alaphang fn 3A1

1. (Fiz, Zene) ’az összetett hang legkisebb frekvenciájú, legmélyebb alkotóeleme, részhangja’ ❖ egy húr … alap hangnak (Grund Ton) neveztetik (1819 Hasznos Mulatságok C0179, 377) | A zenei hang keletkezésénél nemcsak a kérdéses hang – nevezzük azt alaphangnak – szólal meg, hanem vele együtt megcsendül a magasabb hangok sorozata (1928 Kesztler Lőrinc C2639, 1) | A hang színét az adja, hogy milyen rezgésszámú és erősségű hangok keverednek az alaphanghoz (1950 Élet és Tudomány C4901, 515).

2. ’Legmélyebb hang.’

2a. (Zene) ’vmely hangsor legmélyebb, annak elnevezését adó hangja, első foka; tonika’ ❖ Hogy a zene szép egészet képezzen, arra alaphang (Grundton) kivántatik (1850 Purgstaller József 8351013, 35) | Az A egyszersmind a mai előjegyzés nélkül való a-moll hanglépcsőnek alaphangja és az előjegyzés nélküli C-dur hanglépcsőnek hatodik foka (1893 PallasLex. CD02) | [A tangó] harmóniai felépítésében sztereotipikus szerepet játszik egy súlyra eső I-VI. (alaphang-szext) hangköz-lépés, felfelé és vissza (1985 Balassa Péter 1008005, 198).

2b. (Zene) ’akkord legmélyebb hangja, amelyhez viszonyítva bizonyos hangköztávolságokban az akkord hangjai megszólalnak’ ❖ A hármas öszhangzatok. Három hangból állnak, melyek az alaphangra épitve két harmadot [= tercet] képeznek, vagyis, az alaptól számitva egy harmad s egy ötöd [= kvint] hangközt (1867 Bartalus István 8030003, 21) | a legalsó szólamba, a basszusba nemcsak az akkord alaphangja, hanem a terce vagy kvintje is kerülhet, ami által hangzatfordítás keletkezik (1928 Kesztler Lőrinc C2639, 59).

3. (vál) ’kül. műalkotást, művészi alakítást, életérzést meghatározó, befolyásoló kedélyállapot, hangulat; alaphangulat’ ❖ Phantasia és lyricai melegség kölcsönözték az alaphangokat költői characterének (1837 Figyelmező C6730, 172) | [a színész] jól jellemzé az affectáló bohókás lovagot, csakhogy néha az először felvett alaphangból kiesett (1847 Pesti Divatlap C5841, 1341) | Benne mint egy nyitányban a műnek alaphangját penditém meg, egy bizonyos bánatot (1858 Szemere Bertalan 8437004, 111) | a lelke alaphangjának (1931 Szabó Dezső 9623013, 144) | A bálákat, zsákokat cipelő teherhordók mozgása adta meg az alaphangot: a Chigi-ház gyors ritmusának szokatlan hangulatát (1964 Passuth László 9518001, 134).

3a. ’vmely (korszak, ill. alkotó) műalkotás(ai)t meghatározó felfogás, világlátás, szemlélet’ ❖ Csokonait az új iskola hőseivel ugy nem lehet ’s úgy nem kell összehasonlítani, mint Maratot nem Berangerrel, Gessnert nem Mathissonnal, bár az elsők’ poésisának alaphangja … dévajság, az utolsóké egyiránt természetszemlélés (1830 Szalay László C3806, 16) | A romantikus eleve-elrendelés érzése egyik alaphangja Ady költészetének (1911 Szabó Dezső 9623018, 83) | [a II. világháború utáni] új korszak német költészetének alaphangját is az emigráció kommunista költői adják meg (1959 Fáy Árpád 2056036, 82).

3b. ’mű, megnyilatkozás hangneme, stílusa, beszédmódja’ ❖ a hangnak a beszéd czéljával is meg kell egyeznie. Van alaphang, melly az egész beszéden át leng (1843 Purgstaller József C3555, 78) | maga is kiesett a hivatalos alaphangból (1886 Rákosi Viktor C3599, 168) | a népies alaphangot (1907 Benedek Marcell 9042005, 126) | „A karalábé megdicsőülése” – írta egy rólam szóló cikke fölé enyhén kétes alaphanggal V., a művészettörténész (1994 Szántó Piroska 1166001, 11).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

alaphang főnév 3A1
1. (Fiz, Zene)
az összetett hang legkisebb frekvenciájú, legmélyebb alkotóeleme, részhangja
egy húr … alap hangnak (Grund Ton) neveztetik
(1819 Hasznos Mulatságok)
A zenei hang keletkezésénél nemcsak a kérdéses hang – nevezzük azt alaphangnak – szólal meg, hanem vele együtt megcsendül a magasabb hangok sorozata
(1928 Kesztler Lőrinc)
A hang színét az adja, hogy milyen rezgésszámú és erősségű hangok keverednek az alaphanghoz
(1950 Élet és Tudomány)
2.
Legmélyebb hang.
2a. (Zene)
vmely hangsor legmélyebb, annak elnevezését adó hangja, első foka; tonika
Hogy a zene szép egészet képezzen, arra alaphang (Grundton) kivántatik
(1850 Purgstaller József)
Az A egyszersmind a mai előjegyzés nélkül való a-moll hanglépcsőnek alaphangja és az előjegyzés nélküli C-dur hanglépcsőnek hatodik foka
(1893 PallasLex.)
[A tangó] harmóniai felépítésében sztereotipikus szerepet játszik egy súlyra eső I-VI. (alaphang-szext) hangköz-lépés, felfelé és vissza
(1985 Balassa Péter)
2b. (Zene)
akkord legmélyebb hangja, amelyhez viszonyítva bizonyos hangköztávolságokban az akkord hangjai megszólalnak
A hármas öszhangzatok. Három hangból állnak, melyek az alaphangra épitve két harmadot [= tercet] képeznek, vagyis, az alaptól számitva egy harmad s egy ötöd [= kvint] hangközt
(1867 Bartalus István)
a legalsó szólamba, a basszusba nemcsak az akkord alaphangja, hanem a terce vagy kvintje is kerülhet, ami által hangzatfordítás keletkezik
(1928 Kesztler Lőrinc)
3. (vál)
kül. műalkotást, művészi alakítást, életérzést meghatározó, befolyásoló kedélyállapot, hangulat; alaphangulat
Phantasia és lyricai melegség kölcsönözték az alaphangokat költői characterének
(1837 Figyelmező)
[a színész] jól jellemzé az affectáló bohókás lovagot, csakhogy néha az először felvett alaphangból kiesett
(1847 Pesti Divatlap)
Benne mint egy nyitányban a műnek alaphangját penditém meg, egy bizonyos bánatot
(1858 Szemere Bertalan)
a lelke alaphangjának
(1931 Szabó Dezső)
A bálákat, zsákokat cipelő teherhordók mozgása adta meg az alaphangot: a Chigi-ház gyors ritmusának szokatlan hangulatát
(1964 Passuth László)
3a.
vmely (korszak, ill. alkotó) műalkotás(ai)t meghatározó felfogás, világlátás, szemlélet
Csokonait az új iskola hőseivel ugy nem lehet ’s úgy nem kell összehasonlítani, mint Maratot nem Berangerrel, Gessnert nem Mathissonnal, bár az elsők’ poésisának alaphangja … dévajság, az utolsóké egyiránt természetszemlélés
(1830 Szalay László)
A romantikus eleve-elrendelés érzése egyik alaphangja Ady költészetének
(1911 Szabó Dezső)
[a II. világháború utáni] új korszak német költészetének alaphangját is az emigráció kommunista költői adják meg
(1959 Fáy Árpád)
3b.
mű, megnyilatkozás hangneme, stílusa, beszédmódja
a hangnak a beszéd czéljával is meg kell egyeznie. Van alaphang, melly az egész beszéden át leng
(1843 Purgstaller József)
maga is kiesett a hivatalos alaphangból
(1886 Rákosi Viktor)
a népies alaphangot
(1907 Benedek Marcell)
„A karalábé megdicsőülése” – írta egy rólam szóló cikke fölé enyhén kétes alaphanggal V., a művészettörténész
(1994 Szántó Piroska)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások