csős (I. 15C1 II. 4C) l. csöves

csöves mn és fn  csős (rég) , csüvös (rég)

I. mn 15B4

1. ’olyan 〈tárgy, eszköz, szerv stb.〉, amelynek csöve van, v. amelyben cső v. csövek, ill. csőszerű üregek vannak’ ❖ Tséves kút (1784 Kisded szótár C0815, 83) | a’ gyermeket arra kell szoktatni, hogy tss palatzkotskán [szopjon] (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 6) | csöves bádogkannákkal (1856 Jókai Mór CD18) | [A vargányán] a termőtest kalapalakú, húsos; alsó felületén csőves termőréteggel (1926 RévaiNagyLex. C5715, 12) | A csöves tüzérségi lövegek nagyobb űrméretű változatai közül néhány fajta atomlőszer-tüzelésre is alkalmas (1989 Tények könyve CD37).

1a. (Műsz) ’elektroncsövekkel felszerelt 〈készülék〉’ ❖ zömmel hagyományos lemezjátszókat és csöves erősítőket [mutatnak be a kiállításon] (1995 Magyar Hírlap CD09) | Sennheiser csöves fejhallgató erősítő a hozzátartozó „fülessel” – kétmillió forintért (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az 1920-as évek végén] igazi, csöves, hangszórós rádiónak nálunk még nyoma sem volt (1999 Lakáskultúra CD39).

1b. ’〈rendsz. a síkképernyős folyadékkristályos monitorokkal szemben:〉 katódsugárcsővel ellátott 〈monitor〉’ ❖ [a folyadékkristályos képernyő] negyed annyit fogyaszt, mint csöves elődei (1997 Magyar Hírlap CD09) | Bár a jövő egyértelműen az LCD képernyőké, a csöves változatok fejlesztése sem állt meg (1999 Byte Magazin CD38).

1c. (ritk) ’cső v. csövek segítségével végbemenő, csövekkel megvalósított 〈folyamat〉, ill. csövön v. csöveken szállított 〈folyadék〉’ ❖ [az ostromlók] a hegyi csőves vizet elzárták, s a polgárok, nagy jajveszékelésükre, rosz, golyvát termő kútvizükre szorultak (1869 Pauler Gyula CD57) | A lakosztályokat kizárólag légfütéssel és kandallókkal melegitik, a termek még sugárzó meleget kapnak, csöves fütéstől (1900 Budapesti Hírlap márc. 3. C0055, 6) | A rejtett csöves cirkofűtésű […] lakásokat várhatóan 127 ezer forintos négyzetméteráron értékesítik (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’cső alakú, hengeres, üreges 〈tárgy, eszköz, szerv stb.〉’ ❖ ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveſſég (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 455) | Csüvös ſebeket (fiſtulas) jó véle [ti. kányazsomborral] fetskendeni (1775 Csapó József 7062001, 94) | Tsives, tubulatus [= csöves], ausgehöhlt [= kivájt, üreges], röhrig [= cső alakú] (1833 Dankovszky Gergely Alajos C6786, 912) | a len rostszálai […] nem csövesek vagyis belül nem üresek (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Az orgona] virágai 15 mm. hosszúak és gazdag virágú fürtben állanak; pártájok csöves (1902 Wagner János CD35) | a csöves csontokban a csontlécecskék ugy vannak elrendezve, hogy a lehető legkevesebb anyaggal a legnagyobb szilárdság éressék el (1918 Madzsar József 9014144, 82) | izzadmány orvosi eltávolítása beszúrt csöves tűvel (1925 RévaiNagyLex. C5713, 663) | csöves szárú a nadrágja (1998 Figyelő CD2601).

3. ’〈a szemes kukoricával szemben:〉 olyan 〈kukorica〉, amelynek a csutkájáról a szemeket még nem morzsolták le’ ❖ egy zsák tsves kukuriczát (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások C0196, 142) | egy hold földről 80-100 véka tisztára fejtett csős tengeri kerül (1857 Vasárnapi Újság CD56) | cséves kukorica, nem szemes kukorica, midön a szemek még a csutkán vannak (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 178) | Annál csövesebb lesz, ha ritka [a tengeri vetése] (1941 Veres Péter 9771013, 91) | Csövesen is adtak a disznóknak [kukoricát], csutkástól megették (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

3a. (nyj/Konyha) ’〈az őrölt paprikával szemben:〉 hosszúkás, hengeres alakú (csípős) paprika’ ❖ a szép csűves paprika A húsba kivánkozik (1872 e. Csongrád megyei gyűjtés C2999, 233) | bal kezében csöves paprikát [tartott a bíró] (1969 Domahidy András 1036006, 192) | Aki szereti a csípős ízeket, tehet bele [ti. a salátába] hajszálvékony karikákra vágott hegyes csöves paprikát is (1986 Frank Júlia et al. CD19) | [a halászlevet] csöves csípős paprikával és hófehér parasztkenyérrel tálalom (1997 Magyar Hírlap CD09).

3b. (rég) ’cső alakú, hosszúkás, hüvelyes 〈termés〉, ill. ilyen termést hozó 〈növény〉’ ❖ A’ tsős veteményeknek harmadik neme a’ Borsó (1805 Pethe Ferenc 8364012, 107) | Hüvelyes vagy tsős veteménynek leginkább tsak a’ babot és paszúlyt mondja [a magyar] (1805 Pethe Ferenc 8364006, 413) | [a megolvasztott zsírba] rakjunk bele egy jó nagytányérnyi, szálkájától megtisztitott, csöves gyönge zöldborsót (1892 Zilahy Ágnes C6079, 104).

4. (argó/biz) ’〈kül. a rendszerváltás előtti Magyarországon:〉 rendsz. a társadalommal szembenálló, törvénysértő módon városi csavargó életmódot folytató, munkanélküli, éjszakánként alkalmi lakóhelyeken meghúzódó 〈személy〉, ill. külsőségekben, értékrendben, életvitelben stb. az ilyen személyeket követő 〈fiatal〉’ ❖ Hülyéknek kívül tágasabb! […] Ki van zárva, hogy ez a felnőtt ökör a tábla elolvasása után be mert légyen hozzám lépni! […] Kizárt dolog, hogy én ezt a csöves állatot beengedtem légyen a lakásomba (1950 Déry Tibor 9107009, 165) | Egy nyiszlett rendőr belökdös a színre egy izomkolosszus huligán, csöves, „punk” – vagy amit akartok – fickót (1979 Kornis Mihály 1082001, 58) | [az 1970-es években] a Hungária tele volt irodalombarát, csöves lányokkal. Odaültek az asztalhoz, és lehetett hülyéskedni (1996 Magyar Hírlap CD09).

4a. (argó/biz) ’ilyen személyre v. a hajléktalanokra jellemző 〈életmód, megnyilvánulás〉, ill. csavargással töltött 〈időszak〉’ ❖ Az állandó félelem, a megalázottság, a hontalanság érzése – ez, ez készített ki a legjobban. Úgyhogy az ilyen csöves időszakoknak mindig kórház lett a vége, idegosztály (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 352) | Szétlőtt jachtokban, vagonokban, teljesen csöves módon laknak az emberek [Dubrovnikban] (1995 Magyar Hírlap CD09) | A hajléktalanság közvetlen kiváltó okára vonatkozó eddigi felmérésekkel egybecsengett a tapasztalat […]. Igen magas azok száma, akik a semmibe távoztak az állami gondozásból […], ám a válaszolók néhány százaléka maga választotta a „csöves életmódot” (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4B (argó/biz)

1. ’Állandó lakhely nélküli, csavargó életmódot folytató személy.’

1a. ’〈kül. a rendszerváltás előtti Magyarországon:〉 rendsz. a társadalommal szembenálló, törvénysértő módon városi csavargó életmódot folytató, munkanélküli, éjszakánként alkalmi lakóhelyeken meghúzódó személy, ill. külsőségekben, értékrendben, életvitelben stb. az ilyen személyeket követő fiatal’ ❖ Tagbaszakadt pasas, […] afféle csöves, folyton látom, amint a bulváron tekereg (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 54) | [abban a házban] mindig csövesek laknak, olyan ez, mint egy nagy csöves tanya (1971 Csörsz István 9092001, 139) | [1956-ról leválaszthatatlanok] az életüket az utcakövön áldozó kis csövesek is (1990 Országgyűlési Napló CD62) | Ez a két zenekar [ti. a Korál és a Piramis] szólt először őszintén a csellengő fiatalokról, a „csövesekről”, akiket a társadalom eltaszított magától (1998 Magyar Hírlap CD09) | A Belvárosi Tanoda Alapítvány ezeket a különböző életvezetési problémákkal küzdő fiatalokat próbálja visszavezetni a társadalomba […]. Az ötlet a Budapesti Művelődési Központból indult, ahol a társadalom által kivetett „csöveseket” befogadta a Központ (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈kül. a rendszerváltás utáni Magyarországon:〉 állandó lakóhellyel nem rendelkező, az utcán rendsz. koldulásból v. gyűjtögetésből élő(, munkanélküli) személy, hajléktalan’ ❖ Valószínű, hogy a hajléktalanok, a csövesek, a pályaudvarokon éjszakázók már 1990-ben is 80-90 000-re becsült tábora a mainál is látványosabb társadalmi réteggé válik (1990 Tények könyve CD37) | A borítékokért negyven fillért adtam darabjáért. A szakállas Karcsi hozta, a csöves (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a Jahn Ferenc Kórházban a detoxikáló]osztályt nem véletlenül nevezik a csövesek belgyógyászatának, hiszen a páciensek 90%-a hajléktalan (1998 Magyar Hírlap CD09) | Csőbomba a csövesnél[.] Működőképes csőbomba került elő igazoltatáskor egy hajléktalan csomagjából a Lehel téri piacon (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (nyj, Népr) ’hosszú, egyenes szabású, ködmönszerű felsőkabát’ ❖ [A pásztorok] a csüvest ritkán öltötték fel, hanem csak felvetve használták, azért mert így a karok szabadabban mozoghatnak (1914 Ecsedi István C6965, 32) | A térdig érő, dísztelen, egyenes szabásúakat [ti. ködmönöket] dakunak nevezték, […] a bokáig érőket csövesnek, tatárködmönnek (1980 NéprajziLex. CD47) | [a hosszú] ködmön bokáig érő változatát, a csövest is a hortobágyi pásztorok viselték legtovább (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (rég, ritk, nyj) ’〈betyárok szóhasználatában: szarvasmarha megnevezéseként〉’ ❖ Tájszók. (Kiskunságiak.) […] csűves: szarvasmarha (1907 Paulovics István C5965, 235) | a kisteleki földön megszalajtották […] a barmot. Sok csövest, szarvasmarhákot elhajtottak (1913 Móricz Zsigmond C3222, 264).

ÖE: ~bunda, ~tanya.

Vö. CzF. cséves, csíves, csőves, csöveskút, csűves; ÉrtSz.; TESz. cső; ÉKsz.; SzT. csős · csöves; ÚMTsz. cséves, csős, ~