csúcs fn és mn 

I. fn 3A

1. (rendsz. birtokszóként) ’vmely térszínformának, tárgynak, ill. élőlénynek kidomborodó v. (hegyesen) elkeskenyedő része, kül. vége’ ❖ [Odüsszeusz] itt’hon létébe még cſak bujtárkodtam, De haſam’ jó étkel nem domborítottam, Ládd, moſt, mint hójagot, ugy fel-puffaſztottam, Ma reggel a’ csúcscsán bolhát pattantottam (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 171) | a hálósipkát orra csúcsáig lehúzza (1858 Frankenburg Adolf C1772, 77) | a Margit-sziget alsó csúcsa (1885 Salamon Ferenc 8402013, 203) | a plajbász csúcsa elkopik (1936 Weöres Sándor CD10) | [a kagyló] tompa, kissé hajlott csúcsa a ház hosszának öthatoda táján hátul, a középvonalban fekszik, de legcsúcsa kissé – sokszor alig észrevehetően – jobbra tolódott (1943 Soós Lajos CD25) | a Holt-tenger északi csúcsáig (1993 BibliaiLex. CD1207) | [A sarkantyú] készült vasból, rézből, végződhetett csúcsban vagy fogazott korongban (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (birtokszóként) (kissé rég) ’vmely földrajzi terület szélén levő, a középponttól (leg)távol(abb) eső része; csücsök’ ❖ [a hunok] a’ Nagy Asiának abbúl a’ tsúttsábúl jöttek ide, melly vagyon a’ Meotis taván túl a’ Caucasusig (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2121, 21) | A terület csúcsába esik az építő-ipar csarnoka (1896 PallasLex. CD02) | Herzinger gránátos hadosztályával és a IV. hadtest tüzérségével negyed 5 óra tájban Szt.-Andrásra érve, annak délnyugati csúcsánál rögtön felvonultatta gyalogságát (1941 Bánlaky József CD16).

1b. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’vmely textíliából készült tárgynak határoló vonalai sarkos találkozásánál levő része’ ❖ Fejét ismétt a’ párnába vágta, és ennek csúcscsát harapta (1803 Dugonics András C1474, 711) | nyakkendőjének csucsai hátán összekötvék (1842 Kuthy Lajos C2860, 100) | köténye csúcsával (1881 Bánfi János C0779, 38) | [A főkötő] két csucsára fűző jön, ezzel kötik a fejre s tűkkel a hajra erősítik (1912 Malonyay Dezső CD07).

1c. (rendsz. birtokszóként) (Növ is) ’növény(i szerv) elkeskenyedő vége’ ❖ a’ hajtás által a’ nedvhajtás a’ venyige utolsó csucsáig föltartatik (1835 Némethy József 8333013, 123) | a növény tetején egy láb magas virágzó csucs van (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a seprűzanót] virágai aranyszín-sárgák; a bibeszál csúcsa felé meg van vastagodva és köralakúan csavarodott (1902 Wagner János CD35) | láthatták az aszott füvet, a kókadt virágokat és a zsenge hajtást a pálmák csúcsán (1941 Örkény István 9500005, 80) | [A mohanövényke] leveles hajtásának csúcsán fejlődnek az ivarszervek (1997 Magyarország földje CD05).

1d. (Vill) ’elektromos töltésű vezető vége, sarka, ahol a kisülés történik’ ❖ kitünt, hogy a két csucs nem viselkedik egyformán, hanem a negativ szénsark hegyesebb és fénylőbb, mint a pozitiv és ettől izzó szénrészecskék repülnek át a negativ sarkhoz (1893 PallasLex. CD02) | a három ujj villámsebesen érintve a húrokat, remeg, mint a nyárfalevél alkonyatkor – itt sül ki, az ujjak hegyén mint villamos battériák csúcsain (1919 Lengyel Menyhért CD10) | Kevesebb mint 1000 V/cm-es elektromos tér hatására a csúcsokból nagy mennyiségű elektron lép ki, és gyorsulva halad az anód, vagyis a foszforral bevont üveglap irányába (2000 Természet Világa CD50).

1e. (Mat) ’egyenesekkel határolt síkidom oldalainak, ill. test éleinek találkozási v. metszéspontja’ ❖ ezek [ti. a csillagok] hárman egy nagy háromszegben állanak, melynek felső csúcsán Arcturus [áll] (1827 Fazekas Mihály 8138076, 61) | A tetraédernek van hat éle és négy csúcsa (1897 PallasLex. CD02) | A háromszög egyik oldalának és a végpontjainál levő két csúcs szögének ismeretében kiszámítható a harmadik csúcs helye (1998 Magyar Hírlap CD09).

1f. (Műsz) ’a csúcseszterga azon részei közül egy, amelyek közé a megmunkálandó munkadarabot befogják’ ❖ csúcseszterga, eszterga: olyan forgó főmozgású szerszámgép, amely a munkadarabot két csúcs közé felfogva forgácsolja (1970 MűszakiLex. C5415, 425) | csúcseszterga: […] két csúccsal v. a befogáson kívül csúccsal is megtámasztott munkadarabot munkál meg (1998 MagyarNagyLex. C5819, 189).

2. (birtokszóként) (átv is) ’építménynek, tárgynak legmagasabb része, teteje’ ❖ Felszállok a templom tornyának csúcsába, Tátra sziklájára (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A kaszárnya-padlás legcsúcsátol kezdve a pince legmélyéig minden rá van bizva (1883 Kacziány Géza C2472, 46) | a lépcső csucsán (1911 Móricz Zsigmond C3228, 215) | A társadalom nagy többségét még a parasztság és a kispolgárság alkotta, de már megjelent a modern burzsoázia, csúcsán a maroknyi fináncmágnás csoporttal, és gyors ütemben növekedett a munkásosztály (1965 Hanák Péter CD53).

2a. (földrajzi név utótagjaként is) ’hegynek legmagasabbra emelkedő része, teteje, hegycsúcs’ ❖ Ormozat, orom; hegy tet, tsúts, párkány (1795 k. Takáts Rafael C4082, o2) | Elhatároztuk mind a három csucsot megmászni (1868 Orbán Balázs 8340004, 78) | a lomnici csucsra (1872 Vajda János 8503072, 120) | a hegy legcsúcsa (1876 Ágai Adolf C0546, 103) | Kéklik az Árpád-csúcs, ott jártunk tegnapelőtt (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 25) | már feltűnnek mögöttünk az Alpok szirtjei, füstölgő csúcsok (1989 Konrád György 9351007, 621).

2b. ’〈égitestek mozgásában:〉 a pálya azon pontja, amelynél az égitest áthalad a délkörön, ill. ahol a látóhatár felett a legmagasabban áll; csúcspont, zenit’ ❖ Lent azurnál ragyogóbb fényár, Fent az arany nap csúcsra ér (1941 Illyés Gyula CD10).

2c. (hat ne-vel, ált. létigével) ’a teljesítőképesség legmagasabb foka, a legjobb erőnléti, szellemi stb. állapot’ ❖ talán még sincs a munkaerkölcs Magyarországon a csúcson (1991 Országgyűlési Napló CD62) | a férfiak tizenhat és húsz év között a legerősebbek, aztán mind több bölcsességre kényszerülnek. A nők ellenben harmincadik évük után jutnak a csúcsra (1992 Eörsi István 2016017, 379) | Túl szép lenne, ha egy baloldali párt akkor nyerhetné meg a választásokat, amikor a gazdaság a csúcson van (1996 Magyar Hírlap CD09) | Noha a svájci válogatott sincs éppen a csúcson, mégis a mérkőzés esélyesének számít (1997 Magyar Hírlap ápr. 30. ford. CD09).

3. ’Csúcspont.’

3a. (birtokszóként) ’jelenségnek, folyamatnak legnagyobb értéke, mértéke, legmagasabb foka, pontja’ ❖ [Caesar] a hatalom csúcsán azonban nem tudta sokáig tűrni a köztársasági béklyókat; szeszélyessé és gőgössé vált (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | ez a konjunktúra legcsúcsára ért (1913 Ignotus CD10) | [a Zrínyiászt] a magyar epika legcsúcsára helyezték és helyezik máig (1941 Sík Sándor 9598001, 69) | Gyakran hallunk olyan beszédet, melyben a hangmagasság a mondat végén, valamelyik szokatlanul kihangsúlyozott szótagon éri el csúcsát (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 46) | [a sztoikusok szerint] a szabadság és tökéletesség csúcsa az apatheia (1981 Lendvai L. Ferenc 1092001, 64).

3b. (birtokszóként) ’eseménynek, tevékenységnek, folyamatnak legjobb, legkiemelkedőbb része, szakasza, mozzanata’ ❖ Igy sodrott a szakadó ár magával a mélybe, A szerelem legcsúcsáról mélységes örvénybe (1880 Csengery János ford.–Catullus C1272, 72) | Itt ér a csúcsára [Anders] Zorn grafikus művészete (1909 Lengyel Géza CD10) | A „Szibériá”-ról azt mondják a hozzáértők, hogy ez a csucsa mindannak, amit a kinematografia eddig produkált (1916 Kolozsvári Hírlap dec. 20. C4782, 6) | A válság kezdete: a tizenharmadik század, még a középkor csúcsának is tekinthető (1935 Németh László² 9485058, 24) | Zsirinovszkij politikai-üzleti karrierje csúcsára ért (2000 Magyar Hírlap CD09).

3c. ’a nemi kéjérzet csúcspontja, orgazmus’ ❖ elkezdtek szövegelni, hogy milyen is az a szexuális kapcsolat, hogyan kezdődik, hogy végződik, mi a csúcs, és mi abban a jó (1982 Géczi János 1058001, 273) | az első szeretkezés alkalmával csak a nők 15%-a jutott el a „csúcsra” (1986 Czeizel Endre 9080009, 87).

4. ’minden addigit felülmúló alkotás, kimagasló teljesítmény’ ❖ a Remény [című színdarab] csúcs volt, a legtöbb, ami Heyermannstól tellett (1909 Lengyel Menyhért CD10) | A bíráló, aki egyszersmind alapos olvasója, nem akarja megsérteni, azt állítván, hogy az Aranyecset az író [ti. Dallos Sándor] legjobb regénye volna, életművéhez és jövendőbeli lehetőségeihez képest végérvényes mérték és felül nem múlható csúcs (1958 Abody Béla 2025142, 787) | Japánban jelenleg a csúcs egy három éves gyermek értelmi képességeit megközelítő számítógép (1987 Pajor Gábor 1116001, 21).

4a. (Sp, átv is) ’〈az eredményt távolságban, súlyban v. időben kifejező sportágban:〉 vmely országban, vmely versenyen, ill. vmely sportoló által vmely időpontig elért legjobb hivatalos versenyeredmény; csúcseredmény, rekord’ ❖ csúcs […] Rekord (1952 Sportszótár C6460, 407) | 400 m síkfutás: 1. Ignatyev (Szovjetunió) 46,8 mp. új szovjet csúcs (1953 Szabad Nép aug. 8. C0400, 4) | Hatperces háborújával tagadhatatlanul csúcsot állított fel Bush elnök (1991 Tények könyve CD37) | A magyar versenyző 360 kilós új országos csúcsot ért el (1994 Magyar Hírlap CD09) | az idei évre az a tervem, hogy túlszárnyalom egyéni csúcsomat (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. ’számmal mérhető változó jelenségnek vmely időszakban v. vmely időpontig elért legnagyobb mértéke, foka, maximum; csúcsérték’ ❖ az újévi érték (Sopron esetében) nem jelent különleges csúcsot, hanem közelebb áll az évi átlagértékhez (1973 Palotás Zoltán–Horváth Mihály² CD52) | az idei termelés már kevesebb lesz a tavalyi csúcsnál (1991 Heti Világgazdaság 2014017, 27) | nézettségi csúcs (1994 Magyar Hírlap CD09) | Idén azonban szokatlanul forró nyári napok után – eddig a csúcs 37 fok volt – most jön még a java (1995 Magyar Hírlap CD09) | Héthavi csúcsán a jen (1999 Magyar Hírlap CD09).

5a. csúcsra járat (Műsz, átv is) ’〈berendezést, rendszert stb.〉 a lehetséges legnagyobb teljesítménnyel működtet’ ❖ a [vízlépcső]rendszert a szennyvíztisztítás megfelelő megoldása előtt nem szabad napi csúcsra járatni (1989 Tények könyve CD37) | Az esti döntőben a franciák ellen természetesen mindenki a legjobbját hozta, s kellett is, mert az ellenfél is csúcsra járatta magát (1995 Magyar Hírlap CD09) | csúcsra járatták a mérőműszert (1996 Magyar Hírlap CD09) | a tornász óriási erőt fejt ki, anélkül hogy a tüdejét csúcsra járatná (1998 Magyar Hírlap CD09) | csúcsra járatott turbómotor (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. ’az az időszak, amelyben vhol vmiből a legtöbb van; csúcsidő’ ❖ reggel hét órakor már 273, tíz órakor 303, tizenegy órakor 327 baleset történik [1962-ben átlagosan]. A csúcs délután két órakor kezdődik 371 balesettel (1963 Esti Hírlap aug. 1. C4752, 1) | A teljes regionális vízmű távlati vízkapacitása átlagosan 2893 m³, csúcsban 3558 m³/nap (1972 Pichler János CD52) | A csúcsban, 1988-ban még 8 ezer 700 bérlakása volt a városnak, de a bennük élők többsége megvásárolta otthonait (1996 Magyar Hírlap CD09) | a református házasságok több mint kétharmada egyetlen nagy, novembertől márciusig húzódó csúcsban köttetik meg (2000 Magyar néprajz CD47).

6a. ’csúcsforgalom’ ❖ a délutáni csúcs (1979 Orbán Ottó 9492019, 12) | Húsvéti csúcs a határokon (1997 Magyar Hírlap CD09) | hova rohant kék lámpával és szirénával a Károly körúti csúcsban? (1999 Magyar Hírlap CD09) | Karácsonyi csúcs az e-boltokban (2000 Magyar Hírlap CD09).

7. (sajtó) ’csúcstalálkozó, csúcsértekezlet’ ❖ Kuvaitban tart csúcsértekezletet az iszlám világ. Jelen van Mubarak egyiptomi elnök is, az iraki, az iráni, a marokkói és a líbiai államfő azonban nem vesz részt az iszlám csúcson (1987 Tények könyve CD37) | a nagyhatalmak külügyminiszterei Windhoekben készítik elő a következő szovjet–amerikai csúcsot (1990 Tények könyve CD37) | Magyar–amerikai és magyar–orosz csúcsot tervez a külügy (1994 Magyar Hírlap CD09) | A nizzai csúcs javaslatai az Európai Unió tagállamainak szólnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

8. (rég) ’vmely építmény keskeny v. elkeskenyedő felső része’ ❖ koporsója felett […] márvány kbl faragott oszlopot emeltetvén, mellynek allya 2, a felibe helyheztetett tsútsa (láng-szabásu k) pedig 5 rfnyi magasságu (1780 Magyar Hírmondó C0268, 103) | [a torony] teteje egy harmincz lábnyi magas porczellán csucsban végződik, melyet aranyozott vasból készült kígyó teker körül (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a Szent Márk-egyház kupoláin, magasba törekvő czifra csucsain, arkádjain, aranyozott rakmüvein (1885 Ormós Zsigmond 8341004, 62) | [szemét a] karcsú csúcsokkal, hegyes tetőkkel fölmeredő királyi várra függesztve (1913 Laczkó Géza CD10).

8a. (rég, Mat is) ’kör alakú alappal és ehhez tartozó csúcsos palásttal határolt test, kúp’ ❖ Csúcs (Conus) (1784 Dugonics András C1463, 134) | A’ Csúcs (Conus) azon czövek, mellynek talpa kerek (1798 Dugonics András C1465, 134) | hegyes és meredek annak [ti. a szénaboglyának] a’ teteje, és egy szép tsútsot formál, ha jól rakják (1805 Pethe Ferenc 8364008, 720).

II. mn 0 (állítm-ként, egysz-ban) (biz)

’nagyszerű, remek, óriási’ ❖ Vonzó ez a sodrás, csúcs ez az érzés (1995 Figyelő CD2601) | Ez csúcs! (1997 Országgyűlési Napló CD62) | Csúcs ez a film (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: hegy~, párna~, szív~, tüdő~, világ~.

Fr: csonka, jéghegy.

ÖE: ~gerenda, ~hurut, ~időszak, ~ívezet, ~oszlop.

Sz: csúcsi, csúcsú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csúcs főnév és melléknév
I. főnév 3A
1. (rendsz. birtokszóként)
vmely térszínformának, tárgynak, ill. élőlénynek kidomborodó v. (hegyesen) elkeskenyedő része, kül. vége
[Odüsszeusz] itt’hon létébe még cſak bujtárkodtam, De haſam’ jó étkel nem domborítottam, Ládd, moſt, mint hójagot, ugy fel-puffaſztottam, Ma reggel a’ csúcscsán bolhát pattantottam
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
a hálósipkát orra csúcsáig lehúzza
(1858 Frankenburg Adolf)
a Margit-sziget alsó csúcsa
(1885 Salamon Ferenc)
a plajbász csúcsa elkopik
(1936 Weöres Sándor)
[a kagyló] tompa, kissé hajlott csúcsa a ház hosszának öthatoda táján hátul, a középvonalban fekszik, de legcsúcsa kissé – sokszor alig észrevehetően – jobbra tolódott
(1943 Soós Lajos)
a Holt-tenger északi csúcsáig
(1993 BibliaiLex.)
[A sarkantyú] készült vasból, rézből, végződhetett csúcsban vagy fogazott korongban
(1999 Magyar néprajz)
1a. (birtokszóként) (kissé rég)
vmely földrajzi terület szélén levő, a középponttól (leg)távol(abb) eső része; csücsök
[a hunok] a’ Nagy Asiának abbúl a’ tsúttsábúl jöttek ide, melly vagyon a’ Meotis taván túl a’ Caucasusig
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
A terület csúcsába esik az építő-ipar csarnoka
(1896 PallasLex.)
Herzinger gránátos hadosztályával és a IV. hadtest tüzérségével negyed 5 óra tájban Szt.-AndrásSzentandrásra érve, annak délnyugati csúcsánál rögtön felvonultatta gyalogságát
(1941 Bánlaky József)
1b. (rendsz. birtokszóként) (rég)
vmely textíliából készült tárgynak határoló vonalai sarkos találkozásánál levő része
Fejét ismétt a’ párnába vágta, és ennek csúcscsát harapta
(1803 Dugonics András)
nyakkendőjének csucsai hátán összekötvék
(1842 Kuthy Lajos)
köténye csúcsával
(1881 Bánfi János)
[A főkötő] két csucsára fűző jön, ezzel kötik a fejre s tűkkel a hajra erősítik
(1912 Malonyay Dezső)
1c. (rendsz. birtokszóként) (Növ is)
növény(i szerv) elkeskenyedő vége
a’ hajtás által a’ nedvhajtás a’ venyige utolsó csucsáig föltartatik
(1835 Némethy József)
a növény tetején egy láb magas virágzó csucs van
(1859 Vasárnapi Újság)
[a seprűzanót] virágai aranyszín-sárgák; a bibeszál csúcsa felé meg van vastagodva és köralakúan csavarodott
(1902 Wagner János)
láthatták az aszott füvet, a kókadt virágokat és a zsenge hajtást a pálmák csúcsán
(1941 Örkény István)
[A mohanövényke] leveles hajtásának csúcsán fejlődnek az ivarszervek
(1997 Magyarország földje)
1d. (Vill)
elektromos töltésű vezető vége, sarka, ahol a kisülés történik
kitünt, hogy a két csucs nem viselkedik egyformán, hanem a negativ szénsark hegyesebb és fénylőbb, mint a pozitiv és ettől izzó szénrészecskék repülnek át a negativ sarkhoz
(1893 PallasLex.)
a három ujj villámsebesen érintve a húrokat, remeg, mint a nyárfalevél alkonyatkor – itt sül ki, az ujjak hegyén mint villamos battériák csúcsain
(1919 Lengyel Menyhért)
Kevesebb mint 1000 VVolt/cm-escentiméteres elektromos tér hatására a csúcsokból nagy mennyiségű elektron lép ki, és gyorsulva halad az anód, vagyis a foszforral bevont üveglap irányába
(2000 Természet Világa)
1e. (Mat)
egyenesekkel határolt síkidom oldalainak, ill. test éleinek találkozási v. metszéspontja
ezek [ti. a csillagok] hárman egy nagy háromszegben állanak, melynek felső csúcsán Arcturus [áll]
(1827 Fazekas Mihály)
A tetraédernek van hat éle és négy csúcsa
(1897 PallasLex.)
A háromszög egyik oldalának és a végpontjainál levő két csúcs szögének ismeretében kiszámítható a harmadik csúcs helye
(1998 Magyar Hírlap)
1f. (Műsz)
a csúcseszterga azon részei közül egy, amelyek közé a megmunkálandó munkadarabot befogják
csúcseszterga, eszterga: olyan forgó főmozgású szerszámgép, amely a munkadarabot két csúcs közé felfogva forgácsolja
(1970 MűszakiLex.)
csúcseszterga: […] két csúccsal v.vagy a befogáson kívül csúccsal is megtámasztott munkadarabot munkál meg
(1998 MagyarNagyLex.)
2. (birtokszóként) (átv is)
építménynek, tárgynak legmagasabb része, teteje
Felszállok a templom tornyának csúcsába, Tátra sziklájára
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
A kaszárnya-padlás legcsúcsátol kezdve a pince legmélyéig minden rá van bizva
(1883 Kacziány Géza)
a lépcső csucsán
(1911 Móricz Zsigmond)
A társadalom nagy többségét még a parasztság és a kispolgárság alkotta, de már megjelent a modern burzsoázia, csúcsán a maroknyi fináncmágnás csoporttal, és gyors ütemben növekedett a munkásosztály
(1965 Hanák Péter)
2a. (földrajzi név utótagjaként is)
hegynek legmagasabbra emelkedő része, teteje, hegycsúcs
Ormozat, orom; hegy tet, tsúts, párkány
(1795 k. Takáts Rafael)
Elhatároztuk mind a három csucsot megmászni
(1868 Orbán Balázs)
a lomnici csucsra
(1872 Vajda János)
a hegy legcsúcsa
(1876 Ágai Adolf)
Kéklik az Árpád-csúcs, ott jártunk tegnapelőtt
(1938 e. Dsida Jenő)
már feltűnnek mögöttünk az Alpok szirtjei, füstölgő csúcsok
(1989 Konrád György)
2b.
〈égitestek mozgásában:〉 a pálya azon pontja, amelynél az égitest áthalad a délkörön, ill. ahol a látóhatár felett a legmagasabban áll; csúcspont, zenit
Lent azurnál ragyogóbb fényár, Fent az arany nap csúcsra ér
(1941 Illyés Gyula)
2c. (hat ne-vel, ált. létigével)
a teljesítőképesség legmagasabb foka, a legjobb erőnléti, szellemi stb. állapot
talán még sincs a munkaerkölcs Magyarországon a csúcson
(1991 Országgyűlési Napló)
a férfiak tizenhat és húsz év között a legerősebbek, aztán mind több bölcsességre kényszerülnek. A nők ellenben harmincadik évük után jutnak a csúcsra
(1992 Eörsi István)
Túl szép lenne, ha egy baloldali párt akkor nyerhetné meg a választásokat, amikor a gazdaság a csúcson van
(1996 Magyar Hírlap)
Noha a svájci válogatott sincs éppen a csúcson, mégis a mérkőzés esélyesének számít
(1997 Magyar Hírlap ápr. 30. ford.)
3.
Csúcspont.
3a. (birtokszóként)
jelenségnek, folyamatnak legnagyobb értéke, mértéke, legmagasabb foka, pontja
[Caesar] a hatalom csúcsán azonban nem tudta sokáig tűrni a köztársasági béklyókat; szeszélyessé és gőgössé vált
(1899 Nagy képes világtörténet)
ez a konjunktúra legcsúcsára ért
(1913 Ignotus)
[a Zrínyiászt] a magyar epika legcsúcsára helyezték és helyezik máig
(1941 Sík Sándor)
Gyakran hallunk olyan beszédet, melyben a hangmagasság a mondat végén, valamelyik szokatlanul kihangsúlyozott szótagon éri el csúcsát
(1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin)
[a sztoikusok szerint] a szabadság és tökéletesség csúcsa az apatheia
(1981 Lendvai L. Ferenc)
3b. (birtokszóként)
eseménynek, tevékenységnek, folyamatnak legjobb, legkiemelkedőbb része, szakasza, mozzanata
Igy sodrott a szakadó ár magával a mélybe, A szerelem legcsúcsáról mélységes örvénybe
(1880 Csengery János ford.Catullus)
Itt ér a csúcsára [Anders] Zorn grafikus művészete
(1909 Lengyel Géza)
A „Szibériá”-ról azt mondják a hozzáértők, hogy ez a csucsa mindannak, amit a kinematografia eddig produkált
(1916 Kolozsvári Hírlap dec. 20.)
A válság kezdete: a tizenharmadik század, még a középkor csúcsának is tekinthető
(1935 Németh László²)
Zsirinovszkij politikai-üzleti karrierje csúcsára ért
(2000 Magyar Hírlap)
3c.
a nemi kéjérzet csúcspontja, orgazmus
elkezdtek szövegelni, hogy milyen is az a szexuális kapcsolat, hogyan kezdődik, hogy végződik, mi a csúcs, és mi abban a jó
(1982 Géczi János)
az első szeretkezés alkalmával csak a nők 15%-a jutott el a „csúcsra”
(1986 Czeizel Endre)
4.
minden addigit felülmúló alkotás, kimagasló teljesítmény
a Remény [című színdarab] csúcs volt, a legtöbb, ami Heyermannstól tellett
(1909 Lengyel Menyhért)
A bíráló, aki egyszersmind alapos olvasója, nem akarja megsérteni, azt állítván, hogy az Aranyecset az író [ti. Dallos Sándor] legjobb regénye volna, életművéhez és jövendőbeli lehetőségeihez képest végérvényes mérték és felül nem múlható csúcs
(1958 Abody Béla)
Japánban jelenleg a csúcs egy három éves gyermek értelmi képességeit megközelítő számítógép
(1987 Pajor Gábor)
4a. (Sp, átv is)
〈az eredményt távolságban, súlyban v. időben kifejező sportágban:〉 vmely országban, vmely versenyen, ill. vmely sportoló által vmely időpontig elért legjobb hivatalos versenyeredmény; csúcseredmény, rekord
csúcs […] Rekord
(1952 Sportszótár)
400 mméter síkfutás: 1. Ignatyev (Szovjetunió) 46,8 mp.másodperc új szovjet csúcs
(1953 Szabad Nép aug. 8.)
Hatperces háborújával tagadhatatlanul csúcsot állított fel Bush elnök
(1991 Tények könyve)
A magyar versenyző 360 kilós új országos csúcsot ért el
(1994 Magyar Hírlap)
az idei évre az a tervem, hogy túlszárnyalom egyéni csúcsomat
(2000 Magyar Hírlap)
5.
számmal mérhető változó jelenségnek vmely időszakban v. vmely időpontig elért legnagyobb mértéke, foka, maximum; csúcsérték
az újévi érték (Sopron esetében) nem jelent különleges csúcsot, hanem közelebb áll az évi átlagértékhez
(1973 Palotás Zoltán–Horváth Mihály²)
az idei termelés már kevesebb lesz a tavalyi csúcsnál
(1991 Heti Világgazdaság)
nézettségi csúcs
(1994 Magyar Hírlap)
Idén azonban szokatlanul forró nyári napok után – eddig a csúcs 37 fok volt – most jön még a java
(1995 Magyar Hírlap)
Héthavi csúcsán a jen
(1999 Magyar Hírlap)
5a.
(csak szókapcsolatban)
csúcsra járat (Műsz, átv is)
〈berendezést, rendszert stb.〉 a lehetséges legnagyobb teljesítménnyel működtet
a [vízlépcső]rendszert a szennyvíztisztítás megfelelő megoldása előtt nem szabad napi csúcsra járatni
(1989 Tények könyve)
Az esti döntőben a franciák ellen természetesen mindenki a legjobbját hozta, s kellett is, mert az ellenfél is csúcsra járatta magát
(1995 Magyar Hírlap)
csúcsra járatták a mérőműszert
(1996 Magyar Hírlap)
a tornász óriási erőt fejt ki, anélkül hogy a tüdejét csúcsra járatná
(1998 Magyar Hírlap)
csúcsra járatott turbómotor
(2000 Magyar Hírlap)
6.
az az időszak, amelyben vhol vmiből a legtöbb van; csúcsidő
reggel hét órakor már 273, tíz órakor 303, tizenegy órakor 327 baleset történik [1962-ben átlagosan]. A csúcs délután két órakor kezdődik 371 balesettel
(1963 Esti Hírlap aug. 1.)
A teljes regionális vízmű távlati vízkapacitása átlagosan 2893 m³, csúcsban 3558 m³/nap
(1972 Pichler János)
A csúcsban, 1988-ban még 8 ezer 700 bérlakása volt a városnak, de a bennük élők többsége megvásárolta otthonait
(1996 Magyar Hírlap)
a református házasságok több mint kétharmada egyetlen nagy, novembertől márciusig húzódó csúcsban köttetik meg
(2000 Magyar néprajz)
6a.
a délutáni csúcs
(1979 Orbán Ottó)
Húsvéti csúcs a határokon
(1997 Magyar Hírlap)
hova rohant kék lámpával és szirénával a Károly körúti csúcsban?
(1999 Magyar Hírlap)
Karácsonyi csúcs az e-boltokban
(2000 Magyar Hírlap)
7. (sajtó)
Kuvaitban tart csúcsértekezletet az iszlám világ. Jelen van Mubarak egyiptomi elnök is, az iraki, az iráni, a marokkói és a líbiai államfő azonban nem vesz részt az iszlám csúcson
(1987 Tények könyve)
a nagyhatalmak külügyminiszterei Windhoekben készítik elő a következő szovjet–amerikai csúcsot
(1990 Tények könyve)
Magyar–amerikai és magyar–orosz csúcsot tervez a külügy
(1994 Magyar Hírlap)
A nizzai csúcs javaslatai az Európai Unió tagállamainak szólnak
(2000 Magyar Hírlap)
8. (rég)
vmely építmény keskeny v. elkeskenyedő felső része
koporsója felett […] márvány kbl faragott oszlopot emeltetvén, mellynek allya 2, a felibe helyheztetett tsútsa (láng-szabásu k) pedig 5 rfnyi magasságu
(1780 Magyar Hírmondó)
[a torony] teteje egy harmincz lábnyi magas porczellán csucsban végződik, melyet aranyozott vasból készült kígyó teker körül
(1855 Vasárnapi Újság)
a Szent Márk-egyház kupoláin, magasba törekvő czifra csucsain, arkádjain, aranyozott rakmüvein
(1885 Ormós Zsigmond)
[szemét a] karcsú csúcsokkal, hegyes tetőkkel fölmeredő királyi várra függesztve
(1913 Laczkó Géza)
8a. (rég, Mat is)
kör alakú alappal és ehhez tartozó csúcsos palásttal határolt test, kúp
Csúcs (Conus)
(1784 Dugonics András)
A’ Csúcs (Conus) azon czövek, mellynek talpa kerek
(1798 Dugonics András)
hegyes és meredek annak [ti. a szénaboglyának] a’ teteje, és egy szép tsútsot formál, ha jól rakják
(1805 Pethe Ferenc)
II. melléknév 0 (állítm-ként, egysz-ban) (biz)
nagyszerű, remek, óriási
Vonzó ez a sodrás, csúcs ez az érzés
(1995 Figyelő)
Ez csúcs!
(1997 Országgyűlési Napló)
Csúcs ez a film
(2000 Magyar Hírlap)
ÖE: csúcsgerenda, csúcshurut, csúcsidőszak, csúcsívezet, csúcsoszlop
Sz: csúcsi, csúcsú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások