csúsz¹ l. csúszik

csúszik tn ige 15a4  csúsz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)

1. (tárgyragos határozóval is) (átv is) ’síkos felületen, azzal folyamatosan érintkezve, mozgásának lendületével v. vmely külső erő hatására könnyen halad, siklik vki v. vmi’ ❖ A’ mint úszhatik, úszik, Újjait öszve szorítván, A’ vízen hanyatt tsúszik (1791 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | a’ sebesen csúszó szán (1842 Pesti Hírlap CD61) | Vakító fényözönben csúszott a nap a tiszta kék égbolt legközepén (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | csak néztem őket vágyakozva, milyen jó lehet csúszni a tükörsima jégen (1967 Kamjén István 9299002, 22) | a [motor]versenyző még a pálya melletti füvön is ötven métert csúszott (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (tárgyragos határozóval is) ’〈ember v. állat (testrésze)〉 sima v. síkos felületen akarata szerinti, ill. 〈jármű〉 rendeltetése szerinti mozgásra v. állásra képtelen lévén (vmerre) elmozdul’ ❖ a’ marhák ganajában, az otromba ügyetlen csikó ollyanokat csuszik, hogy könnyen baj eshetik rajta (1828 Széchenyi István CD1501) | patkótlan körmeik ide s tova csúsztak a bizonytalan sárban (1846 Kuthy Lajos 8261002, 34) | A sovány könyvtártiszt egyet csúszott az éjszakába, és hajlandó volt még a személyes egyensúlya megháborítását is a hiányzó napsugárnak betudni (1895 Papp Dániel 8354003, 129) | Csúszik is, farol is a kocsi, mert alaposan megrakták sóderral (1962 Népszabadság nov. 1. C4814, 6).

2. (alany n. is) ’vmi síkos felülettel rendelkezik, ezért nehéz v. lehetetlen rajta megállni v. közlekedni’ ❖ az ázott, mohos föld csúszott lábaim alatt (1847 Jókai Mór CD18) | Akárhová lépek, csúszik (1964 Domahidy Miklós 1035002, 318) | Csatakos a város, ólmos eső hullik, csúszik az út (1983 Polgár András 1121004, 205).

3. ’sima felületű és lapos lévén vmely külső erő hatására könnyen halad vmi vmely (számára kialakított) helyre’ ❖ Kocsma erányában történt és hát egy ujjnyival beljebb csuszott a kés, mint ahogy szándékolta (1910 Délmagyarország 2103001, 14) | Lehet, hogy valakinek kiesett a kezéből [az ezüstkanál,] és a szekrény alá csúszott (1955 Oravecz Paula 9491001, 163) | szendvicstálak csúsztak az asztalra (1979 Galsai Pongrác 9171004, 209).

4. ’〈kígyó, csiga stb.〉 sima testével vmely felszínnel folyamatosan érintkezve helyváltoztató mozgást végez, halad’ ❖ [némely csigáknak] hasokon husos talp van, mellynek segedelmével lassan csúsznak, a miért is azt lábnak nevezik (1847 Peregriny Elek 8360015, 291) | egyre több csillogó sikló Csúszott a fűben villódzva csillogva felém… (1938 Karinthy Frigyes 9309106, 28) | Érdekes módon a lassan közelebb csúszó óriáskígyókat számos olyan állat, amely „normál zsákmányához” tartozik, egyáltalában nem veszi „komolyan” (1969 Urania állatvilág ford. C6210, 433).

4a. (rég) ’〈járó végtaggal rendelkező állat〉 a talaj közelében helyváltoztató mozgást végez, halad’ ❖ [A rovarok] némelyike tsúſz és máſz a’ fü’ labyrinthusábann (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 256) | -néki [ti. a teknősbékának] kell vagy a’ fldön tsúſzni, Vagy egy ſenyvedt tónak kákái közt úſzni (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267006, 112) | ez a rút varangy nem azért csúszik ott a fűben, hogy önt megrémítse (1872 Jókai Mór CD18).

4b. ’〈ember, állat〉(fekve v. ülve) vmely felszínnel folyamatosan érintkezve(, szégyenérzetét v. alázatát kifejezve) kisebb helyváltoztató mozgást végez vhol’ ❖ azon Barbarusok eltt, kik eddig még meg-nem-gyzték ket, majd tsak nem térden állva tsúsznának [a perzsák] (1795 Gvadányi József ford. C1929, 277) | mindig voltak és lesznek, kik örömest csúsznak, csak valamicskét nyerhessenek (1833 Kölcsey Ferenc CD55) | Jogát, úgymond, ő nem hagyja. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva (1853–1864 Arany János CD01) | Akiknek a lábuk törött, úgy csúsztak az altestükön, a tenyereikkel tolva magukat előre (1890 Jókai Mór CD18) | Mátyás odább csúszott a subán és helyet mutatott a muszkának (1927 Móra Ferenc 9459034, 23) | Mari szorosan Dani mellé csúszik a padon (1945 Háy Gyula 9232001, 60) | Mivel azonban Csikasz beszélni nem tudott – csak kutyanyelven –, ezt a mondanivalóját azzal jelezte, hogy közelebb csúszott Gyula vonzó szagú kezéhez (1956 Fekete István 9142001, 73).

4c. ’〈ember, állat〉 óvatosan, a feltűnést kerülve, lopakodva(, kúszva, mászva) oson (vhova)’ ❖ [Antonius] ſátorába tſúſzva már kezem reá emelve vala, midön a’ fel-lobbant ſzövétnekeknek világoſſágátol környül vétettettve, mindeneknek ſzemek eleibe ki-tétettettem (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire 7044003, 100) | Medve czammog a hegyen, S annak illyen lába van; Illyen lábon csúsz az ólnál, Nád sövényű juhakolnál (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 323) | A hasamon csúszom, csöndesen, nagyon csöndesen, mintha a halál egész dicsősége attól függne, hogy senkit se ébresszek fel, odakúszom a sarokba, és mohón szürcsölöm a vizet (1962 Réz Ádám ford.–Fučík 9567004, 28).

5. ’észrevétlenül jut, kerül vhova vki, vmi’ ❖ [a Kasszandra második kiadásának] megjobbitását az érdemes Fordító magára válalván, az els kiadáskor beléje tsuſzott hibákat [kiirtotta] (1774 Trattner Mátyás 7031006, [IV]) | a’ mellesleges ártatlan jövedelmek baráti, mellyek se nem mezőbül, se nem manufacturákbul kerülnek, hanem egy kézbül másikba csusznak (1830 Széchenyi István 8429003, 99) | mily gyalázatosan csusztál ezen békés vidék családai közé (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0553, 105) | a fejlécben a címkék eggyel jobbra csúsztak, így a táblában semmi sincsen a helyén (1990 Fischer György 2004003, 413).

6. (tárgyragos határozóval is) ’〈esemény (időpontja)〉 későbbi időpontra halasztódik, késik’ ❖ a bizottságnak a létrehozása talán nem csúszna tovább (1990 Országgyűlési Napló CD62) | májusra csúszik a kezdés (1995 Magyar Hírlap CD09) | Tovább csúszik a gyógyszerár-emelés időpontja, mivel még májusban sem lép életbe az új ártámogatási rendszer (1997 Tények könyve CD37) | a majdani működtetésre vonatkozó szerződés megkötése bő fél esztendőt csúszott (2000 Magyar Hírlap CD09).

7. ’fokozatosan másmilyenné v. mássá alakul, változik vmi’ ❖ [a modern afrikai művészet] gyakran a mesterkélt folklorisztikusba „csúszik” (1976 Valóság ford. 2056023, 126) | Ezek az őrületbe csúszó torzulások nem egyszerű félreértések (1982 Csoóri Sándor 9090051, 28) | A költői dikció néhol kifejezetten nyegleségbe csúszó, modernista hangszerelése (szabad versestül, trágárságostul) egy alapvetően múlt századi beállítódást szolgál (1992 Szilágyi Márton² 2016036, 432).

7a. • egymásba csúszik ’〈két egymás melletti dolog〉 a közöttük levő határ v. különbség fokozatos elmosódásával szorosan érintkezik, észrevétlenül eggyé válik’ ❖ Két rendszer csúszott itt egymásba (1986 Losonczi Ágnes 1095003, 184) | Lelkem asszonya a napirendemen tartja a szemét. Hogy visszanézve egymásba csússzanak a napok? (1989 Konrád György 9351006, 401) | Az állampárt hatalmi struktúrájában a párt- és az állami pozíciók szétválaszthatatlanul egymásba csúsztak (1996 Bihari Mihály CD17).

8. (átv is) ’〈lejtőn levő, ill. felfüggesztett v. rosszul rögzített dolog〉 önsúlyánál fogva, vmely felülettel érintkezve lefelé mozog v. vhova lejjebb kerül’ ❖ Már körl-járt a’ Nap, ’s mindjárt a’ nagy Tengerbe tsúſzik (1793 Bécsi Magyar Múzsa ford. 7490009, 21) | Ha a test egy lejtőn, azaz ollyféle síkon, melly a fekmentes sikkal hegyes szöget képez, lefelé gördül, vagy csúszik, lejtőn esésnek […] mondatik (1850 Jedlik Ányos 8208004, 215) | Öléből egy kötet a nyálkás kövezetre csuszott le, midőn azt fölemelni hajlott le, a másik csuszott utána (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 249) | [a vizsgálóbíró] arcára csúszott hosszú szürke haját kimért lassúsággal simítá félre (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | Az egyiknek [ti. hazatérő kancának] hasa alá fordult a nyereg, a másiknak nyakára csúszott a szerszám, a harmadik csupaszon érkezett (1952 Horthy Miklós 1067003, 120).

8a. ’〈függőleges, ill. lejtős kőzet- v. földréteg〉 vmely tőle eltérő jellegű rétegen elmozdulva fokozatosan lejjebb kerül’ ❖ a csúszó domboldalt a talaj megkötésére fenyőkkel ültették be (1986 Szabó Jenő CD52) | Csúszik a löszfal Földváron (1997 Magyar Hírlap CD09) | Az idősebb dolomit messze délről csúszott a kréta fölé (1997 Magyarország földje CD05).

8b. (biz) ’〈étel v. ital〉 eteti v. itatja magát, fogy, ill. nagyon ízlik vkinek’ ❖ [Borom] most még jobban is tsúsz (1794 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a főtt káposzta, ha zsírtalan] Nem csúſz és gyomrod’ gyötri, csigázza bell (1803 Édes Gergely 8119004, 212) | a makaróni símábban csúszik az embernek [reszelt sajttal] (1937 Nagy Lajos 9472004, 65) | [Az ún. márványtekercs] rendkívül ízletes harapnivaló, amely mellé különösen a sör csúszik (1991 Frank Júlia CD19).

8c. (tárgyragos határozóval is) ’minőség, érték szempontjából vmi, ill. erkölcsi, társadalmi stb. szempontból vki fokozatosan más, ált. rosszabb helyzetbe, állapotba kerül’ ❖ a’ legalábbvaló kapuőri hivatal több mint kielégítő ok lehete megnyugovására, ha a’ kegyetlen végzet fölebb nem engedé csúszni (1829 Vörösmarty Mihály 8524420, 7) | A nemzetközi pénzpiacon a magyar korona mellett az osztrák is csuszik lefelé (1920 Budapesti Hírlap okt. 31. C4708, 6) | a cikkeim mégsem sikerültek; végül már meg sem írtam őket. A legmélyebbre csúsztam: a napi kishírek megfogalmazására fogtak (1991 Kertész Imre² CD41) | A takarmánybúza 50–150, az árpa 200–300 forintot csúszott minden határidőben (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alá~, át~, be~, el~, fel~, félre~, ki~, le~, meg~, össze~, vissza~.

Vö. CzF. csúsz², ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, csúszó; ÚMTsz.