dalmata mn és fn 6A
I. mn
1. ’az i. e. 1. évezred közepétől a Balkán-félsziget északnyugati részén, az Adria mellékén, a róla elnevezett Dalmatia, később az ilyen nevű provincia területén lakó hegyvidéki illír 〈népcsoport〉’ ❖ Kr. e. 167. a rómaiak előbb a tengerparti délillir királyságot hódították meg: és csak azután fogtak a delmata (v. dalmata) törzsek leigázásához (1893 PallasLex. CD02) | egy dalmata nép, a Dyrrhachium környékén lakó parthinusok (1902 ÓkoriLex. CD28) | a pannoniai és dalmata törzsek újra fegyvert fogtak (1904 ÓkoriLex. CD28).
1a. ’e népcsoportból v. tartományból, es. provinciából való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ a két Bato, a dalmata és a pannoniai (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a dalmata eredetü Diocletianus (1897 PallasLex. CD02) | [Augustus] a dalmata liburnusok és az iapodok legyőzése után a pannoniaiakat is meghódolásra bírta (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Mialatt [Ágoston] ifjan Rómában élt, ugyanott tartózkodott a dalmata Jeromos is, Origenest és az Új Testamentumot fordítva görögből (1940 Németh László² 9485011, 63).
2. (kissé rég) ’e római tartomány területén létrejött Dalmáciában élő(, eredetileg újlatin, később a népesség keveredése folytán délszláv nyelvet beszélő) 〈nép(esség)〉’ ❖ Dalmát, Dolmát, Olaſz tót, Tengeri tót. Dalmata (1808 Sándor István C1536, 224) | A dalmata nép törökös öltözetet hord (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a bunyevác nevet mások úgy] magyarázzák, hogy Bunátol származó, azaz a hercegovinai Buna, a Narenta baloldali mellékfolyója mentéről való eredetileg dalmata nép (1912 RévaiNagyLex. C5700, 110).
2a. (kissé rég) ’e népességből v. népcsoportból való 〈származás, eredet〉, ill. ilyen származású (délszláv nyelvű) 〈személy, csoport〉’ ❖ maskarás Magyar, Tót, Oláh, Dalmata tántzosok (1804 Molnár János C0311, 163) | a’ nemes militicsi magyar és dalmata közbirtokosak (1843 Pesti Hírlap CD61) | Dugonics András, költő és író, jómódú, elmagyarosodott dalmata család sarja (1912 RévaiNagyLex. C5702, 11) | Én olyan somogyi gyerek vagyok, akinek a dédapja még dalmata tengeri rabló volt (1926 Nagy Endre CD10).
2b. (kissé rég) ’ilyen néppel v. annak tagjaival, ill. Dalmáciával kapcs.’ ❖ [kardján] most is dalmata vér feketűl (1826 Balla Károly C0752, 50) | szabadkai dalmata népszokások (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a Makó nevű keresztes lovag Spalatóban] jól beszedett a dalmata borból és folyton azt kiabálta, hogy ő az Istennek se megy tovább, mert ez a város már Jeruzsálem (1929 Szabó László² CD10) | [ha] román szobrászatunk stílusát vizsgáljuk, az olasz, lombard és ezzel összefüggő dalmata, bajor, francia kőfaragás elemeit látjuk elegyülni (1939 Kampis Antal CD43).
2c. ’a dalmát tengerparton és szigetein beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó kihalt 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ az utolsó ember, aki anyanyelvként beszélte a neolatin dalmata nyelvet, 1898-ban halt meg (1997 Makkay János CD58) | [J. P. Mallory szerint a vlachnak] nyelvi kontinuumot kellett alkotnia saját csoportjának a dialektusaival, a portugál-spanyol-francia-olasz-dalmata nyelvek vulgáris-latin előfutáraival (1997 Makkay János CD58) | [Dubrovnikot] a 7. sz. elején alapították Epidaurum lakói egy Lau néven emlegetett dombon. Ebből alakult ki a város latin, ill. dalmata neve (Rau, Rausa, Ragusa) (1998 MagyarNagyLex. C5819, 812).
2d. (kissé rég, Nyelvt is) ’Dalmáciában beszélt horvát 〈nyelv(változat)〉, ill. ehhez tartozó, erre jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ [Icsevics Mátyás] Bihar megyébe telepedve, dalmata nevét régi dalmacziai birtokukra emlékeztetőleg Inczédy-re változtatá (1859 Nagy Iván CD31) | Metell éjszakai szállást kér. Nem értik. Ha latinul beszél, görögül felelnek neki, ha görögül szól, dalmata nyelven válaszolnak (1882 Jókai Mór CD18) | ez alatt a dalmata hangzású álnév [ti. Lukits Milos] alatt a nekünk, akik ismertük, feledhetetlen Cholnoky Viktor értendő (1930 Schöpflin Aladár CD10).
2e. (kissé rég) ’ilyen népesség által lakott v. Dalmáciához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ Egész Martziust horvát és dalmata földön töltötték (1808 Virág Benedek 8522061, 464) | Nagy gomolyogva jött az erdőt nyövő dalmata forgószél onnan a Dinára hegy felől (1886 Jókai Mór CD18) | a dalmata kikötővárosok elolaszosodtak Velence alatt (1913 Boross László CD10) | a dalmata szigeteken, valamint Hercegovina mélyebb fekvésű, melegebb helyein túlnyomóan világos színű, gyakran csaknem egyszínű szürke, hegyesfejű gyíkok fordulnak elő (1933 Az állatok világa ford. CD46).
2f. (kissé rég, Áll is) ’e területen honos, ill. onnan származó v. ott kitenyésztett 〈állat〉’ ❖ A híres dalmata paripák, hosszú bozontos sörényeikkel, széles homlokú fejeikkel, földet verő farkaikkal, amint a vészt megérezték, annál jobban rohantak előre (1886 Jókai Mór CD18) | Az amerikai bahamaszivacsoknak fővásárlóhelye Európában London; az áruk jóság tekintetében megfelelnek a közép-tenger [= Földközi-tenger] dalmata- és lószivacsainak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a puhatestűek e nyolc fajának elterjedési köre] nagyon szűk, Dalmáciára és a vele közvetlenül határos területekre szorítkozik […]. E dalmatáknak nevezhető fajok a következők (1943 Soós Lajos CD25).
2g. (kissé rég) ’e nép szervezett közösségében vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy〉’ ❖ a’ ſzála’ 3 oldalain Dálmata Nemzeti katonaság tiſztelkedett (1799 Molnár János 7445021, 357) | a hölgy egy dalmata zsupán leánya (1886 Jókai Mór CD18).
II. fn
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’az i. e. 1. évezred közepétől a Balkán-félsziget északnyugati részén, az Adria mellékén, a róla elnevezett Dalmatia, később az ilyen nevű provincia területén lakó hegyvidéki illír népcsoport’ ❖ A pannonok és dalmaták is fegyvert Ragadtak szabadságukért (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3735, 57) | A Narenta (Naro, Neretva) és a Titus (Krka) folyó közén laktak a tulajdonképi dalmaták vagy delmaták, kik azonban ismét apróbb néptöredékekre oszlottak (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Augustus legyőzte Sextus Pompeiust (36) és diadalt aratott a dalmatákon és pannónokon (1911 RévaiNagyLex. C5698, 300) | A mai Dalmácia első ismert lakói a Kr. e. 1. évezred folyamán letelepedett illír törzsek (liburnok, ardieusok, dalmaták) voltak (1998 MagyarNagyLex. C5819, 280).
1a. ’e népcsoportból v. tartományból, es. provinciából származó személy, kül. férfi’ ❖ egy másik dalmata, a Salona közelében született C. Aurelius Valerius is kiválóan kitűntette magát a római seregben vitézsége és esze által úgy, hogy őt 285-ben a hadsereg Diocles vagy Diocletianus néven császárrá kiáltotta ki (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A császár Ravennából hatezer dalmatát küldött át Róma védelmére, de ezek a gótok kezébe kerültek s lekaszaboltattak (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | [Philippus] a mozgatható birodalmi tartalék-hadsereget menetalakulatokba osztotta be. […] Szilárd magvukat egy-egy nagyobb zárt lovashadtest alkotta, leginkább dalmatákból és maurusokból (1935 Hóman Bálint munkái CD42).
2. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’e római tartomány területén létrejött Dalmáciában élő(, eredetileg újlatin, később a népesség keveredése folytán délszláv nyelvet beszélő) nép, ill. e népességből elszármazott népcsoport’ ❖ Minémü Szemmel türnék ezt [ti. a magyar nyelvű kormányzást] el a’ Horvátok? A Dalmaták, a’ Schlavonabéliek? (1790 Báróczi Sándor 7031016, 13) | Szemere B. [= Bertalan] belügyminiszter június 1-én latin nyelvű felhívásban fordult a dalmatákhoz (1848 Duschek Ferenc CD32) | Mikor a dalmaták Velence hatalma alá kerülnek, mindig visszavágynak a magyar uralom alá (1930 Pintér Jenő CD44).
2a. (kissé rég) ’e népességhez v. népcsoporthoz tartozó, ill. abból származó személy, kül. férfi’ ❖ ſzámos Montenegrój lakoſok, Dalmaták, Olaſzok (1788 Magyar Merkurius C0340, 27) | az egész ausztriai tengerhajózás ugy szólván kizárólag dalmaták és magyar partvidékiek által üzetik (1842 Pesti Hírlap CD61) | a mohácsi idők után két dalmata tűnik fel a magyar diplomáczia terén. Az egyik a magasztalt barát: Martinuzzi, a másik Verancsics (1885 Thallóczy Lajos CD55) | Mikor az ügynök […] tudtomra adta, hogy a Margerit üzemben tartásához 10, mondd tíz matróz szükséges, hideg futott végig a hátamon. Tíz nagyétű dalmata vagy morlák [= horvát] egy rakáson – mit kezdek én ilyen népgyűléssel? (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 194).
2b. ’Dalmáciában beszélt horvát nyelv(változat)’ ❖ [az idegen nemesasszony] olyan nyelven beszélt a néphez, amin mindenki nevetett. „Szarkanyelven beszél!” Fráter György ráismert ez idiómára. Valami keveréke volt az a dalmatának meg az olasznak (1886 Jókai Mór CD18) | [ha az ún. szlaveno-szerb nyelv szavait] eredetükre és természetükre nézve összehasonlítjuk az élő szláv népnyelvekkel, kiderül, hogy a szerb, a bosnyák, a dalmata és némely bolgár dialektus áll hozzá a legközelebb (2000 Berlász Jenő ford. [!] CD40).
3. (Áll is) ’elsőként Dalmáciában leírt, mai formájában Angliában kitenyésztett, a vizsláéhoz hasonló testalkatú és méretű, rövid szőrű, fehér alapon fekete foltos kutya(fajta)’ ❖ A fej lehet: […] arányos (vizslák, német juhászkutya, dalmata, kuvasz stb.) (1992 Szinák János–Veress István CD59) | egyes fajok, például a dalmata, hajlamosabbak a félénkségre, mint mások (1995 Szinák János–Veress István CD59) | a 101 kiskutya pöttyös dalmatái Walt Disney filmjében (1996 Új Könyvek CD29).
Vö. CzF.; TESz. dalmát; IdSz. dalmát · dalmata