dagaszt ige 5a2

1. ts (Ipar is) ’〈vmely anyagot, kül. kelesztésre szánt nyers (kenyér)tésztát〉 az alkotórészek összedolgozása céljából nyomkodva (össze)gyúr’ ❖ Két réſzt veſznek elé a’ fának hamvából, három réſzt a’ méſzböl, és egy réſzt a’ vékony tiſzta fövényböl. Ezeket […] három éjſzaka ſzünet nélkül verik, vagy dagaſztják sulyokkal (1783 Molnár János C0290, 161) | Tésztát dagasztok (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 29) | a kalácstésztát nyúlósra, foszlósra dagasztja az asszonyi kéz (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 149) | [a rómaiak] egyszerü gépezettel dagasztották a tésztát (1973 Castiglione László 9076001, 84).

1a. (tárgy n. is) ’〈kelesztőanyagot tartalmazó nyers (kenyér)tésztát〉 kézzel v. géppel egyenletesre összedolgoz, és kelesztésre (vmely edénybe) előkészít’ ❖ mikor dagaſztani fogtak, a’ kementzét-is bé-ſzokták gyújtani, ’s ugyan jól meg-hevíteni (1787 Mátyus István 7222013, 121) | Mikor dagasztasz, elegyíts a’ tésztába egy kevés gyönge lugot is, – hat kenyérhez egy messzelyt számlálván (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 15) | Krumplim és zsírom van még legalább egy hétre s az éjjel dagasztok egy kenyeret (1937 Déry Tibor 2045004, 29) | hajnali 2-3 óra körül dagasztanak, 5 körül vetik be a kemencébe a kenyereket (1980 NéprajziLex. CD47).

2. ts ’〈ember v. állat (lába) sarat, havat stb.〉 bele-belesüppedve tapos’ ❖ legelől jár ifju Pető erdélyi pejével, […] ’S a’ mint a’ dobogó földet gyors lába dagasztja, Könnyü fejét boglári alatt meghajtja kevélyen (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 109) | Mellette még három szótlan ifjú haladt, Csürökig dagasztván lovaik a sarat (1846 Tompa Mihály 8484064, 88) | egy darabig pompásan dagaszták lábukkal a havat az ismerős vidéken (1886 Jakab Ödön C2197, 7) | káromkodtak a tisztek és a káplárok, a legénység pedig dagasztotta a sarat, rendetlenül dülöngve a nagy utczán, mint az álmos csorda (1906 e. Thury Zoltán 8479010, 174) | a legény már ismét a homokot dagasztotta (1962 Népszabadság nov. 9. C4814, 6).

2a. tn ’〈ember, állat (lába) sárban, hóban〉 nehézkesen, bele-belesüppedve mozog’ ❖ [egyszerre] a lovak patája nem dagaszt czuppogva a kátyukban (1896 Kozma Andor C2786, 103) | Dani szórakozottan figyelt rá a nyul csapására; tapsifüles járt erre, még a friss hóban, a mély hóban s hasig dagasztott benne (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 125) | Szemez az eső, piszkosan sötét az éjszaka, a lábunkkal dagasztunk a sárban (1927 Mohácsi Jenő CD10).

3. ts (rég, irod) ’〈izmot〉 megfeszítve kidomborít’ ❖ A férfinak izmát a tetterő Dagasztja (1876 Lukács Ödön C2943, 126) | [Laci] elkezdte a malacait [ti. az izmait] próbálni, dagasztani (1911 Móricz Zsigmond C3220, 64).

4. ts (irod) ’〈levegő, szél stb.〉 domborítva feszít vmit’ ❖ kebelét lassud pihegése dagasztja (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 75) | vitorlánkat minő sohaj-szelek Dagaszták (1867 Rákosi Jenő 8385001, 200) | újból hallom a szél zizegését, a szabad pusztai szelét, mely egykor atyám sátorpalotájának ponyváját dagasztotta (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 14) | [a szél] marékszámra szórta a havat a szeme közé és úgy dagasztotta a bunda gallérját, mint valami vitorlát (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 95).

4a. ’〈tartalmaként teljesen kitöltve〉 domborúvá, teltté tesz vmi vmit’ ❖ 1000 pengő forint dagasztá tárczáját (1847 Lauka Gusztáv C2897, 73) | [A kereskedelmi utazók] apró kézitáskájukat, vagy aktatáskájukat, melyeket hasassá dagasztott a begyömöszölt fogkefe, szappan, fésű, hálóing és mintakollekció, fejük alá dugták (1934 Kemény János¹ 9319001, 66) | bőröndjét dagasztó ajándékok (1998 Magyar Hírlap CD09).

4b. ’〈heves érzelem〉 eltölt vkit, vmit’ ❖ Nem az dagasztá mellyemet, hogy Urk Vagy Muytha volt nememnek törzsöke (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 214) | mintha egy fejjel magasabbra nőltek volna; annyira dagasztotta őket az a böcsület, hogy Főldváry ur kezet fogott velük (1858 Vas Gereben 8514002, 119) | ünnepélyes alkalmak borközi állapotában honfiúi érzések dagasztják keblét (1910 Hatvany Lajos CD10) | szívemet dagasztaná a büszkeség, hogy magyarnak születtem (1998 Magyar Hírlap CD09).

5. ts (átv is) ’〈folyóvizet〉 áradásra késztet’ ❖ [a szláv forradalmi törekvést az] ábránd rohanó folyammá gyorsitja; allyas és magasztos de neki szilajult indulatok – pusztitó árrá dagasztják (1843 Wesselényi Miklós 8528008, 187) | Magyar folyó a Tisza, ha mindjárt lengyel földről hozza is a szél a felhőt, mely árját dagasztja (1896 Löw Immánuel 8278001, 24) | most ugyan elég nagy ez [a vízcsatorna] is, mert dagasztja a föld árja (1956 Németh László² 2005002, 24).

6. ts ’〈vminek a nagyságát, számát stb.〉 növeli, gyarapítja, ill. így vmivé tesz vmit’ ❖ [12 000 katonát] a dolgok váratlan fordulata hadsereggé dagaszthat (1873 Athenaeum C0028, 911) | sok az érdemes, hasznos szapora család, de sok az olyan, mely csak a munkanélküliek számát dagasztja (1933 Fülep Lajos 9159001, 284) | melyik fegyvernemé legyen az elsőbbség és melyik kapja a nagyobb részt az amúgy is óriásira dagasztott hadiköltségvetésből (1958 Magyar Nemzet szept. 11. C0354, 3).

6a. ’〈érzelmet, szellemi tartalmat stb.〉 intenzívvé (és ezáltal mássá v. másmilyenné) tesz’ ❖ Ah teremtő! miért dagasztád az értelmet öntudatra, ha ismeretének tárgya vétek, hangja jaj? (1846 Czakó Zsigmond 8073002, 302) | Féltékeny vagyok egy olyan mérhetetlenné dagasztott hírnévre, melyet jogtalannak és hazugnak, kártékonynak és megtévesztőnek érzek (1929 Kosztolányi Dezső 9359113, 37) | Mi dagasztotta olyan félelmetessé ezt a kérdést? (1940 Németh László² 9485012, 155) | Az ellenzék – amint az tiszte – botránnyá dagasztotta az ügyet (1996 Figyelő CD2601).

Ö: be~, ki~, meg~, össze~.

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, dagasztó; TESz. dagad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dagaszt ige 5a2
1. tárgyas (Ipar is)
〈vmely anyagot, kül. kelesztésre szánt nyers (kenyér)tésztát〉 az alkotórészek összedolgozása céljából nyomkodva (össze)gyúr
Két réſzt veſznek elé a’ fának hamvából, három réſzt a’ méſzböl, és egy réſzt a’ vékony tiſzta fövényböl. Ezeket […] három éjſzaka ſzünet nélkül verik, vagy dagaſztják sulyokkal
(1783 Molnár János)
Tésztát dagasztok
(1792 Baróti Szabó Dávid)
a kalácstésztát nyúlósra, foszlósra dagasztja az asszonyi kéz
(1928 Móricz Zsigmond)
[a rómaiak] egyszerü gépezettel dagasztották a tésztát
(1973 Castiglione László)
1a. (tárgy n. is)
〈kelesztőanyagot tartalmazó nyers (kenyér)tésztát〉 kézzel v. géppel egyenletesre összedolgoz, és kelesztésre (vmely edénybe) előkészít
mikor dagaſztani fogtak, a’ kementzét-is bé-ſzokták gyújtani, ’s ugyan jól meg-hevíteni
(1787 Mátyus István)
Mikor dagasztasz, elegyíts a’ tésztába egy kevés gyönge lugot is, – hat kenyérhez egy messzelyt számlálván
(1844 e. Edvi Illés Pál)
Krumplim és zsírom van még legalább egy hétre s az éjjel dagasztok egy kenyeret
(1937 Déry Tibor)
hajnali 2-3 óra körül dagasztanak, 5 körül vetik be a kemencébe a kenyereket
(1980 NéprajziLex.)
2. tárgyas
〈ember v. állat (lába) sarat, havat stb.〉 bele-belesüppedve tapos
legelől jár ifju Pető erdélyi pejével, […] ’S a’ mint a’ dobogó földet gyors lába dagasztja, Könnyü fejét boglári alatt meghajtja kevélyen
(1827 Vörösmarty Mihály)
Mellette még három szótlan ifjú haladt, Csürökig dagasztván lovaik a sarat
(1846 Tompa Mihály)
egy darabig pompásan dagaszták lábukkal a havat az ismerős vidéken
(1886 Jakab Ödön)
káromkodtak a tisztek és a káplárok, a legénység pedig dagasztotta a sarat, rendetlenül dülöngve a nagy utczán, mint az álmos csorda
(1906 e. Thury Zoltán)
a legény már ismét a homokot dagasztotta
(1962 Népszabadság nov. 9.)
2a. tárgyatlan
〈ember, állat (lába) sárban, hóban〉 nehézkesen, bele-belesüppedve mozog
[egyszerre] a lovak patája nem dagaszt czuppogva a kátyukban
(1896 Kozma Andor)
Dani szórakozottan figyelt rá a nyul csapására; tapsifüles járt erre, még a friss hóban, a mély hóban s hasig dagasztott benne
(1911 Móricz Zsigmond)
Szemez az eső, piszkosan sötét az éjszaka, a lábunkkal dagasztunk a sárban
(1927 Mohácsi Jenő)
3. tárgyas (rég, irod)
〈izmot〉 megfeszítve kidomborít
A férfinak izmát a tetterő Dagasztja
(1876 Lukács Ödön)
[Laci] elkezdte a malacait [ti. az izmait] próbálni, dagasztani
(1911 Móricz Zsigmond)
4. tárgyas (irod)
〈levegő, szél stb.〉 domborítva feszít vmit
kebelét lassud pihegése dagasztja
(1826 Vörösmarty Mihály)
vitorlánkat minő sohaj-szelek Dagaszták
(1867 Rákosi Jenő)
újból hallom a szél zizegését, a szabad pusztai szelét, mely egykor atyám sátorpalotájának ponyváját dagasztotta
(1902 Herczeg Ferenc)
[a szél] marékszámra szórta a havat a szeme közé és úgy dagasztotta a bunda gallérját, mint valami vitorlát
(1948 Makai Imre ford.Gogol)
4a.
〈tartalmaként teljesen kitöltve〉 domborúvá, teltté tesz vmi vmit
1000 pengő forint dagasztá tárczáját
(1847 Lauka Gusztáv)
[A kereskedelmi utazók] apró kézitáskájukat, vagy aktatáskájukat, melyeket hasassá dagasztott a begyömöszölt fogkefe, szappan, fésű, hálóing és mintakollekció, fejük alá dugták
(1934 Kemény János¹)
bőröndjét dagasztó ajándékok
(1998 Magyar Hírlap)
4b.
〈heves érzelem〉 eltölt vkit, vmit
Nem az dagasztá mellyemet, hogy Urk Vagy Muytha volt nememnek törzsöke
(1810 Kazinczy Ferenc)
mintha egy fejjel magasabbra nőltek volna; annyira dagasztotta őket az a böcsület, hogy Főldváry ur kezet fogott velük
(1858 Vas Gereben)
ünnepélyes alkalmak borközi állapotában honfiúi érzések dagasztják keblét
(1910 Hatvany Lajos)
szívemet dagasztaná a büszkeség, hogy magyarnak születtem
(1998 Magyar Hírlap)
5. tárgyas (átv is)
〈folyóvizet〉 áradásra késztet
[a szláv forradalmi törekvést az] ábránd rohanó folyammá gyorsitja; allyas és magasztos de neki szilajult indulatok – pusztitó árrá dagasztják
(1843 Wesselényi Miklós)
Magyar folyó a Tisza, ha mindjárt lengyel földről hozza is a szél a felhőt, mely árját dagasztja
(1896 Löw Immánuel)
most ugyan elég nagy ez [a vízcsatorna] is, mert dagasztja a föld árja
(1956 Németh László²)
6. tárgyas
〈vminek a nagyságát, számát stb.〉 növeli, gyarapítja, ill. így vmivé tesz vmit
[12 000 katonát] a dolgok váratlan fordulata hadsereggé dagaszthat
(1873 Athenaeum)
sok az érdemes, hasznos szapora család, de sok az olyan, mely csak a munkanélküliek számát dagasztja
(1933 Fülep Lajos)
melyik fegyvernemé legyen az elsőbbség és melyik kapja a nagyobb részt az amúgy is óriásira dagasztott hadiköltségvetésből
(1958 Magyar Nemzet szept. 11.)
6a.
〈érzelmet, szellemi tartalmat stb.〉 intenzívvé (és ezáltal mássá v. másmilyenné) tesz
Ah teremtő! miért dagasztád az értelmet öntudatra, ha ismeretének tárgya vétek, hangja jaj?
(1846 Czakó Zsigmond)
Féltékeny vagyok egy olyan mérhetetlenné dagasztott hírnévre, melyet jogtalannak és hazugnak, kártékonynak és megtévesztőnek érzek
(1929 Kosztolányi Dezső)
Mi dagasztotta olyan félelmetessé ezt a kérdést?
(1940 Németh László²)
Az ellenzék – amint az tiszte – botránnyá dagasztotta az ügyet
(1996 Figyelő)
Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, dagasztó; TESz. dagad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások