csúszómászó fn 1A

1. ’csúszva v. mászva haladó, ill. ezzel a tulajdonsággal jellemezhető állat’ ❖ Tsúſzómáſzó Inſectum (1798 Sándor István C1529, 249) | A kígyók, eskarapok [= fogas ínyű állatok] és mindenféle napfénykerülő csúszómászók ott vonaglottak el lábaim körül (1879 Jókai Mór CD18) | Valami ismeretlen fajtájú csúszó-mászó tekerődzik a lába előtt (1935 Kassák Lajos CD10).

1a. (rég, Áll) ’hüllő mint állat’ ❖ kénytelenek voltunk a baloldali Tinora szédületes szikláin csúszó-mászók (reptilek) módjára felkúszni oly magasra, hogy az ember nem mer az alant haragosan zsörtölődő patakra letekinteni (1889 Orbán Balázs CD22) | [A pekari] gyökerekkel, gyümölcscsel táplálkozik, de megeszi a csúszómászókat és férgeket is (1896 PallasLex. CD02) | [A menyét] a csúszómászók közül a gyíkot, vízi siklót és a lábatlan gyíkot vadássza (1929 Az állatok világa ford. CD46).

1b. (rég, Áll is) ’〈kétéltűek és hüllők összefoglaló megnevezéseként〉’ ❖ Kigyó (Schlangen-Otter, Ophidia) a hüllők kigyó osztályához, vagyis a csuszó-mászóknak (Amphibien) harmadik rendéhez tartozik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Csúszómászók[.] A kétéltűek és a hüllők, bár nem alkotnak törzsfejlődéstani szempontból egységes csoportot, hasonló életmódjuk […] miatt legtöbbször mégis egymás mellett vagy összevontan szerepelnek a különböző tudományos és népszerűsítő könyvekben (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. (pejor) ’hitvány, megalkuvó, megalázkodó, hízelkedő ember’ ❖ ha ő meg fog halni, gyermekei egy része koldusként, vagy csuszó-mászók gyanánt, mások kegyelem-asztalánál fogja életét áttengeni (1847 Hetilap CD61) | A csúszómászók kézcsókkal illették a császárt, sőt gazdag pártfogóikat is (1904 ÓkoriLex. CD28) | Feodor Atkine remekel e főgonosz szerepében: öntetszelgő strici és kifinomult életművész, szadista csúszómászó és hősszerelmes egyszemélyben (1994 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csúszómászó főnév 1A
1.
csúszva v. mászva haladó, ill. ezzel a tulajdonsággal jellemezhető állat
Tsúſzómáſzó Inſectum
(1798 Sándor István)
A kígyók, eskarapok [= fogas ínyű állatok] és mindenféle napfénykerülő csúszómászók ott vonaglottak el lábaim körül
(1879 Jókai Mór)
Valami ismeretlen fajtájú csúszó-mászó tekerődzik a lába előtt
(1935 Kassák Lajos)
1a. (rég, Áll)
hüllő mint állat
kénytelenek voltunk a baloldali Tinora szédületes szikláin csúszó-mászók (reptilek) módjára felkúszni oly magasra, hogy az ember nem mer az alant haragosan zsörtölődő patakra letekinteni
(1889 Orbán Balázs)
[A pekari] gyökerekkel, gyümölcscsel táplálkozik, de megeszi a csúszómászókat és férgeket is
(1896 PallasLex.)
[A menyét] a csúszómászók közül a gyíkot, vízi siklót és a lábatlan gyíkot vadássza
(1929 Az állatok világa ford.)
1b. (rég, Áll is)
〈kétéltűek és hüllők összefoglaló megnevezéseként〉
Kigyó (Schlangen-Otter, Ophidia) a hüllők kigyó osztályához, vagyis a csuszó-mászóknak (Amphibien) harmadik rendéhez tartozik
(1858 Vasárnapi Újság)
Csúszómászók[.] A kétéltűek és a hüllők, bár nem alkotnak törzsfejlődéstani szempontból egységes csoportot, hasonló életmódjuk […] miatt legtöbbször mégis egymás mellett vagy összevontan szerepelnek a különböző tudományos és népszerűsítő könyvekben
(1995 Magyarország állatvilága)
2. (pejor)
hitvány, megalkuvó, megalázkodó, hízelkedő ember
ha ő meg fog halni, gyermekei egy része koldusként, vagy csuszó-mászók gyanánt, mások kegyelem-asztalánál fogja életét áttengeni
(1847 Hetilap)
A csúszómászók kézcsókkal illették a császárt, sőt gazdag pártfogóikat is
(1904 ÓkoriLex.)
Feodor Atkine remekel e főgonosz szerepében: öntetszelgő strici és kifinomult életművész, szadista csúszómászó és hősszerelmes egyszemélyben
(1994 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások