csörgő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → csörög.

II. mn 1C

1. (ritk) ’csörgéssel, ill. zörgéssel keltett, így keletkező 〈hang〉, ill. (mozgása v. mozgatása közben) ilyen hangot adó 〈élőlény v. dolog〉’ ❖ Száz esztendő óta ismeri már ez a csörgő murva az én léptem hangját (1882 Jókai Mór CD18) | A mindent átlengő bőjtiszelek csörgőre száritották [a faleveleket] (1895 Tanos Pál C4089, 24) | [Az ún. csörgőmadár] hazája Ázsia és Ausztrália. Hangja csörgő (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 245) | a pásztortáska pajzs alakú termését száránál meglazítják, majd megrázzák: csörgő hangot ad (1979 NéprajziLex. CD47).

2. (-re raggal, hsz-szerűen) ’csörgésre kész üzemmódba’ ❖ a család legnagyobb vekkerét, jó negyedórával a mérkőzés kezdete előttre csörgőre állítottam (1996 Magyar Hírlap CD09).

III. fn 1C

1. ’Élesen zörgő hangot adó, ill. keltő tárgy, eszköz, dolog.’

1a. ’rázása közben a belsejében levő (több) apró golyócska által ilyen hangot adó, rendsz. gömb alakú, nyéllel ellátott eszköz (mint gyermekjáték, ill. hangszer)’ ❖ a gyermekek ha sirnak, tsörgőt adunk kezekbe (1782 Ányos Pál C0623, 200) | ’Sír a’ lágy Klarinét […] ’S a’ tsörgők nesze köztt fenekét veri döngeti tölgygomb (1801 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 122) | pólyában hevert, bölcsőben gőgicsélt, csörgőjét rázogatta (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 48) | Csörgők, csattogtatók, kolompok […] sokasága egészíti ki az afrikai ritmusarzenált (1993 MagyarNagyLex. C5814, 224).

1b. ’〈kül. lószerszám részeként:〉 ilyen hangot adó csengőféle (jelző)eszköz’ ❖ ezer ’s meg ezer tsörgökkel ki rukkolt szának (1791 Magyar Kurír C0318, 156) | Hallá időnként a’ szának csörgőit (1844 Életképek C0100, 440) | A lovak szerszámai, a sok karika, csörgő és sallang zörgése, suhogása miatt nem lehetett a szíveik hangos dobogását hallani (1901 Mikszáth Kálmán CD04).

1c. ’vminek az a(z alkat)része, amelynek mozgatásakor ilyen hang keletkezik’ ❖ A’ Tsörgö-kígyó … farkán húsz vagy leg feljebb harmintz paisai vagy tsörgői vagynak (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 262) | Ezen kigyó … farkán 40 ízes tsörgője vagyon (1822 Hasznos Mulatságok C0186, 260) | Mikor pedig készen van a korsó, 6-7 drb meggymagnagyságú golyót, csörgőt készít [a fazekas], pörnyében vagy homokban meghengergeti és beleteszi (1915 Kiss Lajos¹ C6966, 55) | [a csörgődob rázásakor] csak a csörgők […] hallatszanak (1998 MagyarNagyLex. C5819, 181).

2. (rég) ’a nád száraz, levágott szára’ ❖ Tsörgőnek (crotala) nevezték az elvágott nádat (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 377).

Ö: baba-.

ÖE: ~óra.

Sz: csörgős.

Vö. CzF. csėrgő, csörgő¹, csörgő [2] ; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.; SzT. csergő; ÚMTsz. csörgő¹, csörögő

csörgő melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévcsörög.
II. melléknév 1C
1. (ritk)
csörgéssel, ill. zörgéssel keltett, így keletkező 〈hang〉, ill. (mozgása v. mozgatása közben) ilyen hangot adó 〈élőlény v. dolog〉
Száz esztendő óta ismeri már ez a csörgő murva az én léptem hangját
(1882 Jókai Mór)
A mindent átlengő bőjtiszelek csörgőre száritották [a faleveleket]
(1895 Tanos Pál)
[Az ún. csörgőmadár] hazája Ázsia és Ausztrália. Hangja csörgő
(1926 TolnaiÚjLex.)
a pásztortáska pajzs alakú termését száránál meglazítják, majd megrázzák: csörgő hangot ad
(1979 NéprajziLex.)
2. (-re raggal, hsz-szerűen)
csörgésre kész üzemmódba
a család legnagyobb vekkerét, jó negyedórával a mérkőzés kezdete előttre csörgőre állítottam
(1996 Magyar Hírlap)
III. főnév 1C
1.
Élesen zörgő hangot adó, ill. keltő tárgy, eszköz, dolog.
1a.
rázása közben a belsejében levő (több) apró golyócska által ilyen hangot adó, rendsz. gömb alakú, nyéllel ellátott eszköz (mint gyermekjáték, ill. hangszer)
a gyermekek ha sirnak, tsörgőt adunk kezekbe
(1782 Ányos Pál)
’Sír a’ lágy Klarinét […] ’S a’ tsörgők nesze köztt fenekét veri döngeti tölgygomb
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
pólyában hevert, bölcsőben gőgicsélt, csörgőjét rázogatta
(1933 Kosztolányi Dezső)
Csörgők, csattogtatók, kolompok […] sokasága egészíti ki az afrikai ritmusarzenált
(1993 MagyarNagyLex.)
1b.
〈kül. lószerszám részeként:〉 ilyen hangot adó csengőféle (jelző)eszköz
ezer ’s meg ezer tsörgökkel ki rukkolt szának
(1791 Magyar Kurír)
Hallá időnként a’ szának csörgőit
(1844 Életképek)
A lovak szerszámai, a sok karika, csörgő és sallang zörgése, suhogása miatt nem lehetett a szíveik hangos dobogását hallani
(1901 Mikszáth Kálmán)
1c.
vminek az a(z alkat)része, amelynek mozgatásakor ilyen hang keletkezik
A’ Tsörgö-kígyó … farkán húsz vagy leg feljebb harmintz paisai vagy tsörgői vagynak
(1799 Fábián József ford.Raff)
Ezen kigyó … farkán 40 ízes tsörgője vagyon
(1822 Hasznos Mulatságok)
Mikor pedig készen van a korsó, 6-7 drbdarab meggymagnagyságú golyót, csörgőt készít [a fazekas], pörnyében vagy homokban meghengergeti és beleteszi
(1915 Kiss Lajos¹)
[a csörgődob rázásakor] csak a csörgők […] hallatszanak
(1998 MagyarNagyLex.)
2. (rég)
a nád száraz, levágott szára
Tsörgőnek (crotala) nevezték az elvágott nádat
(1817 Hasznos Mulatságok)
Ö: baba-
ÖE: csörgőóra
Sz: csörgős
Vö. CzF. csėrgő, csörgő¹, csörgő [2] ; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.; SzT. csergő; ÚMTsz. csörgő¹, csörögő

Beállítások