 72) | legyező alakban csomóba szedett tollbokor (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a regényét színpadra átdolgozó Móricz] nem tudja eltüntetni a mű elbeszélő jellegét, nem tud igazi belső feszültséget adni a laza kompozíciónak, kénytelen elejteni a regény szépségeit, csak nehezen bírja egységes csomóba kötni a széteső szálakat (1940 Pintér Jenő CD44) | Hagymából az idén mindenütt rossz volt a termés. Mihailtól, a kertésztől hozattunk volna a minap, de garasért adja csomóját (1961 Lányi Sarolta ford.–Tolsztoj² 9380020, 309) | [az ún. nádazómester] segítője marokkal adogatta a nádat, egy csomó kb. 5 cm átmérőjű volt (1998 Természet Világa ford. CD50).

6b. (jelzőként) ’(vhány) ilyen egységnyi mennyiségű, kötegnyi 〈egybefogott, ill. összekötött szálas anyag, kül. levágott növény〉’ ❖ Frantzia Orſzágnak három Liliomok, Hollandiának egy tsomó Veſzſzö a’ Tzimerek (1785 Göböl Gáspár 7121007, 34) | – Adjon hát valamit ismerkedésünk emlékéül. A hölgy odanyujtá neki csomó virágát s felállott (1861 Arany János C6504, 85) | [a kertészek] több mint tízezer csomó kötözött, levesbe való zöldséget hoztak forgalomba (1958 Esti Hírlap márc. 12. C0122, 6) | Bal kézzel összefogtak egy csomó gabonát, s a jobb kézben tartott sarlóval levágták (1993 BibliaiLex. CD1207).

6c. ’haj- v. szőrszálak összeállt, összeragadt, összetapadt tömege, ill. 〈szakáll- v. hajviseletként:〉 fonással, sodrással v. csomózással összefogott szőr- v. hajcsomó’ ❖ [az oroszlán] tsomókba tekeredet haját nyakán vállain-fel borzaſztya (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 24) | hosszú, szőke haja most kurtára volt nyírva, s szakálla két rőt csomóba hosszan leeresztve (1876 Jókai Mór CD18) | csomókban hull a hajaszála s nem veszi észre maga se (1932 József Attila 9282071, 132) | A menyecskék hátul csomóba tekert hajukat szalagos konttyal [ti. főkötővel] fedték be (1981 NéprajziLex. CD47).

6d. (Könyv is) ’rendsz. összetartozó levelek, (ügy)iratok stb. egymásra rakott v. összefogott egysége, ill. 〈kül. irattárban, levéltárban:〉 ezek (összekötött,) fedőlappal ellátott, rendezett összessége, kötege (mint raktári egység)’ ❖ Zoltán meg-írván maga a’ levelet; és azt Tuhutumnak levelével egy csomóba kötvén; le is-pecséteivén: még az nap’ Erdélybe le-küldötte (1786 Dugonics András C1471, 47) | Nem mentem soha nyugalomra annélkül, hogy irataimat csomóba ne kötöttem volna (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 143) | [Orczy] a dolgozatok csomóját, hóna alá vette (1920 Móricz Zsigmond C3223, 120) | Magyar Országos Levéltár K 40 Nemzetiségi Minisztérium iratai, 5. csomó VI. tétel (1992 Fogarassy László CD52).

6e. (rég) ’írásmű könyv alakban bekötött v. összefűzött lapjainak egységet alkotó egésze, ill. terjedelmes írásműnek vmely külön bekötött része, kötet’ ❖ a’ Nemzet lábaihoz [teszem], Nemzeti nyelven, ezen elkezdett Természeti históriámnak els Tsomóját, az Állatok országát (1799 Főldi János 7112013, VI) | Bertuch nagy Képeskönyvének uj kiadásában is, mellybül 1805-tül fogva már 25. tsomó jött ki, nagy ditsséggel jeleskedik a’ magyar nyelv (1808 Pápay Sámuel C3422, 440) | [Csokonai] 1802. aug. 15-én uj előfizetési ivet bocsátott ki költeményeinek második és harmadik csomójára (1869 Szana Tamás C3814, 128).

6f. ’〈(összekötött) holmikból〉 jól kezelhető nagyságú egység (az azt összefogó v. burkoló anyaggal együtt)’ ❖ Tsombolyék, tsomóba kötött hol-mi (1784 Kisded szótár C0815, 103) | egy szép reggelen a mi Péterünk nem türhetvén tovább a dologtalan életet, csomóba köté csekély holmiját, s bucsut vevén siránkozó édesanyjától, mint mondani szokták, megindult világot próbálni (1858 Jókai Mór CD18) | Holmiját egy csomóba fogta össze, és követte a nevelőt (1964 Moldova György 9449003, 67).

7. ’hasonló v. azonos fajta dolgokból (gondosan) összerakott, összehordott halom, kupac, rakás’ ❖ [A kecskebékák] tojás által ſzaporodnak, mellyeket tsomóba polálván [= pólyálván] ezerenként, holmi nyálas matériával öſzve-enyveztetvén; a’ víz ſzínén, a’ nap melege költi ki (1795 Gáti István 7116006, 237) | Marczi bá, letette iszonyu nehéz fejszéjét, abba a szegletbe, hol a dob szokott állani; itt volt egy csomóban minden szerszáma (1856 Vasárnapi Újság CD56) | az ablak mellett egy székre nagyon sok ágynemű volt egy csomóba rakva (1922 Krúdy Gyula CD54) | Csomóba hányt falevél (1956 Sánta Ferenc 2051036, 14).

7a. (/nyj) ’a learatott gabona összekötött kévéiből a tarlón összeállított, ált. kereszt alakú rendezett rakás (mint a termelt mennyiség egysége)’ ❖ Egy tsomó (kereſt), 17 kévéjével ſámlálva, bven meg-adta a’ Pesti mért (1792 Magyar Hírmondó C5809, 544) | a sovány de 4-szer szántott ugar csak 14 csomót adott holdanként (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Berhidán e művelet [ti. a kévéknek keresztekbe rakása] elnevezése: csomózás, csomóba rakás, kepélés (1957 Magyar Nyelvőr C6009, 233).

8. ’térben egymás (szoros) közelében elhelyezkedő egynemű dolgok csoportja’ ❖ [a méhanya nélküli méhek] egy tsomóban a’ lépek ſzéliben Meg-vonják magokat az egyik rétiben, Mint valami árvák (1774 Vesmás Márton C4461, 52) | [a községek] úgyszólván egy kis csomóban fekszenek egymás mellett (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a fiatalok] sürü csomóba verődve, tánczra kerekedtek (1892 Herczeg Ferenc C2069, 169) | Szürkészöld mohapázsiton húsos kövirózsák tömött csomói üldögélnek (1987 Antalffy Gyula 1004002, 86).

8a. (rég) ’szervezett fegyveres alakulat (kisebb egysége), csapat’ ❖ 2 tsomó a’ Toskána Húſzár Seregbl (1789 Magyar Kurír C0315, 330) | [Az őrök az ellenség elől] hátra kezdették magokat húzogatni, mind addig, míg a’ nékik balról álló Tsáſzár-Huſzárok tanyájáról négy tsomók (tzúgok) elébb nem nyomúltak (1793 Magyar Hírmondó C5811, 555) | Lovagok’ (lovasok’) tsomója: zászló’ allya (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 300) | Tsapat. Cohors, Manipulus, Agmen. Tsomó, Tzug (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 392).

9. ’Az a térbeli hely, ahol vonalak v. síkok, ill. ezek által ábrázolható dolgok összeérnek v. metszik egymást.’

9a. (rég) ’az a hely, ahol több földfelszíni forma, kiemelkedés találkozik, összefut; csomópont’ ❖ [az] éjszakról délre elnyúló hegyeknek több felé kidüledő ágai e helyen egy csomóba futnak össze […] s 3500 lábnyira emelkednek a tenger szine fölött (1859 Magyar László C2995, 85) | [a Galgóci-hegység] másik csomója[,] a Csakov éjszaknyugaton a Vág felé ereszt ágakat (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

9b. (rég, Fiz) ’állóhullámok terében az a pont, ahol a hullám amplitúdója nulla; csomópont’ ❖ Valamely hangforrás ugyanis különböző magasságu hangokat adhat, aszerint amint rezgéskor csomók által több-kevesebb részre oszlik (1893 PallasLex. CD02) | Ha a kötelet rövid időközökben ütögetjük, a kötél egész hosszában egyenletes hullámzó mozgásba jő. Lesznek rajta pontok, melyek mozgásban egyáltalában részt nem vesznek; ezek a csomók. A csomók közé eső részeken állandó rezgő mozgás van (1894 PallasLex. CD02) | Fedett sípoknál a zárt végen keletkezik a rezgési csomó, nyitottaknál a középen (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 165).

9c. (Mat) ’〈az ún. matematikai csomóelmélet alapfogalmaként:〉 zárt körvonal térbeli absztrakt reprezentációja’ ❖ [Koncevics] fontos eredményeket ért el továbbá a topológiában, a csomók elméletében, ahol általánosította a csomók hurkolási számának fogalmát (1998 Természet Világa ford. CD50) | A csomók a 3 dimenziós térben élnek, mi viszont a síkra szoktuk őket rajzolni. Nyilvánvaló azonban, hogy ugyanazt a csomót sok különböző módon rajzolhatjuk le, vagyis egy csomónak több diagramja van (1998 Természet Világa CD50).

9d. (Csill) ’két égitest keringési síkjának, ill. egy keringő égitest pályájának és a választott koordináta-rendszer alapsíkjának közös pontja, metszéspontja; csomópont’ ❖ [a csillagászok ki tudják számítani, hogy] mikor lesz a hold vagy a föld csomóban s mikor lesz hold- vagy napfogyatkozás (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Csomó az asztronomiában, a bolygópálya és ekliptika (földpálya) metszési pontja. Azon pont, melyben a szélesség déli féltekéjétől jövet az ekliptikát találja, a felszálló csomó, a tőle 180°-ra fekvő metszési pont a leszálló csomó nevét viseli (1893 PallasLex. CD02) | Az égitestek egyik pályaeleme a felszálló csomó hossza (1998 MagyarNagyLex. C5819, 142).

10. (rég) ’bonyolult, szövevényes, nehezen v. egyáltalán nem kiismerhető v. megoldható helyzet, probléma, kérdés’ ❖ Ez az a’ tsomó valójában, a’ mellyet én örömest fel-óldozva látnék. A’ míg mí itt tanátskozunk, körl-terjed ez a’ Demokrátziai döglel nyavalya, melly már a’ fldnek eggyik leg-ſzebb orſzágát el-rontotta (1792 Magyar Múzeum ford. 7448020, 338) | A’ keleti csomó, melly Anglia és Frankhon közt kevés évek előtt majdnem engesztelhetlen viszályt hintegete, ’s melly a’ könnyelmű Thiers ministersége alatt Europát általános háborúba bonyolítani fenyegete, ugy látszik, a’ két hatalmat megint közelebb vezeti egymáshoz (1843 Pesti Hírlap CD61) | Napóleon, az első konzul nyúlt hozzá az állam és egyház kérdésének veszedelmes csomójához (1904 Ady Endre CD0801).

10a. (rég, Irodt) ’〈epikus v. drámai műben:〉 a cselekmény szálainak szövevénye, ill. a bonyodalom, a cselekmény fordulata’ ❖ Kellett hát tennem [a történetbe] Mellékſzemélyeket, mellékképeket ’s Epizodákat. Így a’ Mesézet-is tarkább, a’ csomó is többſzeres, a’ kibontása is tartóztatóbb lett (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069015, V) | A’ bonyolodás (szövedék, csomó) azon […] akadályok’ öszvesége, mellyek a’ történet’ kifejlését tartóztatják (1833 Bajza József C0238, 9) | A szerző Molière régi iskolájának hagyományát követve, nem sokat törődik a csomó kibonyolításával (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

II. mn 21A5 (rendsz. az egy v. fokozó értelmű szóval) (biz)

’nagyszámú, nagy(obb) mennyiségű, sok’ ❖ Moſt jó tsomót írék, ötsém! ez onnan van, hogy annyira ſzeretlek (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 266) | Emlékszem egy csomó badarságra, de semmire sem tisztán (1867 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | azt, a mit most mond, még egy nagy csomó emberről el lehetne mondani… (1908 Rákosi Viktor 8387006, 178) | [A színész] egy csomószor egészen magas fejhangot, az énekben úgynevezett falsette-et alkalmazott (1913 Bárdos Artúr CD10) | Van sok haverom, csomó barátnőm (1995 Magyar Hírlap CD09) | a diszkókban egy csomóan be vannak nyomva (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ér~, fű~, haj~, irat~, izom~, kulcs~, nyirok~, szár~, szőr~, toll~.

Fr: gordiuszi.

ÖU: akta~, bankjegy~, fagy~, kártya~, könyv~, kötél~, papír~, rongy~, ruha~, sár~, szalma~, széna~, takács~, vatta~, vér~, virág~.

ÖE: ~kötés, ~mentes.

Sz: csomócska, csomónyi, csomótlan.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.