csoroszla (6A) l. csoroszlya

csoroszlya fn 6Acsoroszla (nyj)

1. (Mezőg) ’az ekevas elé erősített, a földet függőlegesen hasító, kés v. korong alakú vas’ ❖ Az illyen Halmos Földekhez igen alkalmatlan az az Austriában fel-vett Eke, a’ mellynek Kórmány-deszkája és Tsoroszlyája merön [= mereven] vagyon tsinálva (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 41) | A’ Tsoroszlyának mindég élesnek kell lenni (1818 Nagyváthy János 8328001, 31) | Az ekének nevezetesebb részei: a gërëndő, guzslánc, kokas, csoroszla, ekëfej (1901 Magyar Nyelvőr C5241, 101) | [Az ún. kerülőekén] a gerendelybe erősített csoroszlya függőlegesen levágja a földszeletet, az ekevas vízszintesen elválasztja a talajtól s a kormány segítségével jobbra fordítja (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (rég, ritk) ’hegyre v. fára mászásnál haszn., ill. jeges felületen való járást segítő, lábra erősíthető, késszerű horgokkal ellátott vaseszköz’ ❖ meg kelle egy kis sétával elégednünk mellyet a’ csoroszlya (Steigeisen) segedelmével a’ jéghegy’ legeslegalsó tövén tevénk (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 712) | Béla kisikamolva csoroszlyáján, lábát bokában kificzamitá (1843 Athenaeum C0026, 363).

3. (vmely negatív értelmű, kül. a vén jelzővel) (pejor) ’〈ellenszenves(, vézna) idős személy, kül. nő megnevezésére v. megszólítására〉’ ❖ te vén csoroszlya (1789 Dugonics András C1483, 69) | [a menyasszony helyett egy] csúnya vénasszony jön ki. Ezt hangos nevetés fogadja, mire a szegény csoroszlya siet, hogy mentűl előbb pusztúljon a dévaj népség útjából (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | csúf csoroszlyát (1916 Nagy Endre CD10) | [Novák Antal] ilyen vékony – mondta Bélus és fölemelte az ujját. […] Az a vén csoroszlya a multkor gyógyszereket vitt innen (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 360) | a kisujjam is többet ér, mint […] az a vén pucerájos csoroszlya (1962 Népszabadság okt. 21. C4814, 6).

ÖU: eke~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csoroszla lásd csoroszlya
csoroszlya főnév 6A
csoroszla 6A (nyj)
1. (Mezőg)
az ekevas elé erősített, a földet függőlegesen hasító, kés v. korong alakú vas
Az illyen Halmos Földekhez igen alkalmatlan az az Austriában fel-vett Eke, a’ mellynek Kórmány-deszkája és Tsoroszlyája merön [= mereven] vagyon tsinálva
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
A’ Tsoroszlyának mindég élesnek kell lenni
(1818 Nagyváthy János)
Az ekének nevezetesebb részei: a gërëndő, guzslánc, kokas, csoroszla, ekëfej
(1901 Magyar Nyelvőr)
[Az ún. kerülőekén] a gerendelybe erősített csoroszlya függőlegesen levágja a földszeletet, az ekevas vízszintesen elválasztja a talajtól s a kormány segítségével jobbra fordítja
(1999 Magyar néprajz)
2. (rég, ritk)
hegyre v. fára mászásnál haszn., ill. jeges felületen való járást segítő, lábra erősíthető, késszerű horgokkal ellátott vaseszköz
meg kelle egy kis sétával elégednünk mellyet a’ csoroszlya (Steigeisen) segedelmével a’ jéghegy’ legeslegalsó tövén tevénk
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
Béla kisikamolva csoroszlyáján, lábát bokában kificzamitá
(1843 Athenaeum)
3. (vmely negatív értelmű, kül. a vén jelzővel) (pejor)
〈ellenszenves(, vézna) idős személy, kül. nő megnevezésére v. megszólítására〉
te vén csoroszlya
(1789 Dugonics András)
[a menyasszony helyett egy] csúnya vénasszony jön ki. Ezt hangos nevetés fogadja, mire a szegény csoroszlya siet, hogy mentűl előbb pusztúljon a dévaj népség útjából
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
csúf csoroszlyát
(1916 Nagy Endre)
[Novák Antal] ilyen vékony – mondta Bélus és fölemelte az ujját. […] Az a vén csoroszlya a multkor gyógyszereket vitt innen
(1925 Kosztolányi Dezső)
a kisujjam is többet ér, mint […] az a vén pucerájos csoroszlya
(1962 Népszabadság okt. 21.)
ÖU: ekecsoroszlya
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások