csőd¹ fn 3C1 

1. (Jog v. Pénz is) ’az adós cég, vállalat, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy fizetésképtelensége folytán létrejött (jogi) állapot’ ❖ Az eldiribolás [= eldarabolás] által még egészen meg nem zsibbasztott nemes és főnemes pedig részint egészen ben van már a csődben, részint vajmi keservesen közel áll ahhoz már (1843 Széchenyi István 8429028, 37) | csődbe jutott kereskedő (1892 Herczeg Ferenc C2069, 51) | Szerencse, hogy jött a fagy s be lehetett szüntetni az építkezéseket, mert már akkor csődbe került volna az egész vállalat (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 246) | a francia kormány 20 milliárd frankos tőkeinjekcióban részesítette az állami légitársaságot, amely csak így tudta elkerülni a csődöt (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Jog) ’fizetésképtelenné vált adós vállalat, vállalkozás, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy hitelezőinek kielégítésére irányuló bírósági eljárás; csődeljárás’ ❖ raktáraim sequestrálva [= őrizet alá helyezve] s könyveim csőd prédájává szilálvák [= vannak zilálva] (1842 Bodor Lajos C1131, 171) | ha holnapig ki nem fizeti tartozását, csődöt kérek ellene (1881 Csiky Gergely C1308, 589) | [Dobozy Károly] birtoka csőd alá jutott (1930 ZeneiLex. CD49) | Ma 8 milliárd dollárnyi vagyon van még az ÁPV Rt. kezén, 4 milliárd vagyont felszámoltak vagy csőd alatt van, 4 milliárdnyi részt már eladtak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely szerepben, tevékenységben, működésben:〉 sikertelenség, kudarc, ill. kilátástalan helyzet, (fenn)tarthatatlan állapot’ ❖ [a 19. század elején] a házasság nem volt közel a csődhöz (1897 Ady Endre CD0801) | rajztanári állásért folyamodott, s ez a kérő-levél ugy tünt fel előtte, mintha tehetségének a csődjét jelentette volna be ebben az alázatos irásban (1906 Ambrus Zoltán C0591, 141) | a már félig csődbe jutott balközéppel [ti. párttal] (1913 Halász Imre CD10) | A férfi, aki mint férj nem tudott megtartani egy asszonyt, csődbe jut az apa szerepében is (1927 Földi Mihály CD10) | a kettészakadt világállam [ti. a Római Birodalom] katonai csődje (1940 Alföldi András CD22) | a ráció sokszor vezette csődbe az emberiséget (1990 Rónay László CD53) | az agrártámogatási rendszer csődben van (2000 Országgyűlési Napló CD62) • csődöt mond a) ’sikertelennek, eredménytelennek bizonyul, kudarcot vall vki v. vmi (vmiben)’ ❖ fiatal és gazdag özvegynek napjainkban nem szükséges csődöt mondani férj dolgában (1862 Rózsaági Antal C3641, 187) | A mi otromba férfi-pszichológiánk egyszerűen csődöt mond az ilyen problémák előtt (1923 Bíró Lajos CD10) | Emberek igen gyakran azért mondanak csődöt a modern társadalomban előálló helyzetekben, mert senki nem tanította meg őket, hogyan kell az otthonban [= otthon, a családban] tanult erkölcsi erényeket a nagy (nemzeti, emberi) közösségek igényeihez átállítani (1943 Bibó István 9056001, 458) | A furfang, a csalafintaság segít ott, ahol a bátorság és a bölcsesség már csődöt mond (1998 Új Könyvek CD29) b) ’〈eszköz, szerkezet, rendszer〉 működésképtelenné válik, elromlik, felmondja a szolgálatot’ ❖ [Zólyom megyében] a kutak, mellyek még egészen ki nem száradtak, éjenkint zár alatt tartatnak. Bizonyos faluban csupán egy kut van, melly még csődöt nem mondott (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ha a levegőt hamarosan birtokba nem veszik, a newyorki közlekedés csődöt mond (1925 Lengyel Menyhért CD10) | Gábor, a sofőr beletapos a fékbe, de az csődöt mond (1992 Kis János² 2058004, 195) | nem mond csődöt a banki számítógépes rendszer (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’〈vmely állásra, vminek az elkészítésére, bérlésére meghirdetett〉 pályázati verseny; csődület’ ❖ a’ nemzeti szinház igazgatóságára csőd hirdettetik (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az uj hid épitésére a város csődöt hirdetett (1847 Pesti Divatlap C5840, 3) | az illető csőd csak „kézrajzokra”, nem metszvényekre volt kitüzve […]. Csupán kézrajzokat díjaztatunk (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ajánlja a gazdasági, illetőleg köziskolai szék a nyomdának csőd utjáni kiadatását (1858 Erdélyi János² 8131119, 182) | [Mihálóczy György] 1776-ban megjelent Pesten a nyilvános csődön, hol a természeti jogból és a széptudományokból állotta ki a vizsgálatot, […] és csakhamar a kassai gymnasiumhoz neveztetett ki (1902 Magyar írók élete CD27).

3a. (rég) ’az elsőség elnyeréséért v. megtartásáért való (piaci) verseny; csődület’ ❖ eltörölvén a’ czéheket, […] engedtessék e teljes, korlátlan szabadság a’ műiparnak, vagy állittassanak a’ szerfölötti csőd ellen némi védfalak (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Marosszék] érces vizei pedig kiállják a csődöt Europa illynemű forrásaival (1841 Kőváry László C2807, 25).

4. (rég, ritk) ’alkalmilag összegyűlt emberek csoportja, csődülete’ ❖ ünnepi csőd (1841 Kuthy Lajos C5848, 329) | bármilly jószagu és jó társaságú csődben (1842 Széchenyi István CD1501).

4a. (rég, ritk) ’vminek a sokasága, özöne’ ❖ Szembeötlő volt ezen közgyülésen, hogy P. J. berényi volt biró ellen a’ tudósitásoknak valóságos csődje volt, mintha valami ördögi cselszövény izgatná az egész ügyet (1842 Pesti Hírlap CD61).

Ö: állam~.

ÖU: élet~.

ÖE: ~hirdetés, ~jelentés, ~jog, ~kérvény, ~nyitás, ~tárgyalás, ~ügy, ~vagyon, ~választmány.

Vö. CzF. csőd¹, csőd²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.