dallam fn 3A 

1. (Zene) ’zeneileg artikulált, változó magasságú hangok magasabb egységgé rendezett, ritmikailag tagolt sora, melódia, ill. ennek írásban rögzített formája’ ❖ a gondoszlató dallamot kiváncsi fülekkel fogadák (1845 Garay János C1815, 63) | [15. századi] görög egyházi énekes könyv, melyben a dallamok az egész codexen keresztűl, nem vonalokon fekvő hangjegyekkel, hanem fekete és vörös neumákkal [= csak a hangmozgás irányát jelölő kora középkori hangjegyírással] vannak jelölve (1876 Csontosi János CD40) | a magyarnak zenéje is szűkszavú, lapidáris. Kis terjedelmű, nagy súlyú remekművek sora. Pár hangnyi dallamok, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát (1938 Kodály Zoltán 9341030, 4) | [a szorzótáblát] sorra énekeltük a volgahajósokéhoz hasonló monoton s megnyugtató dallammal (1939 Móricz Zsigmond C5087, 297) | ősi pentaton dallamainkat (1943 Juhász Géza¹ 9283002, 13) | Bartók a világ legtermészetesebb hangján jelenti ki, hogy egy-egy négysoros dallamunk – sejtszerkezete alapján ítélkezve róla – ugyanolyan tökéletes, mint egy Bach-fúga (1991 Csoóri Sándor 9090056, 251).

1a. ’megzenésített szöveg zenéje, nótája, ill. az a melódia, zene, amelyre vmely (költői) szöveget énekelnek’ ❖ [Vörösmarty Szózata] mind ez ideig el nem terjedt, […] népszerüségre, jó dallamra (melodia) szert nem birt tenni (1845 Pesti Divatlap C5837, 662) | e régi [francia] hymnus dallama, habár csak néhány ütenyből áll, még a csigát is tűzbe hozná, oly hatalmas (1865 e. Jósika Miklós 8212023, 105) | Érdekes kisérlet a Betyár cimü töredék, melynek egyes részeit egy-egy népdalnak dallamára irta a költő, kétségkivül azért, hogy igy, mint énekelt történet jusson a nép ajkára (1907 Benedek Marcell 9042005, 140) | a dallam a szöveg épségének őrzője (1951 Kodály Zoltán C5370, XVII) | Kár, hogy nem mellékelhetem a szöveghez a Weill komponálta csodás ritmust és behízelgő dallamot. Szívet melengető dallam (1992 Zoltai Dénes ford.–Bloch 2016021, 386).

1b. (Zene) ’〈többszólamú zeneműben:〉 melodikai és ritmikai szempontból (a leg)fontos(abb), meghatározó(, többször ismétlődő) motívum, gyakr. a zenei alapgondolatot hordozó (fő)téma, vezérmotívum’ ❖ A karinthiai dalt hazájában a régi hagyományos mód szerint többnyire öt hangon éneklik […]. Egyik egészen sajátszerű jellemvonása e dalnak az, hogy a dallamot nem a legmagasb, hanem az úgy nevezett „dallamvívő” szólam énekli (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A zene újra megszólalt … A dallamot a gordonkás vezette (1913 Gárdonyi Géza C1851, 148) | [a cigányzenében] a prímás a dallamot játssza, a többiek dolga a harmóniai és ritmuskíséret (1977 NéprajziLex. CD47) | A zongorista a dallamot úgy tudja kiemelni, hogy azt más billentéssel játssza, a kíséretet pedig halkan, hangsúlytalanul (2000 Természet Világa CD50).

1c. ’énekhangon előadott, rendsz. világi témájú mű, dal’ ❖ Mult vasárnap a nemzeti szinházban az összes zene- és énekkar adá elő Feldinger Frigyes hazánkfiának igen egyszerű és lelkesitő dallamát a „talpra magyar, hi a haza” verseire (1848 Petőfi napjai C1573, 430) | hazafiui dallamok éneklése (1894 Kossuth Lajos CD32) | Érzéssel fújtam tanítóm csitri dallamát: „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át!” (1931 Babits Mihály 9014099, 37) | „Körülvett a fájdalom, a síromhoz értem…” A ravatalozóban naponta többször is felhangzik ugyanaz a dallam (1974 Galsai Pongrác 9171003, 124).

1d. (kissé rég) ’dalolás, éneklés mint tevékenység, ill. énekszó, énekhang’ ❖ [Az ünneplő közönség a sárospataki] főiskolai éneklőkar dallamai mellett, Kazinczy Ferencz sírjára és emlékoszlopára […] borostyánkoszorut tüzend föl (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Az énekesnő, ki elvégezte dallamát, zavarral tekintett szét a közönség között (1864 Szentpály Janka C3967, 34) | félig elfojtott, halk női dallam hallatszott (1909 Krúdy Gyula CD54) | kivülről zagyva, monoton ütemben behangzik a hajósok dallama (1919–1926 Somlyó Zoltán CD01).

1e. (birtokszóként) ’vmilyen hangszer v. más, hangadásra alkalmas eszköz, szerkezet hangja, ill. az általa megszólaltatott melódia’ ❖ fenn a sziklaélre kiült pásztor tilinkójának panaszos dallamait kapja el a szélnek üditő lebbenése (1869 Orbán Balázs CD22) | egy-két lant busongó dallama (1884 Dömötör Pál 8115004, 69) | a zenélő szelence, gépiesen gyöngyöző dallamával (1923 Gyergyai Albert ford.–Mann CD10) | Az estharangszó ősi dallamát (1940 Reményik Sándor CD01) | az arany óra megszólal a várban, dallama szárnyal (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Jastrun 9324067, 232).

2. (Nyelvt is) ’az élőbeszédnek kül. a hangfekvés és a hanglejtés által meghatározott hangzásbeli jellemzője’ ❖ [a gyermek] azzal a dallammal használja a szavakat, (felkiáltásokat, mondásokat) amellyel környezetének valamelyik tagjától átveszi (1926 Kisdednevelés 2130002, 34) | A hangmagasság változását, a beszéd dallamát hanglejtésnek hívjuk (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 45) | A dallam általában az érzelmi mozzanatok fő hordozója: a hangfekvés megválasztása főként a közlőtárshoz való viszonyt fejezi ki (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2a. (birtokszóként) ’〈vmely nyelv sajátosságaként:〉 nyelvi kifejezés beszédben megvalósuló hangzása’ ❖ Nem csengett a fülébe a nyelv dallama (1909 Schöpflin Aladár CD10) | az a hangáradat, mely körülvesz bennünket, még most is milyen makacsul ostromolja dobhártyánkat, hogy belénk edzze az anyanyelv dallamát és értelmét (1933 Kosztolányi Dezső 9359112, 244) | Megfigyelhetjük, mennyire más a magyar, az orosz, a francia, az angol nyelv „dallama” (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 46) | ismerős lesz az idegen nyelven mondott szavak dallama is. „Mintha már hallottam volna. Mintha már láttam volna. Mintha már álmodtam volna.” (1972 Egri Csaba 1041002, 256) | a filmet feliratozták, így megmaradt a hangulathoz nélkülözhetetlen pergésű spanyol nyelv érzelmekben áradó dallama (2000 Figyelő CD2601).

2b. (Irodt) ’kül. a verses műfajok körébe tartozó szépirodalmi alkotás hangzásvilága’ ❖ [Szász Károly Titkos szerelem című versének] hangja, zenéje igen szépen hintál kezdetben, a költőt is valószínűleg e kezdő sorok dallama ringatta e költeménybe (1861 Arany János C6505, 195) | a vers a költeményről lefejtve semmit sem ér s az a primitiv dallam, melyet ád, … csekély szellemi gyönyört okoz magában véve (1889 Négyesy László C3316, 5) | a Rilke-vers szigorú dallamát hallom: „Die Städte aber wollen nur das ihre… und lärmen lauter mit Metall und Glas.” (1936 Márai Sándor 9421007, 76) | [József Attila] 1924-25-26-ban írt szabadverseit erősen összetartja egy kötött ritmusemlékekből kibomló, szabadon, de a vers belső törvényei szerint hullámzó és nagyon kihallható dallam, József Attila saját dallama (1941 Radnóti Miklós 9543001, 111) | [Veress Miklóst] verselési technikája – prédikátori attitűdje, központozás nélküli sorainak dallama és rímpompája – a Kilencek fölé emeli (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3. ’vmilyen állat, kül. madár által kiadott(, kellemes hangzású, ritmikusan ismétlődő) hangsor, ill. ennek hangzása’ ❖ kis lyuggatott katulyában a „cicada sonora” [= énekes kabóca] ver ismeretlen lélekhangszerű dallamokat (1846 Jókai Mór CD18) | [a csúfolódó rigó] dallamai változatosságával minden tekintetben felülmúlja az europai fülemilét (1858 Xantus János 8531005, 127) | [a kövirigó] más madarak, így például a fülemile, feketerigó, énekesrigó, poszáta stb. énekének egyes szakaszait ügyesen beleszövögeti a maga dallamába (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az ugatás dallama és csengése egész sor dolgot közöl az ugató kutyáról a többiekkel (1992 Szinák János–Veress István CD59).

4. ’természeti jelenség v. vmely dolog által keltett (egyenletes, ritmikusan ismétlődő) hang’ ❖ vízbe hulló cseppek dallama (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Hiszek a szélben, fürge cimboránkban, Amely a szemből álmodást söpör, És bacillust a rothadt utcalégből, Lobogót lebbent […] és vitorlát dagaszt, S tábortüzeink dacos dallamát (1926 Sík Sándor 9598003, 10) | Hallod a habok hűvös dallamát (1940 Rónay György 9573073, 38) | Nosztalgikus érzéseket ébreszt a hathengeres boxer [autómotor] jellegzetes dallama (2000 Figyelő CD2601).

UB: -kincs.

ÖE: ~anyag, ~bőség, ~fordulat, ~formálás, ~foszlány, ~hajlítás, ~hang, ~képzés, ~lejegyzés, ~sor, ~szerkezet, ~szerű.

Sz: dallami, dallamú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.; ÚMTsz.