dajkanyelv fn 2B (Nyelvt)

’csecsemőhöz v. kisgyermekhez szólva haszn., beszéd(értés)ének fejlődését figyelmét felkeltő és fenntartó hangzással, leegyszerűsített szókinccsel és grammatikával, gyakr. ismétléses szerkezetekkel segítő beszélt nyelvváltozat’ ❖ [A Pesti Naplóban jelent meg:] Torkos Sándor: Nyelvtudomány és őstörténelem (1863: IV. 23, 24, 25), Ugyanaz: A magyar gyermek- vagy dajkanyelv (1863: X. 21, 22) (1863 Magyar Nyelvőr C5968, 23) | pupa: kenyér (apró gyereknek dajkanyelven mondják, Debrecenben: popa) (1910 Magyar Nyelvőr C5832, 37) | A megszokottól eltérő szám- és személyhasználatra számos adatot találunk a dajkanyelvben (Most szépen megeszi Tomi a főzeléket. ’megeszed’ Anyu mindjárt hozza a teát. ’hozom a teát’ (1997 Kugler Nóra C6048, 441).

Sz: dajkanyelvi.

Vö. ÉKsz.

dajkanyelv főnév 2B (Nyelvt)
csecsemőhöz v. kisgyermekhez szólva haszn., beszéd(értés)ének fejlődését figyelmét felkeltő és fenntartó hangzással, leegyszerűsített szókinccsel és grammatikával, gyakr. ismétléses szerkezetekkel segítő beszélt nyelvváltozat
[A Pesti Naplóban jelent meg:] Torkos Sándor: Nyelvtudomány és őstörténelem (1863: IV. 23, 24, 25), Ugyanaz: A magyar gyermek- vagy dajkanyelv (1863: X. 21, 22)
(1863 Magyar Nyelvőr)
pupa: kenyér (apró gyereknek dajkanyelven mondják, Debrecenben: popa)
(1910 Magyar Nyelvőr)
A megszokottól eltérő szám- és személyhasználatra számos adatot találunk a dajkanyelvben (Most szépen megeszi Tomi a főzeléket. ’megeszed’ Anyu mindjárt hozza a teát. ’hozom a teát’
(1997 Kugler Nóra)
Sz: dajkanyelvi
Vö. ÉKsz.

Beállítások