csörren tn ige 1b8csörrenik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: ritk)

1. (tárgyragos határozóval is) (irod) ’〈(több) kemény anyagú, kül. fém- v. üvegtárgy (részei) vmihez v. egymáshoz üt(őd)ve, ill. összetörve〉 egyszeri, rövid, csörgő hangot ad(nak)’ ❖ Schediost az erő elhagyta, lerogygyant Lábáról, ’s nagyokat csörrent vas fegyvere testén (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 196) | Rézpénzem csörrenik, aprópénzem pörrenik (1891 Gyermekjátékok C5370, 144) | a finoman csörrenő lombikok, csövek és üvegek közt matatva (1931 Sárközi György 9587010, 79) | [Illés] lőtt, kattogó sorozat lyuggatta át a csendet, a bal fülem mellett füttyentő zaj, a jobb fényszóró csörrenve kialszik (1989 Bólya Péter 1023003, 46).

1a. (ritk) ’〈jelzőkészülék, kül. telefon〉 ilyen hangjelzést ad(ni kezd)’ ❖ Megint csörrent a készülék. – Tessék, Szabó. – Igazgató úr, az igazgatóné asszony (1972 Bárány Tamás 9029001, 161) | [az OTP bankjaiban] havi 600 ezer alkalommal csörren a telefon (1998 Figyelő CD2601).

2. (irod) ’〈kül. (száraz) falevél tömege mozg(at)ásakor〉 egy pillanatra halk, zörgő hangot hallat’ ❖ Zajra bokor, csalit csörren (1865 Tolnai Lajos C4218, 142) | Avar zörren, levél csörren (1904 Czóbel Minka 8077011, 169) | Reccsent az ajtó? Csörrent az avar? (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Borchardt CD01) | Csörren a bokor. Agyafúrt vadászok neszét viszi a szesz (1990 Sziveri János 1147010, 37).

3. (rég, irod) ’〈kisebb folyóvíz〉 csobogó hangot (kezd) hallat(ni)’ ❖ Csörren a’ hab (1832 Lant C2885, 80) | Madár pihen, csermely se csörren, Nem leng a lég, nem reng az ág (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Boltozatos titkos erdő Halkan csörrenő patakja (1889 Vajda János CD01).

Ö: meg~.

ÖU: össze~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.; ÚMTsz. csörrenik

csörren tárgyatlan ige 1b8
csörrenik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: ritk)
1. (tárgyragos határozóval is) (irod)
(több) kemény anyagú, kül. fém- v. üvegtárgy (részei) vmihez v. egymáshoz üt(őd)ve, ill. összetörve〉 egyszeri, rövid, csörgő hangot ad(nak)
Schediost az erő elhagyta, lerogygyant Lábáról, ’s nagyokat csörrent vas fegyvere testén
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Rézpénzem csörrenik, aprópénzem pörrenik
(1891 Gyermekjátékok)
a finoman csörrenő lombikok, csövek és üvegek közt matatva
(1931 Sárközi György)
[Illés] lőtt, kattogó sorozat lyuggatta át a csendet, a bal fülem mellett füttyentő zaj, a jobb fényszóró csörrenve kialszik
(1989 Bólya Péter)
1a. (ritk)
〈jelzőkészülék, kül. telefon〉 ilyen hangjelzést ad(ni kezd)
Megint csörrent a készülék. – Tessék, Szabó. – Igazgató úr, az igazgatóné asszony
(1972 Bárány Tamás)
[az OTP bankjaiban] havi 600 ezer alkalommal csörren a telefon
(1998 Figyelő)
2. (irod)
〈kül. (száraz) falevél tömege mozg(at)ásakor〉 egy pillanatra halk, zörgő hangot hallat
Zajra bokor, csalit csörren
(1865 Tolnai Lajos)
Avar zörren, levél csörren
(1904 Czóbel Minka)
Reccsent az ajtó? Csörrent az avar?
(1936 e. Kosztolányi Dezső ford.Borchardt)
Csörren a bokor. Agyafúrt vadászok neszét viszi a szesz
(1990 Sziveri János)
3. (rég, irod)
〈kisebb folyóvíz〉 csobogó hangot (kezd) hallat(ni)
Csörren a’ hab
(1832 Lant)
Madár pihen, csermely se csörren, Nem leng a lég, nem reng az ág
(1859 Vasárnapi Újság)
Boltozatos titkos erdő Halkan csörrenő patakja
(1889 Vajda János)
ÖU: összecsörren
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csörög; ÉKsz.; ÚMTsz. csörrenik

Beállítások