dagadó mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → dagad.

II. mn 11A1

1. ’domborúan kiemelkedő, domborodó 〈izom v. ér〉’ ❖ Kinek vére pezseg, erei dagadók, miért nem kisérti fejti és használja erejét? (1842 Pesti Hírlap CD61) | A férfiu szőrmezének újjai föl vannak türve, s karjain dagadó erek látszanak, mellyek hatalmas erőre mutatnak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Dagadó öklök, elhullt, elfeledt ősök öklei, emelkedjetek (1947 Illyés Gyula 9274155, 490) | Dagadó muszklik és kőkemény hasak a fiúknál, garantáltan zsírtalan combok a lányoknál – ezek napjaink szépségideál-kulcsszavai (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’erősen megtömött, a benne levő anyagtól domború 〈tárgy〉’ ❖ dagadó vánkosok hófehér gyolcsai között, gyógyitó álomba szenderülten találjuk Szerényi Gyulát (1846 Arany János 8014009, 22) | [Teréz] erőt vőn magán, s közelébe vont, egy dagadó pamlagra (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 57) | hatalmas, dagadóra tömött zsák (1982 Jékely Zoltán 9278103, 48) | A kisebb-nagyobb vandalizmusok évente több százezer forintot húznak ki az egyház amúgy sem dagadó bukszájából (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod) ’heves érzelemmel eltelt 〈szív, kebel〉’ ❖ Az érzet kútfeje A dagadó kebel; Dalomnak hangjai Onnan szakadtak el (1843 Petőfi Sándor 8366007, 26) | Mert hogy egyszer csókot is kapott már Nánitól az agg szilvás ura: Most még annál dagadóbb kebellel Jár esténkint a zárt kapura (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Hogy szerették azokat [ti. a bajvívó hősöket] a nők… és milyen ragyogó szemmel s dagadó szívvel húzódott utánuk a bámuló tömeg (1925 Móricz Zsigmond CD10) | [a] szerkesztőségben munkáját befejezve rendesen a házban levő sarki kocsmában ünnepelte önmagát, teljesítményével megelégedve, dagadó mellel, ahogy azt már párizsi diákkorában is tette (1973 Gál István 9164003, 261).

4. ’áradásban, növekvőben levő 〈mozgó (víz)tömeg〉’ ❖ Boldogabb léſzel, ha […] az ál sekélyenn nem maradſz, féltvén dagadó haboktúl gyenge hajódot (1806 Verseghy Ferenc 8518015, 91) | Komjáthy verselése himnikus, áradó, dagadó folyó (1910 Babits Mihály C0701, 43) | [a szurkolók tömege] megindul hétvégeken, egyre dagadóbb áramlatban (1974 Zsolt István 9808004, 200).

5. ’nagyságában növekvő, gyarapodó 〈dolog〉’ ❖ A kiegyezés új, dagadó magyar királyságának nagy hivatalnokrendre volt szüksége (1935 Németh László² 9485057, 80) | Magyarország a dagadó költségvetési hiány finanszírozása végett sorra megcsapolta a világ kötvénypiacait (1995 Magyar Hírlap CD09) | dagadó készpénzhalmok (1999 Byte Magazin ford. CD38).

5a. ’erő(telje)s, intenzív 〈érzelem, lelki beállítottság〉’ ❖ [az ifjú] dagadó gőggel jövevénynek nézte barátit (1805 Verseghy Ferenc CD01) | a díszfiu […] dagadó önérzettel, divatos ruhákban sétált Budapest aszfaltjain (1893 Kozma Andor 8252009, 59) | [Kölcsey korában] a dagadó optimizmus, a megelégedettség azzal ahogyan van, nemesi érzelem volt (1946 Révai József 9564001, 19).

III. fn 1A

’sertés v. szarvasmarha mellkasi v. hasi részéből levágott hús, ill. ez mint étel’ ❖ legalsórendü husnemek: […] 17) dagadó, 18) csontos hátszin (1854 Vasárnapi Újság CD56) | fazékban töltött káposzta rotyog, pöfög, orjával, dagadóval (1906 Mikszáth Kálmán CD04) | A dagadó vagdaltnak, apróhúsnak való, de készíthetünk belőle töltött húst is (1989 Frank Júlia CD19) | A húsok bolti bontásánál továbbra is sok a szabálytalanság: a hosszúkarajra rávágják a tarját, a combra a lapockát, a dagadóra pedig az oldalas porcos részét (1998 Magyar Hírlap CD09).

Sz: dagadós.

Vö. CzF. dagadó¹, dagadó²; ÉrtSz.; TESz. dagad; ÉKsz.; ÚMTsz.

dagadó melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévdagad.
II. melléknév 11A1
1.
domborúan kiemelkedő, domborodó 〈izom v. ér〉
Kinek vére pezseg, erei dagadók, miért nem kisérti fejti és használja erejét?
(1842 Pesti Hírlap)
A férfiu szőrmezének újjai föl vannak türve, s karjain dagadó erek látszanak, mellyek hatalmas erőre mutatnak
(1856 Vasárnapi Újság)
Dagadó öklök, elhullt, elfeledt ősök öklei, emelkedjetek
(1947 Illyés Gyula)
Dagadó muszklik és kőkemény hasak a fiúknál, garantáltan zsírtalan combok a lányoknál – ezek napjaink szépségideál-kulcsszavai
(1997 Magyar Hírlap)
2.
erősen megtömött, a benne levő anyagtól domború 〈tárgy〉
dagadó vánkosok hófehér gyolcsai között, gyógyitó álomba szenderülten találjuk Szerényi Gyulát
(1846 Arany János)
[Teréz] erőt vőn magán, s közelébe vont, egy dagadó pamlagra
(1863 Lauka Gusztáv)
hatalmas, dagadóra tömött zsák
(1982 Jékely Zoltán)
A kisebb-nagyobb vandalizmusok évente több százezer forintot húznak ki az egyház amúgy sem dagadó bukszájából
(1996 Magyar Hírlap)
3. (irod)
heves érzelemmel eltelt 〈szív, kebel〉
Az érzet kútfeje A dagadó kebel; Dalomnak hangjai Onnan szakadtak el
(1843 Petőfi Sándor)
Mert hogy egyszer csókot is kapott már Nánitól az agg szilvás ura: Most még annál dagadóbb kebellel Jár esténkint a zárt kapura
(1856 Vasárnapi Újság)
Hogy szerették azokat [ti. a bajvívó hősöket] a nők… és milyen ragyogó szemmel s dagadó szívvel húzódott utánuk a bámuló tömeg
(1925 Móricz Zsigmond)
[a] szerkesztőségben munkáját befejezve rendesen a házban levő sarki kocsmában ünnepelte önmagát, teljesítményével megelégedve, dagadó mellel, ahogy azt már párizsi diákkorában is tette
(1973 Gál István)
4.
áradásban, növekvőben levő 〈mozgó (víz)tömeg〉
Boldogabb léſzel, ha […] az ál sekélyenn nem maradſz, féltvén dagadó haboktúl gyenge hajódot
(1806 Verseghy Ferenc)
Komjáthy verselése himnikus, áradó, dagadó folyó
(1910 Babits Mihály)
[a szurkolók tömege] megindul hétvégeken, egyre dagadóbb áramlatban
(1974 Zsolt István)
5.
nagyságában növekvő, gyarapodó 〈dolog〉
A kiegyezés új, dagadó magyar királyságának nagy hivatalnokrendre volt szüksége
(1935 Németh László²)
Magyarország a dagadó költségvetési hiány finanszírozása végett sorra megcsapolta a világ kötvénypiacait
(1995 Magyar Hírlap)
dagadó készpénzhalmok
(1999 Byte Magazin ford.)
5a.
erő(telje)s, intenzív 〈érzelem, lelki beállítottság〉
[az ifjú] dagadó gőggel jövevénynek nézte barátit
(1805 Verseghy Ferenc)
a díszfiu […] dagadó önérzettel, divatos ruhákban sétált Budapest aszfaltjain
(1893 Kozma Andor)
[Kölcsey korában] a dagadó optimizmus, a megelégedettség azzal ahogyan van, nemesi érzelem volt
(1946 Révai József)
III. főnév 1A
sertés v. szarvasmarha mellkasi v. hasi részéből levágott hús, ill. ez mint étel
legalsórendü husnemek: […] 17) dagadó, 18) csontos hátszin
(1854 Vasárnapi Újság)
fazékban töltött káposzta rotyog, pöfög, orjával, dagadóval
(1906 Mikszáth Kálmán)
A dagadó vagdaltnak, apróhúsnak való, de készíthetünk belőle töltött húst is
(1989 Frank Júlia)
A húsok bolti bontásánál továbbra is sok a szabálytalanság: a hosszúkarajra rávágják a tarját, a combra a lapockát, a dagadóra pedig az oldalas porcos részét
(1998 Magyar Hírlap)
Sz: dagadós
Vö. CzF. dagadó¹, dagadó²; ÉrtSz.; TESz. dagad; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások