csök² fn 3C (nyj)

’keresztelő alkalmából tartott vendégség, lakoma; paszita’ ❖ Ő mulatság, ’s Tántzokat ád, mintha szűntelen lakoddalom vagy csökje volna (1815 Katona József C6724, 90) | Másik az ünnepélyesebb paszita (csök, csöröglye, csöröglő), melyet az anya felgyógyúlása után, sokszor két-három hó mulva, a komák és komaasszonyok s közelebbi rokonok begyűjtésével, zene mellett laknak el (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A keresztelői lakomának csök […] a szegedi neve (1968 Bálint Sándor 9022002, 147) | A csököt megtartották a legszegényebbek is, sokszor nagy anyagi áldozatok árán, mert a hagyomány szerint ellenkező esetben szerencsétlen lesz a gyermek (1980 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; ÚMTsz. csök²

csök² főnév 3C (nyj)
keresztelő alkalmából tartott vendégség, lakoma; paszita
Ő mulatság, ’s Tántzokat ád, mintha szűntelen lakoddalom vagy csökje volna
(1815 Katona József)
Másik az ünnepélyesebb paszita (csök, csöröglye, csöröglő), melyet az anya felgyógyúlása után, sokszor két-három hó mulva, a komák és komaasszonyok s közelebbi rokonok begyűjtésével, zene mellett laknak el
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A keresztelői lakomának csök […] a szegedi neve
(1968 Bálint Sándor)
A csököt megtartották a legszegényebbek is, sokszor nagy anyagi áldozatok árán, mert a hagyomány szerint ellenkező esetben szerencsétlen lesz a gyermek
(1980 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; ÚMTsz. csök²

Beállítások