dákóromán (4A1) l. dákoromán

dákoromán mn és fn 4A1dákóromán

I. mn

1. (Tört) ’a románságot az ókori (romanizált) dákok (és a római telepesek) leszármazottainak, egyben Erdély őslakosságának tartó 〈elmélet〉, ill. annak alapján a románság és a (romanizált) dákok(nak a római telepesekkel való keveredésével kialakuló népesség) közötti (feltételezett) 〈kapcsolat〉’ ❖ [a brassói görögkatolikus románság] mindig jó viszonyban volt a magyarokkal, s az elszakadási vágyak és dacoromán utopiák itt soha sem tudtak lábra kapni (1873 Orbán Balázs CD22) | A havaselvi, moldovai, sőt erdélyi dákóromán folytonosságnak az oláh tudományosságban még mindig kísértő elmélete a nyelvtörténeti tények és történeti források perdöntő bizonyítékainak súlya alatt teljességgel összeomlik (1934 Hóman Bálint CD42) | Csak a dákoromán koncepció idején s főleg a XIX. században kezdték használni eleinte a történelemtudományban és irodalomban a Transylvania nevet (1940 Teleki Pál CD22) | [Hunfalvy Pál] felfogása szerint a dákoromán kontinuitás elméletének ellentmond az a tény, hogy a magyar és a kárpátukrán nyelvjárásoknak XII–XIII. század előtti román kölcsönszavai nincsenek (1986 Domokos Péter–Paládi-Kovács Attila CD30) | A román közgondolkodásban és kultúrában ugyancsak igen nagy tradíciója volt a klasszikus latin műveltségnek, már csak a dákoromán leszármazási elmélet következtében is (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Ioan Inocențiu Micu-Klein balázsfalvi görögkatolikus püspök] fogalmazta meg a dákoromán elméletet, s ő kezdte a románok pol.-i követeléseit hangoztatni (1997 PedagógiaiLex. C6811, 275).

1a. ’ezt az elméletet valló, hirdető 〈személy〉’ ❖ daco-román fanatikusok zajongnak (1861 Kossuth Lajos CD32) | [A földbirtokos] ott látta a községnek minden tagját, akinek magyar érzéséről volt valami sejtelme, de ott sok olyat, aki két év előtt dákóromán agitátor volt s különben is szót sem tudott magyarul (1922 Móricz Zsigmond 9462041, 8) | [Jókai nem] utasítja el maradéktalanul a román nemzeti törekvéseket. A dákoromán Numa tribunt (A Bárdy-család) sokkal több megértéssel szemléli korábbi pánszláv agitátor alakjainál (1965 Nagy Miklós CD53).

1b. ’ezen az elméleten alapuló, azt tükröző 〈tudományos v. politikai tevékenység, mű stb.〉’ ❖ Csatározás a daco-román törekvések ellen (1863 Magyar írók élete CD27) | Klein Sámuel, Sinkai György és Maior Péter […] lesznek megalapítói az ú. n. dákoromán történet- és nyelvtudománynak (1940 Erdély CD22) | Wesselényi a Monarchiát a pánszlávizmus és dákoromán álmok ellen egy szláv-német-magyar föderatív állammá akarta átalakítani (1942 Németh László² 9485036, 346) | A dákóromán történetírás után ideje lenne valamilyen realisztikus magyarázatot adni arra, hogy Románia miért van még mindig távol gyökereitől – Európától (1997 Magyar Hírlap CD09).

1c. (ritk) ’ezen elmélet alapján a románság ősének tekintett, a Római Birodalom Dacia tartományában élt romanizált dák 〈népesség, lakosság〉, ill. e népességgel kapcs., ahhoz tartozó stb.’ ❖ van ott [ti. az Egyesült Fejedelemségekben] egy párt – igaz, nem számos; de nagyon tevékeny – mely egy daco-román birodalom feltámadásáról álmodozik (a mely birodalom sohasem létezett) (1861 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A gepidák uralma 267 évig tartott az egykori Dacia Traiana provincia területén […]. Ilyen tartós szimbiózis nem múlhatott volna el nyomtalanul a dákoromán nyelv és etnikum fölött (1990 Schütz István 2004011, 468).

1d. (kissé rég) ’a románság által létrehozott, ezen elmélet alapján az ókori dák birodalom örökösének tekintett 〈állam〉’ ❖ a fellázadott két Oláhország [ti. Havasalföld és Moldva] hazánknak legszebb részét egy daco-roman köztársaságba készül olvasztani (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | mi oláhok, levágva a magyarok jobb kezét: Erdélyt s azt Moldva-Oláhországgal egyesitve, leteszszük az alapot egy hatalmas dákó-román állam alapitásához, mint örökösei Decebalus Dácziájának (1881 Kossuth Lajos 8250003, 202) | az újabb román történetírás benne [ti. II. Mihály havasalföldi fejedelemben] látta a dákoromán állam első megvalósítóját, mint aki az összes románoktól lakott országokat egyesítette hatalma alatt (1915 RévaiNagyLex. C5709, 737).

2. (Nyelvt is) ’〈az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó román nyelv egyik változataként:〉 Romániában és néhány vele szomszédos területen beszélt 〈nyelvváltozat〉, ill. ahhoz tartozó, abból származó 〈elem〉’ ❖ dakoromán: cincĭ (öt); makedo-román: țințĭ (1893 PallasLex. CD02) | [Gustav Weigand] kiadta a dákoromán nyelvterület nyelvészeti atlaszát (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 158) | dákoromán nyelvjárás: az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó román nyelv legnagyobb nyelvjáráscsoportja, a mindennapi értelemben vett román (1998 MagyarNagyLex. C5819, 271).

2a. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet leíró, annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ [az egyetemi nyomda] 1805-ben Sinkai és Klein dákóromán nyelvtanának második kiadását bocsátja közre (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | A Hol volt, hol nem volt… sztereotípia párhuzamai sűrűn előfordulnak a kaukázusi: mingréliai, grúz és örmény, szíriai nesztoriánus, újarameus, oszmán-török, albán, macedo- és dákóromán [mese]gyűjteményekben (1979 NéprajziLex. CD47).

II. fn

1. (rendsz. tbsz-ban) ’a románság és a (romanizált) dákok közötti rokonságot, folytonosságot valló, hirdető személy’ ❖ A magyar dákorománok, kik az előbbi kormánytól elutasittattak, most hivatalban vannak (1859 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Balázsfalván [1848.] május 14–15-én újra nagy nemzeti gyűlést tartanak, 40-50,000 oláh táborozik ott nyilt ég alatt. Voltak ott dákórománok, voltak magyarbarátok (1905 Nagy képes világtörténet CD03).

1a. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’〈ilyen személy felfogása szerint a dákok leszármazottainak tekintett románság megnevezéseként〉’ ❖ a dákorománok a különböző „barbár” népek nyomására a Maros északi partjára (Erdélyi Érchegység, Bihar Hegység), Szilágyság területére húzódtak vissza (1947 Gunda Béla C6427, 309) | Schramm hangsúlyozza: a „dákorománok” nem a városi latinság folytatói, hanem mint tereltető pásztorok szivárogtak be Erdélybe (1990 Schütz István 2004011, 468) | A „tudósok” is kiveszik részüket az önigazolásból: „őshonos dáko-románok”, „ősi szerb föld” a megbékélési szándék pedig visszhangtalan marad (1998 Új Könyvek CD29).

2. (Nyelvt) ’az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó román nyelv Romániában és néhány vele szomszédos területen beszélt változata’ ❖ Az ószlovén tąpъ „tompa” szónak egészen szabályosan megfelel az isztroromán tîmp, a dákorománban csak a belőle képezett tąpiti „tompítani” igének a mása – a tîmpi található (1901 Asbóth Oszkár C5241, 122).

2a. (ritk) ’a román nyelv ezen változatát beszélő, a román nyelvterület északi részén élő személy’ ❖ a szláv és bolgár bevándorlás a román lakosságot a Balkán Duna-vidékeiről részint délre (macedo-románok), részint éjszakra (dako-románok) szorította ki (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

Vö. ÉKsz.².

dákóromán lásd dákoromán
dákoromán melléknév és főnév 4A1
dákóromán 4A1
I. melléknév
1. (Tört)
a románságot az ókori (romanizált) dákok (és a római telepesek) leszármazottainak, egyben Erdély őslakosságának tartó 〈elmélet〉, ill. annak alapján a románság és a (romanizált) dákok(nak a római telepesekkel való keveredésével kialakuló népesség) közötti (feltételezett) 〈kapcsolat〉
[a brassói görögkatolikus románság] mindig jó viszonyban volt a magyarokkal, s az elszakadási vágyak és dacoromán utopiák itt soha sem tudtak lábra kapni
(1873 Orbán Balázs)
A havaselvi, moldovai, sőt erdélyi dákóromán folytonosságnak az oláh tudományosságban még mindig kísértő elmélete a nyelvtörténeti tények és történeti források perdöntő bizonyítékainak súlya alatt teljességgel összeomlik
(1934 Hóman Bálint)
Csak a dákoromán koncepció idején s főleg a XIX. században kezdték használni eleinte a történelemtudományban és irodalomban a Transylvania nevet
(1940 Teleki Pál)
[Hunfalvy Pál] felfogása szerint a dákoromán kontinuitás elméletének ellentmond az a tény, hogy a magyar és a kárpátukrán nyelvjárásoknak XII–XIII. század előtti román kölcsönszavai nincsenek
(1986 Domokos Péter–Paládi-Kovács Attila)
A román közgondolkodásban és kultúrában ugyancsak igen nagy tradíciója volt a klasszikus latin műveltségnek, már csak a dákoromán leszármazási elmélet következtében is
(1996 Magyar Hírlap)
[Ioan Inocențiu Micu-Klein balázsfalvi görögkatolikus püspök] fogalmazta meg a dákoromán elméletet, s ő kezdte a románok pol.-ipolitikai követeléseit hangoztatni
(1997 PedagógiaiLex.)
1a.
ezt az elméletet valló, hirdető 〈személy〉
daco-román fanatikusok zajongnak
(1861 Kossuth Lajos)
[A földbirtokos] ott látta a községnek minden tagját, akinek magyar érzéséről volt valami sejtelme, de ott sok olyat, aki két év előtt dákóromán agitátor volt s különben is szót sem tudott magyarul
(1922 Móricz Zsigmond)
[Jókai nem] utasítja el maradéktalanul a román nemzeti törekvéseket. A dákoromán Numa tribunt (A Bárdy-család) sokkal több megértéssel szemléli korábbi pánszláv agitátor alakjainál
(1965 Nagy Miklós)
1b.
ezen az elméleten alapuló, azt tükröző 〈tudományos v. politikai tevékenység, mű stb.〉
Csatározás a daco-román törekvések ellen
(1863 Magyar írók élete)
Klein Sámuel, Sinkai György és Maior Péter […] lesznek megalapítói az ú. n.úgynevezett dákoromán történet- és nyelvtudománynak
(1940 Erdély)
Wesselényi a Monarchiát a pánszlávizmus és dákoromán álmok ellen egy szláv-német-magyar föderatív állammá akarta átalakítani
(1942 Németh László²)
A dákóromán történetírás után ideje lenne valamilyen realisztikus magyarázatot adni arra, hogy Románia miért van még mindig távol gyökereitől – Európától
(1997 Magyar Hírlap)
1c. (ritk)
ezen elmélet alapján a románság ősének tekintett, a Római Birodalom Dacia tartományában élt romanizált dák 〈népesség, lakosság〉, ill. e népességgel kapcs., ahhoz tartozó stb.
van ott [ti. az Egyesült Fejedelemségekben] egy párt – igaz, nem számos; de nagyon tevékeny – mely egy daco-román birodalom feltámadásáról álmodozik (a mely birodalom sohasem létezett)
(1861 Kossuth Lajos összes munkái)
A gepidák uralma 267 évig tartott az egykori Dacia Traiana provincia területén […]. Ilyen tartós szimbiózis nem múlhatott volna el nyomtalanul a dákoromán nyelv és etnikum fölött
(1990 Schütz István)
1d. (kissé rég)
a románság által létrehozott, ezen elmélet alapján az ókori dák birodalom örökösének tekintett 〈állam〉
a fellázadott két Oláhország [ti. Havasalföld és Moldva] hazánknak legszebb részét egy daco-roman köztársaságba készül olvasztani
(1848 Kossuth Hírlapja)
mi oláhok, levágva a magyarok jobb kezét: Erdélyt s azt Moldva-Oláhországgal egyesitve, leteszszük az alapot egy hatalmas dákó-román állam alapitásához, mint örökösei Decebalus Dácziájának
(1881 Kossuth Lajos)
az újabb román történetírás benne [ti. II. Mihály havasalföldi fejedelemben] látta a dákoromán állam első megvalósítóját, mint aki az összes románoktól lakott országokat egyesítette hatalma alatt
(1915 RévaiNagyLex.)
2. (Nyelvt is)
〈az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó román nyelv egyik változataként:〉 Romániában és néhány vele szomszédos területen beszélt 〈nyelvváltozat〉, ill. ahhoz tartozó, abból származó 〈elem〉
dakoromán: cincĭ (öt); makedo-román: țințĭ
(1893 PallasLex.)
[Gustav Weigand] kiadta a dákoromán nyelvterület nyelvészeti atlaszát
(1930 TolnaiÚjLex.)
dákoromán nyelvjárás: az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó román nyelv legnagyobb nyelvjáráscsoportja, a mindennapi értelemben vett román
(1998 MagyarNagyLex.)
2a.
ilyen nyelvű, ill. e nyelvet leíró, annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉
[az egyetemi nyomda] 1805-ben Sinkai és Klein dákóromán nyelvtanának második kiadását bocsátja közre
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
A Hol volt, hol nem volt… sztereotípia párhuzamai sűrűn előfordulnak a kaukázusi: mingréliai, grúz és örmény, szíriai nesztoriánus, újarameus, oszmán-török, albán, macedo- és dákóromán [mese]gyűjteményekben
(1979 NéprajziLex.)
II. főnév
1. (rendsz. tbsz-ban)
a románság és a (romanizált) dákok közötti rokonságot, folytonosságot valló, hirdető személy
A magyar dákorománok, kik az előbbi kormánytól elutasittattak, most hivatalban vannak
(1859 Kossuth Lajos összes munkái)
Balázsfalván [1848.] május 14–15-én újra nagy nemzeti gyűlést tartanak, 40-50,000 oláh táborozik ott nyilt ég alatt. Voltak ott dákórománok, voltak magyarbarátok
(1905 Nagy képes világtörténet)
1a. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
〈ilyen személy felfogása szerint a dákok leszármazottainak tekintett románság megnevezéseként〉
a dákorománok a különböző „barbár” népek nyomására a Maros északi partjára (Erdélyi Érchegység, Bihar Hegység), Szilágyság területére húzódtak vissza
(1947 Gunda Béla)
Schramm hangsúlyozza: a „dákorománok” nem a városi latinság folytatói, hanem mint tereltető pásztorok szivárogtak be Erdélybe
(1990 Schütz István)
A „tudósok” is kiveszik részüket az önigazolásból: „őshonos dáko-románok”, „ősi szerb föld” a megbékélési szándék pedig visszhangtalan marad
(1998 Új Könyvek)
2. (Nyelvt)
az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó román nyelv Romániában és néhány vele szomszédos területen beszélt változata
Az ószlovén tąpъ „tompa” szónak egészen szabályosan megfelel az isztroromán tîmp, a dákorománban csak a belőle képezett tąpiti „tompítani” igének a mása – a tîmpi található
(1901 Asbóth Oszkár)
2a. (ritk)
a román nyelv ezen változatát beszélő, a román nyelvterület északi részén élő személy
a szláv és bolgár bevándorlás a román lakosságot a Balkán Duna-vidékeiről részint délre (macedo-románok), részint éjszakra (dako-románok) szorította ki
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Vö. ÉKsz.²

Beállítások