csuklyás mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’lehajtható csuklyával, kapucnival ellátott 〈felsőruha, ill. kámzsa, gallér〉’ ❖ Tsuklyás ruha v. zeke (1803 Sándor István C3667, 405) | [Ilonka] sietve gombolta le magáról csuklyás szürke köpenyét (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | A lippován barátok ruhája fekete csuha, melynek piros vagy kék szegésű s derékig érő csuklyás gallérja van (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A rómaiaknál a tóga és a tunika mellett] harmadik ruhadarab volt a rossz időjárás ellen védő csuklyás, zárt felöltő, a paenula (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 87) | Csuklyás szűr háta (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. (kissé rég) ’ilyen ruhát viselő 〈személy〉, ill. csuklyával, kapucnival fedett 〈fej〉’ ❖ [a gyerekek a remete] csuklyás fejétl és nagy szakállátúl féltek (1805 Verseghy Ferenc C4435, 27) | Csak egy csuklyás barátból lett szláv apostol (Method), ki akkor a morvákat a keresztény vallásra térítgeté (1878 Botka Tivadar CD57) | [Szuhay Benedek] hatalmas karjaiban gyermekként tartotta a köpenyeges, csuklyás hölgyet (1923 Krúdy Gyula CD54) csuklyás barát (rég) ’kapucinus szerzetes’ ❖ A’ Hospitáltól való út egéſz a’ Tsuklyás Barátok’ lakásokig (Kaputzinusok’ Hospitziumáig) figyelemre leg érdemetlenebb réſze a’ Gothárd’ hegyének (1793 Sándor István 7287046, 508) | [a francia diplomata 1577-ben] a csuklyás barátok rendjébe lépett és mint térítő (Kanadában és Törökországban) és mint hitszónok s tanár szolgálta egyházát és rendjét (1895 PallasLex. CD02).

2. ’fejre húzható, az arcot eltakaró csuklyát viselő 〈személy〉’ ❖ A ház előtt csuklyával elfödött arcú emberek álltak, gyertyával kezükben. Temetés volt és itt még régi olasz szertartás szerint csuklyás hozzátartozók, a confraternitas tagjai viszik a halottakat (1937 Szerb Antal 9668030, 132) | [a Klu Klux Klan] hatalma korántsem a csuklyás, keresztégető, lincselő söpredék garázdálkodásában rejlik (1958 Magyar Nemzet szept. 26. C0354, 2) | golyóálló mellényt viselő, állig felfegyverzett, fekete csuklyás kommandósok (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’Csuklyára emlékeztető alakú (résszel rendelkező).’

3a. (Növ) ’olyan 〈növényi rész, kül. levél〉, amely csuklyára emlékeztető alakú, amelynek csúcsi része kúpos’ ❖ [A levél] tsuklyás (cucullatum) mikor a’ ſzíves levélnek két válla öſzvehajlik, egymásra borúl (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 40) | csuklyás (cucullatus) növényrészek, melyeknek a csúcsa csuklya módjára öszszenő, úgyhogy a bezárt üres tér lefelé van (1893 PallasLex. CD02) | [a sarkantyúka virágának] hosszabb-rövidebb, egyenes vagy gyengén hajlott sarkantyúja is lehet, ez a virágtengelyből ered, és a virágot jellegzetesen csuklyássá formálja (1974 Urania növényvilág ford. C6208, 17).

3b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (ritk, Növ) ’olyan 〈növény〉, amelynek vmely része, kül. levele jellegzetesen kúpos, csuklya alakú’ ❖ tsuklyás Viola […] (V. [= Viola] ambigua) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 170) | A csuklyás hársfa (Tilia cucullata Jacq.) a Tilia platyphyllosnak sajátságosan kislevelü alakja. A levél aljának szivalaku metszése egymással összenő s mélyedés keletkezik belőle (1894 PallasLex. CD02) | csuklyás szívvirág (alacsony szívvirág, sarkantyús szívvirág) D. [= Dicentra] cucullaria (1998 Növényneveink C6120, 241).

3c. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is) ’olyan 〈állat〉, amelynek tollazata, szőre csuklyát formáz, ill. fején, nyakán csuklyára emlékeztető mintázat van’ ❖ Tsuklyás Galamb, Columba cucullata (1799 Márton József¹ C3049, 419) | A barátkeselyű Egyéb neve: Barna keselyű, Csuklyás keselyű (1901 Herman Ottó 8183002, 95) | csuklyás vagy parókás lajhár (Bradypus cuculliger Wagl.) (1929 Az állatok világa ford. CD46).

3d. (Anat) csuklyás izom ’〈emberben és más magasabb rendű gerincesekben:〉 a tarkón és a háton elhelyezkedő, trapéz alakú, a lapocka rögzítésében, ill. mozgatásában részt vevő izom (musculus trapezius)’ ❖ Csuklyás izom. M. cucullaris (1828 Bugát Pál ford.–Hempel C1210, szótár 6) | a csuklyás izom (musc. cucullaris s. trapezius) […] ugy hát- mint tarkóizom s egyúttal végtagizom is, mert a lapocka vagyis vállperec mozgására is való (1896 PallasLex. CD02) | A fölületesebben fekvő hátizmok az úgynevezett széles hátizmok. Az első réteget a csuklyás izom alkotja, amelyet másképp trapéznek neveznek (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 223) | A kutya izomzata 1. Külső rágóizom, 2. állkapcsi izom, 3. szegyfejizom, 4. a csuklyás izom nyaki része, 5. tövis izom, 6. széles hátizom (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

II. fn 4A (rég)

(kapucinus) szerzetes, barát’ ❖ A’ Város bir […] egy Tsuklyások, ’s két Apátzák Monostorával (1793 Sándor István C3665, 379) | valljon van e egyetlenegy müncheni, ki olly képeket fest, mint Ender urtól az albanoi csuklyások kolostorkertje? (1841 Pesti Hírlap CD61) | lehet-e pazarabb látványt képzelni, mint mikor egy királyné egy csuklyással tánczol? (1901 Veress Endre CD55) | A nép hazajáró lelkeket lát bennük [ti. a kolostorokban] éjjelenként. Igen, a régi csuklyások szelleme ott kóborol (1914 Budapesti Hírlap jan. 28. C4702, 6).

Vö. CzF. ~, csuklyásan, csuklyáslevelű; ÉrtSz.; TESz. csuklya; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, csuklyáskeselyű

csuklyás melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
lehajtható csuklyával, kapucnival ellátott 〈felsőruha, ill. kámzsa, gallér〉
Tsuklyás ruha v.vagy zeke
(1803 Sándor István)
[Ilonka] sietve gombolta le magáról csuklyás szürke köpenyét
(1872 Mikszáth Kálmán)
A lippován barátok ruhája fekete csuha, melynek piros vagy kék szegésű s derékig érő csuklyás gallérja van
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[A rómaiaknál a tóga és a tunika mellett] harmadik ruhadarab volt a rossz időjárás ellen védő csuklyás, zárt felöltő, a paenula
(1930 TolnaiÚjLex.)
Csuklyás szűr háta
(1977 NéprajziLex.)
1a. (kissé rég)
ilyen ruhát viselő 〈személy〉, ill. csuklyával, kapucnival fedett 〈fej〉
[a gyerekek a remete] csuklyás fejétl és nagy szakállátúl féltek
(1805 Verseghy Ferenc)
Csak egy csuklyás barátból lett szláv apostol (Method), ki akkor a morvákat a keresztény vallásra térítgeté
(1878 Botka Tivadar)
[Szuhay Benedek] hatalmas karjaiban gyermekként tartotta a köpenyeges, csuklyás hölgyet
(1923 Krúdy Gyula)
csuklyás barát (rég)
kapucinus szerzetes
A’ Hospitáltól való út egéſz a’ Tsuklyás Barátok’ lakásokig (Kaputzinusok’ Hospitziumáig) figyelemre leg érdemetlenebb réſze a’ Gothárd’ hegyének
(1793 Sándor István)
[a francia diplomata 1577-ben] a csuklyás barátok rendjébe lépett és mint térítő (Kanadában és Törökországban) és mint hitszónok s tanár szolgálta egyházát és rendjét
(1895 PallasLex.)
2.
fejre húzható, az arcot eltakaró csuklyát viselő 〈személy〉
A ház előtt csuklyával elfödött arcú emberek álltak, gyertyával kezükben. Temetés volt és itt még régi olasz szertartás szerint csuklyás hozzátartozók, a confraternitas tagjai viszik a halottakat
(1937 Szerb Antal)
[a Klu Klux Klan] hatalma korántsem a csuklyás, keresztégető, lincselő söpredék garázdálkodásában rejlik
(1958 Magyar Nemzet szept. 26.)
golyóálló mellényt viselő, állig felfegyverzett, fekete csuklyás kommandósok
(1998 Magyar Hírlap)
3.
Csuklyára emlékeztető alakú (résszel rendelkező).
3a. (Növ)
olyan 〈növényi rész, kül. levél〉, amely csuklyára emlékeztető alakú, amelynek csúcsi része kúpos
[A levél] tsuklyás (cucullatum) mikor a’ ſzíves levélnek két válla öſzvehajlik, egymásra borúl
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
csuklyás (cucullatus) növényrészek, melyeknek a csúcsa csuklya módjára öszszenő, úgyhogy a bezárt üres tér lefelé van
(1893 PallasLex.)
[a sarkantyúka virágának] hosszabb-rövidebb, egyenes vagy gyengén hajlott sarkantyúja is lehet, ez a virágtengelyből ered, és a virágot jellegzetesen csuklyássá formálja
(1974 Urania növényvilág ford.)
3b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (ritk, Növ)
olyan 〈növény〉, amelynek vmely része, kül. levele jellegzetesen kúpos, csuklya alakú
tsuklyás Viola […] (V. [= Viola] ambigua)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
A csuklyás hársfa (Tilia cucullata Jacq.Jacquin) a Tilia platyphyllosnak sajátságosan kislevelü alakja. A levél aljának szivalaku metszése egymással összenő s mélyedés keletkezik belőle
(1894 PallasLex.)
csuklyás szívvirág (alacsony szívvirág, sarkantyús szívvirág) D. [= Dicentra] cucullaria
(1998 Növényneveink)
3c. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is)
olyan 〈állat〉, amelynek tollazata, szőre csuklyát formáz, ill. fején, nyakán csuklyára emlékeztető mintázat van
Tsuklyás Galamb, Columba cucullata
(1799 Márton József¹)
A barátkeselyű Egyéb neve: Barna keselyű, Csuklyás keselyű
(1901 Herman Ottó)
csuklyás vagy parókás lajhár (Bradypus cuculliger Wagl.Wagler)
(1929 Az állatok világa ford.)
3d. (Anat)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
csuklyás izom
〈emberben és más magasabb rendű gerincesekben:〉 a tarkón és a háton elhelyezkedő, trapéz alakú, a lapocka rögzítésében, ill. mozgatásában részt vevő izom (musculus trapezius)
Csuklyás izom. M.musculus ’izom’ cucullaris
(1828 Bugát Pál ford.Hempel)
a csuklyás izom (musc.musculus ’izom’ cucullaris s.seu ’vagy’ trapezius) […] ugy hát- mint tarkóizom s egyúttal végtagizom is, mert a lapocka vagyis vállperec mozgására is való
(1896 PallasLex.)
A fölületesebben fekvő hátizmok az úgynevezett széles hátizmok. Az első réteget a csuklyás izom alkotja, amelyet másképp trapéznek neveznek
(1926 TolnaiÚjLex.)
A kutya izomzata 1. Külső rágóizom, 2. állkapcsi izom, 3. szegyfejizom, 4. a csuklyás izom nyaki része, 5. tövis izom, 6. széles hátizom
(1993 Sárkány Pál et al.)
II. főnév 4A (rég)
(kapucinus) szerzetes, barát
A’ Város bir […] egy Tsuklyások, ’s két Apátzák Monostorával
(1793 Sándor István)
valljon van e egyetlenegy müncheni, ki olly képeket fest, mint Ender urtól az albanoi csuklyások kolostorkertje?
(1841 Pesti Hírlap)
lehet-e pazarabb látványt képzelni, mint mikor egy királyné egy csuklyással tánczol?
(1901 Veress Endre)
A nép hazajáró lelkeket lát bennük [ti. a kolostorokban] éjjelenként. Igen, a régi csuklyások szelleme ott kóborol
(1914 Budapesti Hírlap jan. 28.)
Vö. CzF. ~, csuklyásan, csuklyáslevelű; ÉrtSz.; TESz. csuklya; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, csuklyáskeselyű

Beállítások