alapfok fn 3A

1. ’vmely tudás, készség elemi fokú ismeretének szintje, ill. vmiben való elemi fokú jártasság’ ❖ Illyés fejlődésének alapfoka a strófátlanul áradó szabadvers jóval lazább, lengőbb, szabadabb (1943 Juhász Géza¹ 9283007, 50) | Aki pedig angolul is tud valamennyire (legalább alapfokon) az már félig képzett felhasználónak érezheti magát (1987 Pajor Gábor 1116001, 33).

1a. ’általános iskolai oktatás’ ❖ Alapvető kérdés az anyanyelven való képzés az alapfoktól az egyetemig (1991 Tóth Pál Péter 2037009, 1479) | Az elbocsátások zömmel az alapfokot érinthetik, ezen az iskolafokozaton a kötelező szakos órák száma […] 811314 (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt, átv is) ’〈a közép-, a felső- és a túlzófokkal szembeállítva:〉 a tulajdonság viszonyítás nélküli jelölésére való nyelvtani kategória, ill. összehasonlítható tulajdonságot kifejező mn-nek, es. más szófajú fokozható szónak zéró fokjeles alakja’ ❖ Alapfok, a mellékneveké, p. rossz (a középfok rosszabb, felső fok legrosszabb) (1893 PallasLex. CD02) | [a barokk művészet] nem ismeri az alapfokot, csak a superlativust [= felsőfokot] (1933 Kertész Manó 9328001, 14).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

alapfok főnév 3A
1.
vmely tudás, készség elemi fokú ismeretének szintje, ill. vmiben való elemi fokú jártasság
Illyés fejlődésének alapfoka a strófátlanul áradó szabadvers jóval lazább, lengőbb, szabadabb
(1943 Juhász Géza¹)
Aki pedig angolul is tud valamennyire (legalább alapfokon) az már félig képzett felhasználónak érezheti magát
(1987 Pajor Gábor)
1a.
általános iskolai oktatás
Alapvető kérdés az anyanyelven való képzés az alapfoktól az egyetemig
(1991 Tóth Pál Péter)
Az elbocsátások zömmel az alapfokot érinthetik, ezen az iskolafokozaton a kötelező szakos órák száma […] 811314
(1995 Magyar Hírlap)
2. (Nyelvt, átv is)
〈a közép-, a felső- és a túlzófokkal szembeállítva:〉 a tulajdonság viszonyítás nélküli jelölésére való nyelvtani kategória, ill. összehasonlítható tulajdonságot kifejező mn-nek, es. más szófajú fokozható szónak zéró fokjeles alakja
Alapfok, a mellékneveké, p.például rossz (a középfok rosszabb, felső fok legrosszabb)
(1893 PallasLex.)
[a barokk művészet] nem ismeri az alapfokot, csak a superlativust [= felsőfokot]
(1933 Kertész Manó)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások