csörgettyű fn 1C

1. (kissé rég) ’mozgatva, (egymáshoz) ütögetve csörgő hangot adó, ill. keltő tárgy, eszköz, dolog’ ❖ A’ Tsergettyüs kigyó […] a’ farkánn lév tsergettyvel, akarattya ellen-is jelt ád (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 90) | bohócznak volt öltözve, s tele aggatva csörgetyükkel (1875 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1977, 137) | Fandangót tánczolnak csörgetyükkel (1877 Paulay Ede ford.–Beaumarchais 8357006, 180) | Tamburin, l. baszkdob, azaz kézidob, melynek keretébe csörgettyűk vannak erősítve s a táncos ütögeti a ritmus kiemelésére (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 293).

1a. (kissé rég) ’rázása közben a belsejében levő (több) apró golyócska által csörgő hangot adó, rendsz. gömb alakú, nyéllel ellátott gyermekjáték, csörgő’ ❖ [A gyermek] elhányta csörgettyűjét ’s bábjait ’s kinyújtott ujjal mutatott a’ falon függő olaj festésekre (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 278) | [a kisgyermeknek] kezébe adtam elveszett csörgettyűjét, mire az megszűnt sírni (1848–1856 Jókai Mór CD18) | Ugribugri négy anyóka jött el akkor érte. Mindnek csörgetyűje volt, megrázták feléje, csörgő-zörgő hang-eső hullt Évike fejére (1932 Weöres Sándor 9788037, 49).

2. (rég v. nyj) ’forgatásakor kis lapjaival csattogó hangot adó nyeles faeszköz, kereplő’ ❖ Tsörgetty [=] tserkesz, zörgetty, tsörget (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 84) | madarakat ijesztő pásztorok csörgetyűje (1877 Balázs Sándor¹ C0746, 36) | csêrgettyü (madár-űző) (1901 Magyar Nyelvőr C5241, 205).

Vö. CzF. csėrgetyü, csörgetyű; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.; SzT. csergettyű; ÚMTsz.

csörgettyű főnév 1C
1. (kissé rég)
mozgatva, (egymáshoz) ütögetve csörgő hangot adó, ill. keltő tárgy, eszköz, dolog
A’ Tsergettyüs kigyó […] a’ farkánn lév tsergettyvel, akarattya ellen-is jelt ád
(1793 Segesvári István ford.Derham)
bohócznak volt öltözve, s tele aggatva csörgetyükkel
(1875 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
Fandangót tánczolnak csörgetyükkel
(1877 Paulay Ede ford.Beaumarchais)
Tamburin, l.lásd baszkdob, azaz kézidob, melynek keretébe csörgettyűk vannak erősítve s a táncos ütögeti a ritmus kiemelésére
(1929 TolnaiÚjLex.)
1a. (kissé rég)
rázása közben a belsejében levő (több) apró golyócska által csörgő hangot adó, rendsz. gömb alakú, nyéllel ellátott gyermekjáték, csörgő
[A gyermek] elhányta csörgettyűjét ’s bábjait ’s kinyújtott ujjal mutatott a’ falon függő olaj festésekre
(1806 Kazinczy Ferenc)
[a kisgyermeknek] kezébe adtam elveszett csörgettyűjét, mire az megszűnt sírni
(1848–1856 Jókai Mór)
Ugribugri négy anyóka jött el akkor érte. Mindnek csörgetyűje volt, megrázták feléje, csörgő-zörgő hang-eső hullt Évike fejére
(1932 Weöres Sándor)
2. (rég v. nyj)
forgatásakor kis lapjaival csattogó hangot adó nyeles faeszköz, kereplő
Tsörgetty [=] tserkesz, zörgetty, tsörget
(1784 Baróti Szabó Dávid)
madarakat ijesztő pásztorok csörgetyűje
(1877 Balázs Sándor¹)
csêrgettyü (madár-űző)
(1901 Magyar Nyelvőr)
Vö. CzF. csėrgetyü, csörgetyű; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.; SzT. csergettyű; ÚMTsz.

Beállítások