csorg l. csorog

csorog tn ige 7a7csorg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: irod), csurog

1. ’〈folyadék〉 vékony sugárban hull, folyik’ ❖ [edényt tesznek oda, ahol] bövebben ſzokott tsorgani a’ házról az eſsö-vize (1776 Weszprémi István ford.–Wood 7384015, 16) | [öntözéskor] a’ zuhanó víz […] tsak a’ plánta’ közepére ’s környékére tsorogjon (1805 Pethe Ferenc 8364007, 524) | úgy ivott, hogy kétfelé csurgott a tej a fazékból (1907 Gárdonyi Géza C1842, 89) | a megolvadt viasz sercegve csorog a hímzett terítőre (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (nyj v. irod) ’〈eső〉 erősen, folyton esik’ ❖ Az esső már tsorog, Ég mormolva zorog (1785 Csokonai Vitéz Mihály C6221, 27) | Másnap, harmadnap csurgott az eső (1895 Gyarmathy Zsigáné C1952, 55) | úgy csurog az ég tengere, hogy az esernyők alig birják (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 314) | A novemberi eső csurgott, tocsogott (1959 Radó György ford.–Csukovszkij 9544002, 115).

1b. ’〈szemes v. szemcsés anyag〉 ehhez hasonló módon, sűrű szemekben, de nem nagy mennyiségben hull’ ❖ Mióta a zsákot és a szekeret feltalálták, azóta csurog a szem erre az útra (1961 Magyar Nemzet jan. 11. C4799, 5) | [a markológép] lecsap a sóderra s belefal, hogy csorog a felesleg kétoldalt a pofájából (1962 Népszabadság nov. 9. C4814, 6) | a zsákok már megteltek, s a felhalmozódott őrlemény nem tudott hová csurogni (1997 Természet Világa CD50).

2. ’〈(kisebb) folyóvíz〉 lassan folyik, csörgedezik’ ❖ a’ Szamos keskeny árkon tsorog (1790 Mátyási József 7221018, 139) | roppant hasadékokból tiszta csermelyek csorogtak a Körösbe (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a Jordán] olvadt ezüstként csurgott alattuk (1941 Örkény István 9500005, 81).

2a. ’〈folyadék〉 vékony csíkban (végig)folyik (vmely felületen), ill. erősen szivárog’ ❖ A halhatatlanság tokaji itala Csorgott az ezüstön, mellyet sok száj nyala (1772 Bessenyei György¹ CD01) | Az verték csurg fagyosan (1804 Fabchich József ford.–Szapphó C1643, 159) | vad méze csorg a nádnak (1877 Darmay Viktor C1353, 54) | szinte csurgott a nyála az éhségtől (1907 Gárdonyi Géza C1842, 56) | Tyson felszakadt jobb szemöldökéből csorgott a vér (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (irod) ’〈fénysugár, ill. árnyék〉 gyengén vetődik, árad vhova’ ❖ Csurog a holdfény (1908 Kosztolányi Dezső 9359053, 68) | Homály csorog (1931 Komjáthy Aladár CD10) | a házak lehúzott redőnyein csorog a nap (1939 Radnóti Miklós 9543009, 98).

2c. (irod v. vál) ’〈beszéd, zene stb.〉 huzamosabb ideig hangzik, árad’ ❖ Édes kedvteléssel hallgatnám holtomig ezt a kerülgető stílust, ha nem ilyen szörnyen árnyékos helyen csurogna őkegyelmeik ajkairól (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | A déli harang kondulása lassan csorog, puhán a tájra (1958 Donga György 2025115, 721) | a csőrökből hang csorog (1971 Ágh István 9004004, 12) | [az étteremben] a műtő-modern falakból tapintattal csorog a kísérőzene (1999 Figyelő CD2601).

2d. (ritk) ’〈tevékenység, folyamat〉 lassan, de folyamatosan zajlik, folyik’ ❖ Amúgy csorog a játék, s hogy melyik csapat hajt a kiesés ellen, legfeljebb abból derül ki, hogy a zöldek kicsit élénkebben futkároznak (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod) ’〈testrész, seb, ill. tárgy, képződmény stb.〉 benne v. rajta levő, képződő folyadékot, testnedvet stb. (vékony) sugárban (ki)ereszt, folyat, ill. felületén lefolyni enged’ ❖ tsurgott szeme egy pár hamis tsepekkel (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 26) | Tegnap egéſz nap Záporral tsorgottak a’ fellegek (1789 Pálóczi Horváth Ádám 7257012, 102) | csurog az eresz, a mártiusi hóviznek bőviben vagyunk (1858 Vasárnapi Újság CD56) | bő legyen a kóstoló! Mert hogyha bajszom nem csurog, Szakvéleményt nem adhatok (1873 Dóczi Lajos ford.–Goethe 8108012, 92) | csurgó sebem bugyolálják (1917 Gellért Oszkár CD10) | nyitva felejtett csapok csorognak (1972 Tolnai Ottó 2054002, 429).

3a. csorog vmitől (irod, túlzó is) ’〈test(rész), seb stb.〉(ilyen módon kieresztett) testnedvvel v. folyadékkal elöntötté, elárasztottá válik, ill. annyira nedves, annyira át van itatva vele, hogy az már lefolyik róla v. kifolyik belőle’ ❖ vértől csurgó kezét megmutatá a törvényszék előtt (1855 Jókai Mór C2258, 58) | verejtéktől csurgó arcát a párnákba temeti (1877 Mikszáth Kálmán 8312045, 166) | bajsza csurog a pedrőtől (1930 Krúdy Gyula CD54) | feltakarták Fekete genytől csorgó sebüket (1943 Zilahy Lajos 2032012, 738) | felengedett, víztől csurgó fagyasztott félsertés (1994 Magyar Hírlap CD09).

4. (irod) ’〈rossz tető, ill. ilyen tetejű ház〉 beázik, esővizet befolyni enged’ ❖ a ház sem mindenütt csorog (1850 Arany János C0646, 129) | Az egy nagyon alacsonyan és igen elnyűtten ott maradt kis egyszemű házacska volt, igen ócska s mindenfelé csorgó tetővel (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 270).

4a. csorog vmitől (gúny v. pejor) ’〈vmely érzelemből v. szellemi tartalomból〉 bőven, sokat tartalmaz, jelenít meg vmi’ ❖ Oszkár levelet írt. Hálától csorgót és a belém vetett bizalomtól csepegőt (1934 Móra Ferenc C3204, 114) | Ez a szöveg csurog a politikától! (1998 Magyar Hírlap CD09) | Ezt a pesszimizmust azért engedtem meg magamnak, mert az optimizmustól csurgó variánsokat a hivatalos szféra tonnaszámra szállítja (1999 Figyelő CD2601).

5. (biz) ’〈pénz, jövedelem, es. adomány〉 kisebb-nagyobb tételekben (rendszeresen) jut, kerül’ ❖ szép hasznok csurganak erszényem’ szájára (1806 Verseghy Ferenc C4430, 67) | a gyámságot azért vállalta, hogy a két gazdag testvértől csurogni fog a jóság (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | talán még valami haszon is csurog majd [a kiadott kisregényből] (1968 Déry Tibor 9107012, 406) | Munka nincs, élelem pedig a segélyszállítmányok könyöradományaiból csorog (1995 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’〈információ, közlés stb.〉 lassan v. ritkán érkezik, áramlik’ ❖ A szűk szobácskában egy írnok ül, aki a hirdetések fölvételével foglalkozik. […] A hirdetések vékonyan csurognak. Szidja a szatócsokat, amiért […] nem igyekeznek a Csipetke című lap egetverő hasábjain kelendőséget szerezni avult portékáiknak (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | A tengődő magyar villamosipar, amelynek alig-alig csurog közbeszerzési megrendelés (1995 Magyar Hírlap CD09) | Akadozva csorgó adatok a benzinárakról (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. (ritk) ’〈személy csónakkal〉 a folyó sodrával vitetve magát, ill. 〈gépjárművel〉 lejtőn lefelé halad vhova’ ❖ Loptak egy csónakot Szegeden és csurogtak [a Tiszán dél felé] (1966 Élet és Irodalom máj. 21. C6700, 12) | Jó kis vízi túra! […] A Rajnán lefelé […] a Moselle folyóba csorognak (1999 Magyar Hírlap CD09) | [a hágóról kocsival] elkezdünk csorogni Arequipa felé (2000 Természet Világa CD50).

6a. (›lefelé‹ jelentésű határozóval) (sajtó) ’értékében lassan, fokozatosan csökken’ ❖ 1 százalék alá csorgó infláció (1999 Magyar Hírlap CD09) | az előrejelzéseknél magasabb inflációs mutatók mellett lassan lefelé csorogtak a vezető indexek (2000 Figyelő CD2601).

7. (Sp) ’〈labdajátékban a labda, ill. jégkorongban a korong〉 erőtlenül meglőve v. lepattanva lassan gurul, ill. csúszik vhova’ ❖ A keresztbe csorgó labdát a becsúszó Nicsenko kotorta a kapuba (1997 Magyar Hírlap CD09) | a megszédült korong a kapuba csorgott (1998 Magyar Hírlap CD09) | A rutintalan magyar [kézilabda-]válogatott fiataljai nem figyeltek, s a labda a hálónkba csorgott (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be¹.

Fr: nyál.

ÖU: alá~, át~, be~, el~, ki~, le~, rá~, végig~, vissza~.

Sz: csorogdogál, csorogvány.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csorg lásd csorog
csorog tárgyatlan ige 7a7
csorg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: irod)
csurog 7a7
1.
〈folyadék〉 vékony sugárban hull, folyik
[edényt tesznek oda, ahol] bövebben ſzokott tsorgani a’ házról az eſsö-vize
(1776 Weszprémi István ford.Wood)
[öntözéskor] a’ zuhanó víz […] tsak a’ plánta’ közepére ’s környékére tsorogjon
(1805 Pethe Ferenc)
úgy ivott, hogy kétfelé csurgott a tej a fazékból
(1907 Gárdonyi Géza)
a megolvadt viasz sercegve csorog a hímzett terítőre
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (nyj v. irod)
〈eső〉 erősen, folyton esik
Az esső már tsorog, Ég mormolva zorog
(1785 Csokonai Vitéz Mihály)
Másnap, harmadnap csurgott az eső
(1895 Gyarmathy Zsigáné)
úgy csurog az ég tengere, hogy az esernyők alig birják
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
A novemberi eső csurgott, tocsogott
(1959 Radó György ford.Csukovszkij)
1b.
〈szemes v. szemcsés anyag〉 ehhez hasonló módon, sűrű szemekben, de nem nagy mennyiségben hull
Mióta a zsákot és a szekeret feltalálták, azóta csurog a szem erre az útra
(1961 Magyar Nemzet jan. 11.)
[a markológép] lecsap a sóderra s belefal, hogy csorog a felesleg kétoldalt a pofájából
(1962 Népszabadság nov. 9.)
a zsákok már megteltek, s a felhalmozódott őrlemény nem tudott hová csurogni
(1997 Természet Világa)
2.
(kisebb) folyóvíz〉 lassan folyik, csörgedezik
a’ Szamos keskeny árkon tsorog
(1790 Mátyási József)
roppant hasadékokból tiszta csermelyek csorogtak a Körösbe
(1856 Vasárnapi Újság)
[a Jordán] olvadt ezüstként csurgott alattuk
(1941 Örkény István)
2a.
〈folyadék〉 vékony csíkban (végig)folyik (vmely felületen), ill. erősen szivárog
A halhatatlanság tokaji itala Csorgott az ezüstön, mellyet sok száj nyala
(1772 Bessenyei György¹)
Az verték csurg fagyosan
(1804 Fabchich József ford.Szapphó)
vad méze csorg a nádnak
(1877 Darmay Viktor)
szinte csurgott a nyála az éhségtől
(1907 Gárdonyi Géza)
Tyson felszakadt jobb szemöldökéből csorgott a vér
(1997 Magyar Hírlap)
2b. (irod)
〈fénysugár, ill. árnyék〉 gyengén vetődik, árad vhova
Csurog a holdfény
(1908 Kosztolányi Dezső)
Homály csorog
(1931 Komjáthy Aladár)
a házak lehúzott redőnyein csorog a nap
(1939 Radnóti Miklós)
2c. (irod v. vál)
〈beszéd, zene stb.〉 huzamosabb ideig hangzik, árad
Édes kedvteléssel hallgatnám holtomig ezt a kerülgető stílust, ha nem ilyen szörnyen árnyékos helyen csurogna őkegyelmeik ajkairól
(1883 Mikszáth Kálmán)
A déli harang kondulása lassan csorog, puhán a tájra
(1958 Donga György)
a csőrökből hang csorog
(1971 Ágh István)
[az étteremben] a műtő-modern falakból tapintattal csorog a kísérőzene
(1999 Figyelő)
2d. (ritk)
〈tevékenység, folyamat〉 lassan, de folyamatosan zajlik, folyik
Amúgy csorog a játék, s hogy melyik csapat hajt a kiesés ellen, legfeljebb abból derül ki, hogy a zöldek kicsit élénkebben futkároznak
(2000 Magyar Hírlap)
3. (irod)
〈testrész, seb, ill. tárgy, képződmény stb.〉 benne v. rajta levő, képződő folyadékot, testnedvet stb. (vékony) sugárban (ki)ereszt, folyat, ill. felületén lefolyni enged
tsurgott szeme egy pár hamis tsepekkel
(1778 Faludi Ferenc ford.)
Tegnap egéſz nap Záporral tsorgottak a’ fellegek
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
csurog az eresz, a mártiusi hóviznek bőviben vagyunk
(1858 Vasárnapi Újság)
bő legyen a kóstoló! Mert hogyha bajszom nem csurog, Szakvéleményt nem adhatok
(1873 Dóczi Lajos ford.Goethe)
csurgó sebem bugyolálják
(1917 Gellért Oszkár)
nyitva felejtett csapok csorognak
(1972 Tolnai Ottó)
3a. csorog vmitől (irod, túlzó is)
〈test(rész), seb stb.〉 (ilyen módon kieresztett) testnedvvel v. folyadékkal elöntötté, elárasztottá válik, ill. annyira nedves, annyira át van itatva vele, hogy az már lefolyik róla v. kifolyik belőle
vértől csurgó kezét megmutatá a törvényszék előtt
(1855 Jókai Mór)
verejtéktől csurgó arcát a párnákba temeti
(1877 Mikszáth Kálmán)
bajsza csurog a pedrőtől
(1930 Krúdy Gyula)
feltakarták Fekete genytől csorgó sebüket
(1943 Zilahy Lajos)
felengedett, víztől csurgó fagyasztott félsertés
(1994 Magyar Hírlap)
4. (irod)
〈rossz tető, ill. ilyen tetejű ház〉 beázik, esővizet befolyni enged
a ház sem mindenütt csorog
(1850 Arany János)
Az egy nagyon alacsonyan és igen elnyűtten ott maradt kis egyszemű házacska volt, igen ócska s mindenfelé csorgó tetővel
(1939 Móricz Zsigmond)
4a. csorog vmitől (gúny v. pejor)
〈vmely érzelemből v. szellemi tartalomból〉 bőven, sokat tartalmaz, jelenít meg vmi
Oszkár levelet írt. Hálától csorgót és a belém vetett bizalomtól csepegőt
(1934 Móra Ferenc)
Ez a szöveg csurog a politikától!
(1998 Magyar Hírlap)
Ezt a pesszimizmust azért engedtem meg magamnak, mert az optimizmustól csurgó variánsokat a hivatalos szféra tonnaszámra szállítja
(1999 Figyelő)
5. (biz)
〈pénz, jövedelem, es. adomány〉 kisebb-nagyobb tételekben (rendszeresen) jut, kerül
szép hasznok csurganak erszényem’ szájára
(1806 Verseghy Ferenc)
a gyámságot azért vállalta, hogy a két gazdag testvértől csurogni fog a jóság
(1894 Mikszáth Kálmán)
talán még valami haszon is csurog majd [a kiadott kisregényből]
(1968 Déry Tibor)
Munka nincs, élelem pedig a segélyszállítmányok könyöradományaiból csorog
(1995 Magyar Hírlap)
5a.
〈információ, közlés stb.〉 lassan v. ritkán érkezik, áramlik
A szűk szobácskában egy írnok ül, aki a hirdetések fölvételével foglalkozik. […] A hirdetések vékonyan csurognak. Szidja a szatócsokat, amiért […] nem igyekeznek a Csipetke című lap egetverő hasábjain kelendőséget szerezni avult portékáiknak
(1879 Mikszáth Kálmán)
A tengődő magyar villamosipar, amelynek alig-alig csurog közbeszerzési megrendelés
(1995 Magyar Hírlap)
Akadozva csorgó adatok a benzinárakról
(2000 Magyar Hírlap)
6. (ritk)
〈személy csónakkal〉 a folyó sodrával vitetve magát, ill. 〈gépjárművel〉 lejtőn lefelé halad vhova
Loptak egy csónakot Szegeden és csurogtak [a Tiszán dél felé]
(1966 Élet és Irodalom máj. 21.)
Jó kis vízi túra! […] A Rajnán lefelé […] a Moselle folyóba csorognak
(1999 Magyar Hírlap)
[a hágóról kocsival] elkezdünk csorogni Arequipa felé
(2000 Természet Világa)
6a. (›lefelé‹ jelentésű határozóval) (sajtó)
értékében lassan, fokozatosan csökken
1 százalék alá csorgó infláció
(1999 Magyar Hírlap)
az előrejelzéseknél magasabb inflációs mutatók mellett lassan lefelé csorogtak a vezető indexek
(2000 Figyelő)
7. (Sp)
〈labdajátékban a labda, ill. jégkorongban a korong〉 erőtlenül meglőve v. lepattanva lassan gurul, ill. csúszik vhova
A keresztbe csorgó labdát a becsúszó Nicsenko kotorta a kapuba
(1997 Magyar Hírlap)
a megszédült korong a kapuba csorgott
(1998 Magyar Hírlap)
A rutintalan magyar [kézilabda-]válogatott fiataljai nem figyeltek, s a labda a hálónkba csorgott
(2000 Magyar Hírlap)
Ö: be¹
Fr: nyál
ÖU: alácsorog, átcsorog, becsorog, elcsorog, kicsorog, lecsorog, rácsorog, végigcsorog, visszacsorog
Sz: csorogdogál, csorogvány
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások