csurogás (4A) l. csorgás

csorgás fn 4Acsurgás, csurogás (rég)

1. ’a csorog igével kifejezett történés, folyamat’ ❖ Mindeneket bé tlt vizek tsorgásával (1792 Sándor István ford.–Ovidius C3668, 27).

2. ’csorogva (le)folyó folyadék (vékony csíkja)’ ❖ [a szél] oda csapta az ereszről leomló csurgást a roszul záró ablakokra (1886 Lidérc naptár C0262, 46) | kék csurgásoktól rücskös gálicos hordó (1970 Mészöly Miklós 9439002, 734) | Egy kis csurgással találkozom. […] Kanyarog a homokban, ahogy a gödrök terelik (1989 Szeberényi Lehel 2025069, 118).

3. (nyj) ’az ereszről v. kútból lefolyó víz által vájt mélyedés v. árok’ ❖ Csurgás: csepegés, hova a házról lefolyik az esővíz (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 379) | egy darázskő hever a kút csurgása mellett: arról a kőről szoktak a méhek vizet hordani (1905 Gárdonyi Géza C1833, 164) | a [jégárpát körülkerítő] cérnát elásták a csorgásba (2000 Az Európai Folklór Intézet kiadványai CD48).

4. (rég, nyj) ’a gabonaszemek kipergése a kalászból az aratás egyes mozzanatai közben, ill. a kihullott gabonaszemek összesége’ ❖ Tudniillik a szem, annak is a java, rakodás alkalmával magától is hull; ezt nevezzük „csurgás”-nak (1888 Baksay Sándor C0736, 88) | csurgás (a kazalról lehullott búzaszemek) (1905 Berze Nagy János C6396, 16) | Csurgás. – Rakodáskor az asztag rakásánál és a hordásnál kihullott és összegyüjtött gabona (1937 Kiss László³ C6456, 29).

ÖU: nyál~, víz~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csurogás lásd csorgás
csorgás főnév 4A
csurgás 4A
csurogás 4A (rég)
1.
a csorog igével kifejezett történés, folyamat
Mindeneket bé tlt vizek tsorgásával
(1792 Sándor István ford.Ovidius)
2.
csorogva (le)folyó folyadék (vékony csíkja)
[a szél] oda csapta az ereszről leomló csurgást a roszul záró ablakokra
(1886 Lidérc naptár)
kék csurgásoktól rücskös gálicos hordó
(1970 Mészöly Miklós)
Egy kis csurgással találkozom. […] Kanyarog a homokban, ahogy a gödrök terelik
(1989 Szeberényi Lehel)
3. (nyj)
az ereszről v. kútból lefolyó víz által vájt mélyedés v. árok
Csurgás: csepegés, hova a házról lefolyik az esővíz
(1872 Magyar Nyelvőr)
egy darázskő hever a kút csurgása mellett: arról a kőről szoktak a méhek vizet hordani
(1905 Gárdonyi Géza)
a [jégárpát körülkerítő] cérnát elásták a csorgásba
(2000 Az Európai Folklór Intézet kiadványai)
4. (rég, nyj)
a gabonaszemek kipergése a kalászból az aratás egyes mozzanatai közben, ill. a kihullott gabonaszemek összesége
Tudniillik a szem, annak is a java, rakodás alkalmával magától is hull; ezt nevezzük „csurgás”-nak
(1888 Baksay Sándor)
csurgás (a kazalról lehullott búzaszemek)
(1905 Berze Nagy János)
Csurgás. – Rakodáskor az asztag rakásánál és a hordásnál kihullott és összegyüjtött gabona
(1937 Kiss László³)
ÖU: nyálcsorgás, vízcsorgás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások