csutora fn 6A

1. (/nyj) ’bor, es. pálinka tárolására való, rendsz. fából készült, 5–8 deciliter űrtartalmú, szűk nyakú ivóedény’ ❖ midön [Wittelsbach Ottó bajor herceg] azt [ti. a koronát] Erdély országba tsutorában vinné, el-veszté (1783 Molnár János C0291, 295) | A’ szerencsétlen ajkához szoritva csutoráját kétségbeesve ivott (1845 Eötvös József 8126005, 148) | szilvóriumot töltött a lapos csutorába (1926 Babits Mihály C0699, 171) | Adjon isten bort, buzát, békességet, szekerünkbe kereket, csutorának feneket, hadd ihassunk eleget! (1956 Kónya Lajos 2005023, 90).

1a. (jelzőként) (/nyj) ’annyi 〈bor, es. pálinka〉, amennyi egy ilyen ivóedénybe belefér’ ❖ Édesnek egy jó tsutora Somlyait! jobb inventiói lesznek (1803 Virág Benedek C2556, 145) | Megettünk egy pár font paprikás szalonnát, megittunk rá nehány csutora bort (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Öreg asszonyoknak porhanyó pogácsát! Öreg embereknek csutora borocskát! (2000 Száz magyar falu CD36).

1b. (megszólításban is) (rég) ’〈részeg(es) ember megnevezéseként〉’ ❖ Meghala nálunk az ujesztendö elején egy 63 esztendös Csutora (1787 Magyar Kurír C0312, 103) | Ne toszigálj te vén csutora! (1867 Báttaszéki Lajos C0887, 129) | mán neki a kevés is árt, ifjuram. Pedig szentelt pálinkát ivott. […] Aztán nem is uram ez nekem, ez a vén csutora. Csak gazdám, tetszik tudni. Tizennyóc esztendeje szógálok nála (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 90).

2. ’pipaszár végén az a csövecske, amelyet szíváskor szájba vesznek’ ❖ a pipája valami drága porczellán és maga az óbester 10 aranyra becsülte csutorástól (1790 Héczei Dániel 7139001, 188) | lecsavarja a pipája csutoráját (1898 Móra István C3208, 127) | rágja a pipa csutoráját (1945 Háy Gyula 9232001, 79).

2a. ’vmely készülék szájba vehető, csőszerű része, amelyen keresztül levegőt fújnak v. szívnak’ ❖ [az üvegfúvócsővel,] a’ mellynek az alsó végin üres gombja, a felsőn […] tsutorája van, […] hójagot fúnak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 184) | A csutorájuk [ti. a tárogatóké] nemcsak ép, hanem az ugynevezett nyelvecskéjök is megvan; egyszóval, ha jól tudom, alkotó részeikből semmi sem hiányzik; s igy megszólaltatásuk sem nagy munkába, sem sok költségbe nem kerülne (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a szokott kis fürdőruhám van rajtam, arcomra szemet és orrot védő könnyű üveges maszkot erősítettek, számban a légzőkészülék csutorája (1958 Magyar Nemzet máj. 28. C0354, 4).

Sz: csutorás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csutora főnév 6A
1. (/nyj)
bor, es. pálinka tárolására való, rendsz. fából készült, 5–8 deciliter űrtartalmú, szűk nyakú ivóedény
midön [Wittelsbach Ottó bajor herceg] azt [ti. a koronát] Erdély országba tsutorában vinné, el-veszté
(1783 Molnár János)
A’ szerencsétlen ajkához szoritva csutoráját kétségbeesve ivott
(1845 Eötvös József)
szilvóriumot töltött a lapos csutorába
(1926 Babits Mihály)
Adjon isten bort, buzát, békességet, szekerünkbe kereket, csutorának feneket, hadd ihassunk eleget!
(1956 Kónya Lajos)
1a. (jelzőként) (/nyj)
annyi 〈bor, es. pálinka〉, amennyi egy ilyen ivóedénybe belefér
Édesnek egy jó tsutora Somlyait! jobb inventiói lesznek
(1803 Virág Benedek)
Megettünk egy pár font paprikás szalonnát, megittunk rá nehány csutora bort
(1856 Vasárnapi Újság)
Öreg asszonyoknak porhanyó pogácsát! Öreg embereknek csutora borocskát!
(2000 Száz magyar falu)
1b. (megszólításban is) (rég)
〈részeg(es) ember megnevezéseként〉
Meghala nálunk az ujesztendö elején egy 63 esztendös Csutora
(1787 Magyar Kurír)
Ne toszigálj te vén csutora!
(1867 Báttaszéki Lajos)
mán neki a kevés is árt, ifjuram. Pedig szentelt pálinkát ivott. […] Aztán nem is uram ez nekem, ez a vén csutora. Csak gazdám, tetszik tudni. Tizennyóc esztendeje szógálok nála
(1912 Gárdonyi Géza)
2.
pipaszár végén az a csövecske, amelyet szíváskor szájba vesznek
a pipája valami drága porczellán és maga az óbester 10 aranyra becsülte csutorástól
(1790 Héczei Dániel)
lecsavarja a pipája csutoráját
(1898 Móra István)
rágja a pipa csutoráját
(1945 Háy Gyula)
2a.
vmely készülék szájba vehető, csőszerű része, amelyen keresztül levegőt fújnak v. szívnak
[az üvegfúvócsővel,] a’ mellynek az alsó végin üres gombja, a felsőn […] tsutorája van, […] hójagot fúnak
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
A csutorájuk [ti. a tárogatóké] nemcsak ép, hanem az ugynevezett nyelvecskéjök is megvan; egyszóval, ha jól tudom, alkotó részeikből semmi sem hiányzik; s igy megszólaltatásuk sem nagy munkába, sem sok költségbe nem kerülne
(1859 Vasárnapi Újság)
a szokott kis fürdőruhám van rajtam, arcomra szemet és orrot védő könnyű üveges maszkot erősítettek, számban a légzőkészülék csutorája
(1958 Magyar Nemzet máj. 28.)
Sz: csutorás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások