alaphangzat fn 3A (Zene)

’alapakkord, tonika’ ❖ az alapfokra utalnak vele [ti. a hangnem elnevezéssel], melyen valamely melodikus vagy harmonikus kompozíció alaphangzata (tonikus akkordja) nyugszik (1930 ZeneiLex. CD49) | [a zenemű] valamennyi hangja és funkciója bizonyos határozott alaphangra, illetve alaphangzatra, tonikára utal (1931 ZeneiLex. CD49).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

alaphangzat főnév 3A (Zene)
az alapfokra utalnak vele [ti. a hangnem elnevezéssel], melyen valamely melodikus vagy harmonikus kompozíció alaphangzata (tonikus akkordja) nyugszik
(1930 ZeneiLex.)
[a zenemű] valamennyi hangja és funkciója bizonyos határozott alaphangra, illetve alaphangzatra, tonikára utal
(1931 ZeneiLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások