csuklik² tn ige 16a3

1. (tárgyragos határozóval is) (vál) ’〈végtag ízületnél〉 elerőtlenedve behajlik, behajlított helyzetbe kerül, ill. 〈fej, végtag〉 elerőtlenedve vmerre v. vhova billen, hanyatlik’ ❖ tsuklanak reszket Térdi (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 38) | [karjai] tehetetlenül csuklottak a mellére (1894 Pekár Gyula C3458, 129) | A megszólítás oly váratlanul érte [Kázmért], hogy majd összeesett, akkorát csuklott a térde, amikor engedelmeskedett Ilona hívásának (1911 Bán Ferenc CD10) | [A férfi emberséges] szavaira őszinte érzések törtek utat a lányban, feje a mellére csuklott, és felzokogott (1979 Vészi Endre 9776030, 170).

1a. ’〈ember v. állat〉 lábainak erőtlensége miatt térdre rogy(va a földre dől)’ ❖ Gárdon kengyeliből mérgedve ragadja ki lábát ’s mint lova lassan ereszkedik, ő is térdire csuklik (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 26) | a ló végre végkép kimerült, letört, térdre csuklott és kínjában messze kinyujtotta a nyelvét (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 106) | [Lívia] teste egyenesen dőlni kezdett, kizuhant a sorból és a tornaterem sötéten fénylő padlójára csuklott (1986 Nádas Péter 9466003, 204).

1b. csuklik vmibe (vál) ’vki v. vmi (hirtelen) vmilyen más(féle) helyzetbe, állapotba kerül, ill. mássá válik’ ❖ „Én nem csaltam, nem loptam soha!” ismételte Kendi Péter sírásba csukló hangon (1911 Kaffka Margit 9290054, 118) | A testi és szellemi tartalékait felélt fiatalember, aki minden lehető és legelső pillanatban álomba csuklik (1935 Illés Endre CD10) | tragikomédiába csukló nagyravágyás (1937 Illés Endre CD10) | az elszánások semmiségekbe, jól hangzó, ám üres frázisokba csuklanak (1999 Új Könyvek CD29).

2. (irod) ’〈szem(pilla)〉 akaratlanul (le)csukódik, (be)zárul’ ❖ Szempillánk is csuklik immár… (1857 Vajda János CD01) | S egyszerre arca haloványul, Sötétül, csuklik a szeme (1877 Vajda János 8503063, 219) | öreganyó a zöld zsöllyébe dül, könyvet, kötést hamar a sutba dob, pillája csuklik és elszenderül (1910 Kosztolányi Dezső C2752, 65) | Pillanat míg, pillád csuklik (1973 Kiss Benedek 9336007, 18).

Ö: előre~, hátra~, le~, meg~, össze~, vissza~.

Sz: csukladozik.

Vö. CzF. csuklik, csukol; ÉrtSz.; TESz. csuklik²; ÉKsz. csuklik²

csuklik² tárgyatlan ige 16a3
1. (tárgyragos határozóval is) (vál)
〈végtag ízületnél〉 elerőtlenedve behajlik, behajlított helyzetbe kerül, ill. 〈fej, végtag〉 elerőtlenedve vmerre v. vhova billen, hanyatlik
tsuklanak reszket Térdi
(1804 Kováts József¹ ford.Vergilius)
[karjai] tehetetlenül csuklottak a mellére
(1894 Pekár Gyula)
A megszólítás oly váratlanul érte [Kázmért], hogy majd összeesett, akkorát csuklott a térde, amikor engedelmeskedett Ilona hívásának
(1911 Bán Ferenc)
[A férfi emberséges] szavaira őszinte érzések törtek utat a lányban, feje a mellére csuklott, és felzokogott
(1979 Vészi Endre)
1a.
〈ember v. állat〉 lábainak erőtlensége miatt térdre rogy(va a földre dől)
Gárdon kengyeliből mérgedve ragadja ki lábát ’s mint lova lassan ereszkedik, ő is térdire csuklik
(1822 Vörösmarty Mihály)
a ló végre végkép kimerült, letört, térdre csuklott és kínjában messze kinyujtotta a nyelvét
(1941 Móricz Zsigmond)
[Lívia] teste egyenesen dőlni kezdett, kizuhant a sorból és a tornaterem sötéten fénylő padlójára csuklott
(1986 Nádas Péter)
1b. csuklik vmibe (vál)
vki v. vmi (hirtelen) vmilyen más(féle) helyzetbe, állapotba kerül, ill. mássá válik
„Én nem csaltam, nem loptam soha!” ismételte Kendi Péter sírásba csukló hangon
(1911 Kaffka Margit)
A testi és szellemi tartalékait felélt fiatalember, aki minden lehető és legelső pillanatban álomba csuklik
(1935 Illés Endre)
tragikomédiába csukló nagyravágyás
(1937 Illés Endre)
az elszánások semmiségekbe, jól hangzó, ám üres frázisokba csuklanak
(1999 Új Könyvek)
2. (irod)
〈szem(pilla) akaratlanul (le)csukódik, (be)zárul
Szempillánk is csuklik immár…
(1857 Vajda János)
S egyszerre arca haloványul, Sötétül, csuklik a szeme
(1877 Vajda János)
öreganyó a zöld zsöllyébe dül, könyvet, kötést hamar a sutba dob, pillája csuklik és elszenderül
(1910 Kosztolányi Dezső)
Pillanat míg, pillád csuklik
(1973 Kiss Benedek)
Sz: csukladozik
Vö. CzF. csuklik, csukol; ÉrtSz.; TESz. csuklik²; ÉKsz. csuklik²

Beállítások