csúcs fn és mn 

I. fn 3A

1. (rendsz. birtokszóként) ’vmely térszínformának, tárgynak, ill. élőlénynek kidomborodó v. (hegyesen) elkeskenyedő része, kül. vége’ ❖ [Odüsszeusz] itt’hon létébe még cſak bujtárkodtam, De haſam’ jó étkel nem domborítottam, Ládd, moſt, mint hójagot, ugy fel-puffaſztottam, Ma reggel a’ csúcscsán bolhát pattantottam (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 171) | a hálósipkát orra csúcsáig lehúzza (1858 Frankenburg Adolf C1772, 77) | a Margit-sziget alsó csúcsa (1885 Salamon Ferenc 8402013, 203) | a plajbász csúcsa elkopik (1936 Weöres Sándor CD10) | [a kagyló] tompa, kissé hajlott csúcsa a ház hosszának öthatoda táján hátul, a középvonalban fekszik, de legcsúcsa kissé – sokszor alig észrevehetően – jobbra tolódott (1943 Soós Lajos CD25) | a Holt-tenger északi csúcsáig (1993 BibliaiLex. CD1207) | [A sarkantyú] készült vasból, rézből, végződhetett csúcsban vagy fogazott korongban (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (birtokszóként) (kissé rég) ’vmely földrajzi terület szélén levő, a középponttól (leg)távol(abb) eső része; csücsök’ ❖ [a hunok] a’ Nagy Asiának abbúl a’ tsúttsábúl jöttek ide, melly vagyon a’ Meotis taván túl a’ Caucasusig (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2121, 21) | A terület csúcsába esik az építő-ipar csarnoka (1896 PallasLex. CD02) | Herzinger gránátos hadosztályával és a IV. hadtest tüzérségével negyed 5 óra tájban Szt.-Andrásra érve, annak délnyugati csúcsánál rögtön felvonultatta gyalogságát (1941 Bánlaky József CD16).

1b. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’vmely textíliából készült tárgynak határoló vonalai sarkos találkozásánál levő része’ ❖ Fejét ismétt a’ párnába vágta, és ennek csúcscsát harapta (1803 Dugonics András C1474, 711) | nyakkendőjének csucsai hátán összekötvék (1842 Kuthy Lajos C2860, 100) | köténye csúcsával (1881 Bánfi János C0779, 38) | [A főkötő] két csucsára fűző jön, ezzel kötik a fejre s tűkkel a hajra erősítik (1912 Malonyay Dezső CD07).

1c. (rendsz. birtokszóként) (Növ is) ’növény(i szerv) elkeskenyedő vége’ ❖ a’ hajtás által a’ nedvhajtás a’ venyige utolsó csucsáig föltartatik (1835 Némethy József 8333013, 123) | a növény tetején egy láb magas virágzó csucs van (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a seprűzanót] virágai aranyszín-sárgák; a bibeszál csúcsa felé meg van vastagodva és köralakúan csavarodott (1902 Wagner János CD35) | láthatták az aszott füvet, a kókadt virágokat és a zsenge hajtást a pálmák csúcsán (1941 Örkény István 9500005, 80) | [A mohanövényke] leveles hajtásának csúcsán fejlődnek az ivarszervek (1997 Magyarország földje CD05).

1d. (Vill) ’elektromos töltésű vezető vége, sarka, ahol a kisülés történik’ ❖ kitünt, hogy a két csucs nem viselkedik egyformán, hanem a negativ szénsark hegyesebb és fénylőbb, mint a pozitiv és ettől izzó szénrészecskék repülnek át a negativ sarkhoz (1893 PallasLex. CD02) | a három ujj villámsebesen érintve a húrokat, remeg, mint a nyárfalevél alkonyatkor – itt sül ki, az ujjak hegyén mint villamos battériák csúcsain (1919 Lengyel Menyhért CD10) | Kevesebb mint 1000 V/cm-es elektromos tér hatására a csúcsokból nagy mennyiségű elektron lép ki, és gyorsulva halad az anód, vagyis a foszforral bevont üveglap irányába (2000 Természet Világa CD50).

1e. (Mat) ’egyenesekkel határolt síkidom oldalainak, ill. test éleinek találkozási v. metszéspontja’ ❖ ezek [ti. a csillagok] hárman egy nagy háromszegben állanak, melynek felső csúcsán Arcturus [áll] (1827 Fazekas Mihály 8138076, 61) | A tetraédernek van hat éle és négy csúcsa (1897 PallasLex. CD02) | A háromszög egyik oldalának és a végpontjainál levő két csúcs szögének ismeretében kiszámítható a harmadik csúcs helye (1998 Magyar Hírlap CD09).

1f. (Műsz) ’a csúcseszterga azon részei közül egy, amelyek közé a megmunkálandó munkadarabot befogják’ ❖ csúcseszterga, eszterga: olyan forgó főmozgású szerszámgép, amely a munkadarabot két csúcs közé felfogva forgácsolja (1970 MűszakiLex. C5415, 425) | csúcseszterga: […] két csúccsal v. a befogáson kívül csúccsal is megtámasztott munkadarabot munkál meg (1998 MagyarNagyLex. C5819, 189).

2. (birtokszóként) (átv is) ’építménynek, tárgynak legmagasabb része, teteje’ ❖ Felszállok a templom tornyának csúcsába, Tátra sziklájára (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A kaszárnya-padlás legcsúcsátol kezdve a pince legmélyéig minden rá van bizva (1883 Kacziány Géza C2472, 46) | a lépcső csucsán (1911 Móricz Zsigmond C3228, 215) | A társadalom nagy többségét még a parasztság és a kispolgárság alkotta, de már megjelent a modern burzsoázia, csúcsán a maroknyi fináncmágnás csoporttal, és gyors ütemben növekedett a munkásosztály (1965 Hanák Péter CD53).

2a. (földrajzi név utótagjaként is) ’hegynek legmagasabbra emelkedő része, teteje, hegycsúcs’ ❖ Ormozat, orom; hegy tet, tsúts, párkány (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, o2) | Elhatároztuk mind a három csucsot megmászni (1868 Orbán Balázs 8340004, 78) | a lomnici csucsra (1872 Vajda János 8503072, 120) | a hegy legcsúcsa (1876 Ágai Adolf C0546, 103) | Kéklik az Árpád-csúcs, ott jártunk tegnapelőtt (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 25) | már feltűnnek mögöttünk az Alpok szirtjei, füstölgő csúcsok (1989 Konrád György 9351007, 621).

2b. ’〈égitestek mozgásában:〉 a pálya azon pontja, amelynél az égitest áthalad a délkörön, ill. ahol a látóhatár felett a legmagasabban áll; csúcspont, zenit’ ❖ Lent azurnál ragyogóbb fényár, Fent az arany nap csúcsra ér (1941 Illyés Gyula CD10).

2c. (hat ne-vel, ált. létigével) ’a teljesítőképesség legmagasabb foka, a legjobb erőnléti, szellemi stb. állapot’ ❖ talán még sincs a munkaerkölcs Magyarországon a csúcson (1991 Országgyűlési Napló CD62) | a férfiak tizenhat és húsz év között a legerősebbek, aztán mind több bölcsességre kényszerülnek. A nők ellenben harmincadik évük után jutnak a csúcsra (1992 Eörsi István 2016017, 379) | Túl szép lenne, ha egy baloldali párt akkor nyerhetné meg a választásokat, amikor a gazdaság a csúcson van (1996 Magyar Hírlap CD09) | Noha a svájci válogatott sincs éppen a csúcson, mégis a mérkőzés esélyesének számít (1997 Magyar Hírlap ford. CD09).

3. ’Csúcspont.’

3a. (birtokszóként) ’jelenségnek, folyamatnak legnagyobb értéke, mértéke, legmagasabb foka, pontja’ ❖ [Caesar] a hatalom csúcsán azonban nem tudta sokáig tűrni a köztársasági béklyókat; szeszélyessé és gőgössé vált (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | ez a konjunktúra legcsúcsára ért (1913 Ignotus CD10) | [a Zrínyiászt] a magyar epika legcsúcsára helyezték és helyezik máig (1941 Sík Sándor 9598001, 69) | Gyakran hallunk olyan beszédet, melyben a hangmagasság a mondat végén, valamelyik szokatlanul kihangsúlyozott szótagon éri el csúcsát (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 46) | [a sztoikusok szerint] a szabadság és tökéletesség csúcsa az apatheia (1981 Lendvai L. Ferenc 1092001, 64).

3b. (birtokszóként) ’eseménynek, tevékenységnek, folyamatnak legjobb, legkiemelkedőbb része, szakasza, mozzanata’ ❖ Igy sodrott a szakadó ár magával a mélybe, A szerelem legcsúcsáról mélységes örvénybe (1880 Csengery János ford.–Catullus C1272, 72) | Itt ér a csúcsára [Anders] Zorn grafikus művészete (1909 Lengyel Géza CD10) | A „Szibériá”-ról azt mondják a hozzáértők, hogy ez a csucsa mindannak, amit a kinematografia eddig produkált (1916 Kolozsvári Hírlap dec. 20. C4782, 6) | A válság kezdete: a tizenharmadik század, még a középkor csúcsának is tekinthető (1935 Németh László² 9485058, 24) | Zsirinovszkij politikai-üzleti karrierje csúcsára ért (2000 Magyar Hírlap CD09).

3c. ’a nemi kéjérzet csúcspontja, orgazmus’ ❖ elkezdtek szövegelni, hogy milyen is az a szexuális kapcsolat, hogyan kezdődik, hogy végződik, mi a csúcs, és mi abban a jó (1982 Géczi János 1058001, 273) | az első szeretkezés alkalmával csak a nők 15%-a jutott el a „csúcsra” (1986 Czeizel Endre 9080009, 87).

4. ’minden addigit felülmúló alkotás, kimagasló teljesítmény’ ❖ a Remény [című színdarab] csúcs volt, a legtöbb, ami Heyermannstól tellett (1909 Lengyel Menyhért CD10) | A bíráló, aki egyszersmind alapos olvasója, nem akarja megsérteni, azt állítván, hogy az Aranyecset az író [ti. Dallos Sándor] legjobb regénye volna, életművéhez és jövendőbeli lehetőségeihez képest végérvényes mérték és felül nem múlható csúcs (1958 Abody Béla 2025142, 787) | Japánban jelenleg a csúcs egy három éves gyermek értelmi képességeit megközelítő számítógép (1987 Pajor Gábor 1116001, 21).

4a. (Sp, átv is) ’〈az eredményt távolságban, súlyban v. időben kifejező sportágban:〉 vmely országban, vmely versenyen, ill. vmely sportoló által vmely időpontig elért legjobb hivatalos versenyeredmény; csúcseredmény, rekord’ ❖ csúcs […] Rekord (1952 Sportszótár C6460, 407) | 400 m síkfutás: 1. Ignatyev (Szovjetunió) 46,8 mp. új szovjet csúcs (1953 Szabad Nép aug. 8. C0400, 4) | Hatperces háborújával tagadhatatlanul csúcsot állított fel Bush elnök (1991 Tények könyve CD37) | A magyar versenyző 360 kilós új országos csúcsot ért el (1994 Magyar Hírlap CD09) | az idei évre az a tervem, hogy túlszárnyalom egyéni csúcsomat (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. ’számmal mérhető változó jelenségnek vmely időszakban v. vmely időpontig elért legnagyobb mértéke, foka, maximum; csúcsérték’ ❖ az újévi érték (Sopron esetében) nem jelent különleges csúcsot, hanem közelebb áll az évi átlagértékhez (1973 Palotás Zoltán–Horváth Mihály² CD52) | az idei termelés már kevesebb lesz a tavalyi csúcsnál (1991 Heti Világgazdaság 2014017, 27) | nézettségi csúcs (1994 Magyar Hírlap CD09) | Idén azonban szokatlanul forró nyári napok után – eddig a csúcs 37 fok volt – most jön még a java (1995 Magyar Hírlap CD09) | Héthavi csúcsán a jen (1999 Magyar Hírlap CD09).

5a. • csúcsra járat (Műsz, átv is) ’〈berendezést, rendszert stb.〉 a lehetséges legnagyobb teljesítménnyel működtet’ ❖ a [vízlépcső]rendszert a szennyvíztisztítás megfelelő megoldása előtt nem szabad napi csúcsra járatni (1989 Tények könyve CD37) | Az esti döntőben a franciák ellen természetesen mindenki a legjobbját hozta, s kellett is, mert az ellenfél is csúcsra járatta magát (1995 Magyar Hírlap CD09) | csúcsra járatták a mérőműszert (1996 Magyar Hírlap CD09) | a tornász óriási erőt fejt ki, anélkül hogy a tüdejét csúcsra járatná (1998 Magyar Hírlap CD09) | csúcsra járatott turbómotor (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. ’az az időszak, amelyben vhol vmiből a legtöbb van; csúcsidő’ ❖ reggel hét órakor már 273, tíz órakor 303, tizenegy órakor 327 baleset történik [1962-ben átlagosan]. A csúcs délután két órakor kezdődik 371 balesettel (1963 Esti Hírlap aug. 1. C4752, 1) | A teljes regionális vízmű távlati vízkapacitása átlagosan 2893 m³, csúcsban 3558 m³/nap (1972 Pichler János CD52) | A csúcsban, 1988-ban még 8 ezer 700 bérlakása volt a városnak, de a bennük élők többsége megvásárolta otthonait (1996 Magyar Hírlap CD09) | a református házasságok több mint kétharmada egyetlen nagy, novembertől márciusig húzódó csúcsban köttetik meg (2000 Magyar néprajz CD47).

6a. ’csúcsforgalom’ ❖ a délutáni csúcs (1979 Orbán Ottó 9492019, 12) | Húsvéti csúcs a határokon (1997 Magyar Hírlap CD09) | hova rohant kék lámpával és szirénával a Károly körúti csúcsban? (1999 Magyar Hírlap CD09) | Karácsonyi csúcs az e-boltokban (2000 Magyar Hírlap CD09).

7. (sajtó) ’csúcstalálkozó, csúcsértekezlet’ ❖ Kuvaitban tart csúcsértekezletet az iszlám világ. Jelen van Mubarak egyiptomi elnök is, az iraki, az iráni, a marokkói és a líbiai államfő azonban nem vesz részt az iszlám csúcson (1987 Tények könyve CD37) | a nagyhatalmak külügyminiszterei Windhoekben készítik elő a következő szovjet–amerikai csúcsot (1990 Tények könyve CD37) | Magyar–amerikai és magyar–orosz csúcsot tervez a külügy (1994 Magyar Hírlap CD09) | A nizzai csúcs javaslatai az Európai Unió tagállamainak szólnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

8. (rég) ’vmely építmény keskeny v. elkeskenyedő felső része’ ❖ koporsója felett […] márvány kbl faragott oszlopot emeltetvén, mellynek allya 2, a felibe helyheztetett tsútsa (láng-szabásu k) pedig 5 rfnyi magasságu (1780 Magyar Hírmondó C0268, 103) | [a torony] teteje egy harmincz lábnyi magas porczellán csucsban végződik, melyet aranyozott vasból készült kígyó teker körül (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a Szent Márk-egyház kupoláin, magasba törekvő czifra csucsain, arkádjain, aranyozott rakmüvein (1885 Ormós Zsigmond 8341004, 62) | [szemét a] karcsú csúcsokkal, hegyes tetőkkel fölmeredő királyi várra függesztve (1913 Laczkó Géza CD10).

8a. (rég, Mat is) ’kör alakú alappal és ehhez tartozó csúcsos palásttal határolt test, kúp’ ❖ Csúcs (Conus) (1784 Dugonics András C1463, 134) | A’ Csúcs (Conus) azon czövek, mellynek talpa kerek (1798 Dugonics András C1465, 134) | hegyes és meredek annak [ti. a szénaboglyának] a’ teteje, és egy szép tsútsot formál, ha jól rakják (1805 Pethe Ferenc 8364008, 720).

II. mn 0 (állítm-ként, egysz-ban) (biz)

’nagyszerű, remek, óriási’ ❖ Vonzó ez a sodrás, csúcs ez az érzés (1995 Figyelő CD2601) | Ez csúcs! (1997 Országgyűlési Napló CD62) | Csúcs ez a film (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: hegy~, párna~, szív~, tüdő~, világ~.

Fr: csonka, jéghegy.

ÖE: ~gerenda, ~hurut, ~időszak, ~ívezet, ~oszlop.

Sz: csúcsi, csúcsú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.