csükken (1b8) l. csökken

csökken tn ige 1b8csökkenik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég), csükken (rég)

1. ’〈(vminek a) szám(a), ill. mérhető mennyiség(ű dolog)(egyre) kevesebb, kisebb lesz’ ❖ Tsekkenni: tsökkenni, nem nni, fogyatkozni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 241) | a kelmék ára, hol csökken, hol pedig növekedik (1849 Lutter Ferdinánd 8281003, 78) | [Nagy-Britanniában] a gabonaföldek területe állandóan csökken (1896 PallasLex. CD02) | [pénzintézeteink java része] fizeti – a megállapodás szerinti – néhány százalékkal csökkent osztalékot (1915 Fekete Miklós CD10) | a város [ti. Szolnok] állomásán áthaladó vonatpárok száma 1930-ban 44 volt (36 személy és 8 gyors). Ez a szám azóta csökkent (1933 Nagy Lajos 9472015, 10) | [vérszegénységkor] a vörös vértestek száma csökken (1961 Buga László 9075001, 170) | Bár az ipar által termelt kén-dioxid mennyisége csökkent, a mérések ezt nem igazolják vissza (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vminek a foka, mértéke, ill. fokában, mértékében vmi (egyre) kisebb lesz, gyengül, mérséklődik’ ❖ ezen vitéz népnek a’ kedve nagyon kezdett vala tsökkenni (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Zimmermann C3375, 312) | hamar csökkenik bizodalmunk, s a kétkedést szeretetlenség szokta követni (1835 Deák Ferenc CD51) | [a magyar közszellem] erkölcsi szigorának mértéke nem csökkent (1894 Schönherr Gyula CD55) | [részegségben] az érzéki észrevétel elhomályosul, az intelligencia foka csökken (1924 RévaiNagyLex. C5712, 195) | Az európai hagyomány ereje egyre csökken (1934 Babits Mihály C0697, 313) | Az idős egyedek és sejtek oxidatív stresszel szembeni ellenálló képessége jelentősen csökken (2000 Természet Világa CD50).

2a. (ritk) ’vmely (lényeges) részét, (jellegzetes) tulajdonságát vesztve mássá lesz vmi’ ❖ luxussá csökkent civilizáció (1910 Ady Endre CD0801) | lírai monológussá csökkenne a dráma (1913 Lukács György² CD10) | A mult század közepének pompás felvirágzása a tizenkilencedik század utolsó negyedének epigonizmusában merev konzervatizmussá csökkent (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 176).

3. ’〈számában, ill. (vmely tulajdonságának a) mértékében〉(egyre) fogyatkozik, ill. mérséklődik, gyengül vmi, vki’ ❖ az ekkint elválasztott ’s ellentétbe állitott két jog nemcsak jótékony hatásában csökken, hanem még különböző összeütközésekre nyujthatand alkalmat (1841 Pesti Hírlap CD61) | a mult országgyülés óta az iparügy sem világszerü jelentősségében, sem hazánkrai fontosságában nem csökkent (1847 Hetilap CD61) | [a császári sereg] létszámában jelentékenyen csökkenhetett (1890 Acsády Ignác–Gindely Antal CD55) | Ez a vagyon értékében napról napra csökken (1995 Országgyűlési Napló CD62).

4. (rég) ’erejében fogyatkozik, lankad, gyengül vki, es. vmi’ ❖ tsüggedni [=] hajlani, hanyattlani, tsükkenni indúlni (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 79) | miólta egynehányan a’ Lakosok közzül Tót Aſſzonyokat hoztak magok közzé, ’s ennél fogva egy Felekezet tót nyelven téteti az Iſteni-tiſzteletet: már azólta nagyon tsökkent a’ Magyar nyelv (1793 Magyar Hírmondó C5810, 89) | Nem rettegni, s nem csökkeni A sors dúló mérgében: Ez boldog s bölcs emberélet! (1798 Kisfaludy Sándor 8243002, 314) | Ferhát nem csökken, valamint völgyekbe menőnek bokrosodó lombbal föltünnek az erdei nagy fák, úgy üti föl porlepte fejét, ’s botjával utat tör (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 17).

Ö: le~.

ÖU: meg~.

Sz: csökkenés, csökkenetlen.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csükken lásd csökken
csökken tárgyatlan ige 1b8
csökkenik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
csükken 1b8 (rég)
1.
(vminek a) szám(a), ill. mérhető mennyiség(ű dolog) (egyre) kevesebb, kisebb lesz
Tsekkenni: tsökkenni, nem nni, fogyatkozni
(1792 Baróti Szabó Dávid)
a kelmék ára, hol csökken, hol pedig növekedik
(1849 Lutter Ferdinánd)
[Nagy-Britanniában] a gabonaföldek területe állandóan csökken
(1896 PallasLex.)
[pénzintézeteink java része] fizeti – a megállapodás szerinti – néhány százalékkal csökkent osztalékot
(1915 Fekete Miklós)
a város [ti. Szolnok] állomásán áthaladó vonatpárok száma 1930-ban 44 volt (36 személy és 8 gyors). Ez a szám azóta csökkent
(1933 Nagy Lajos)
[vérszegénységkor] a vörös vértestek száma csökken
(1961 Buga László)
Bár az ipar által termelt kén-dioxid mennyisége csökkent, a mérések ezt nem igazolják vissza
(1998 Magyar Hírlap)
2.
vminek a foka, mértéke, ill. fokában, mértékében vmi (egyre) kisebb lesz, gyengül, mérséklődik
ezen vitéz népnek a’ kedve nagyon kezdett vala tsökkenni
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Zimmermann)
hamar csökkenik bizodalmunk, s a kétkedést szeretetlenség szokta követni
(1835 Deák Ferenc)
[a magyar közszellem] erkölcsi szigorának mértéke nem csökkent
(1894 Schönherr Gyula)
[részegségben] az érzéki észrevétel elhomályosul, az intelligencia foka csökken
(1924 RévaiNagyLex.)
Az európai hagyomány ereje egyre csökken
(1934 Babits Mihály)
Az idős egyedek és sejtek oxidatív stresszel szembeni ellenálló képessége jelentősen csökken
(2000 Természet Világa)
2a. (ritk)
vmely (lényeges) részét, (jellegzetes) tulajdonságát vesztve mássá lesz vmi
luxussá csökkent civilizáció
(1910 Ady Endre)
lírai monológussá csökkenne a dráma
(1913 Lukács György²)
A mult század közepének pompás felvirágzása a tizenkilencedik század utolsó negyedének epigonizmusában merev konzervatizmussá csökkent
(1937 Schöpflin Aladár)
3.
〈számában, ill. (vmely tulajdonságának a) mértékében〉 (egyre) fogyatkozik, ill. mérséklődik, gyengül vmi, vki
az ekkint elválasztott ’s ellentétbe állitott két jog nemcsak jótékony hatásában csökken, hanem még különböző összeütközésekre nyujthatand alkalmat
(1841 Pesti Hírlap)
a mult országgyülés óta az iparügy sem világszerü jelentősségében, sem hazánkrai fontosságában nem csökkent
(1847 Hetilap)
[a császári sereg] létszámában jelentékenyen csökkenhetett
(1890 Acsády Ignác–Gindely Antal)
Ez a vagyon értékében napról napra csökken
(1995 Országgyűlési Napló)
4. (rég)
erejében fogyatkozik, lankad, gyengül vki, es. vmi
tsüggedni [=] hajlani, hanyattlani, tsükkenni indúlni
(1784 Baróti Szabó Dávid)
miólta egynehányan a’ Lakosok közzül Tót Aſſzonyokat hoztak magok közzé, ’s ennél fogva egy Felekezet tót nyelven téteti az Iſteni-tiſzteletet: már azólta nagyon tsökkent a’ Magyar nyelv
(1793 Magyar Hírmondó)
Nem rettegni, s nem csökkeni A sors dúló mérgében: Ez boldog s bölcs emberélet!
(1798 Kisfaludy Sándor)
Ferhát nem csökken, valamint völgyekbe menőnek bokrosodó lombbal föltünnek az erdei nagy fák, úgy üti föl porlepte fejét, ’s botjával utat tör
(1822 Vörösmarty Mihály)
ÖU: megcsökken
Sz: csökkenés, csökkenetlen
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások