dalmű fn 8C9

1. (Zene)(többfelvonásos) vokális-hangszeres drámai műfaj, amelyben éneklik a szerepeket, ill. az ilyen műfajba tartozó színmű, kül. az opera (zenéje)’ ❖ nem vagyok barátja a száraz vígjátéknak. Dalmü, vagy bohózat, és változtatásul táncjáték, ez gyönyörködtet engem (1839 Nagy Ignác C5750, 134) | gyakran énekelt a nagyobb mesterek dalmüveiből (1841 Tompa Imre ford.–Legouvé–Dinaux C5766, 118) | épen egy új dalmű kedvesb részeit remeklé zongorán (1854 Degré Alajos C1393, 131) | Erkel Ferencz. A nemz. szinház legelső karnagya, a magyar dalmű alapitója, „Hunyady László” költője (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Zichy Géza] operái érdemes helyet töltöttek be a magyar dalmű fejlődésében (1934 Pintér Jenő CD44) | Verdi dalműve, Az álarcosbál (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ennek színházi előadása’ ❖ [Béla] a dalmű alatt feljött páholyukba (1863 Bérczy Károly C3616, 426) | 1907 májusának valamelyik estéjén elvittem Ady Endrét Párizsban a Salome dalműbe. Richard Strauss maga vezényelte akkoriban új és hírhedt művét a Chatelet színházban (1939 Mohácsi Jenő CD10) | Tizenhét éven át nagyon sokszor és sok dalműben láttam [Székely Mihályt] (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’operaelőadások létrehozására szerveződött együttes, társulat, es. intézmény’ ❖ [a] dalmű és zeneképezde támogatása (1870 Nyugat CD10) | [Szerdahelyi József] a magyar dalmű egyik alapítója lett (1909 Magyar írók élete CD27) | [1884-ben] megnyílt az Operaház és a dalmű végleges kiválásával a Nemzeti Színház teljesen az irodalom színháza lett (1938 Schöpflin Aladár CD10).

2. (rég, ritk, Irodt) ’lírai költemény, kül. dal, ill. a líra mint műnem’ ❖ egyik nevezetesebb költészünk [ti. Vörösmarty] dalműve, „A kis leány baja” (1841 Szemere Pál C3949, 13) | A költészet-sárkány három, úgymint: dalmű, beszélymű és színmű fejei között a dalmű bír egymástól tetemesen különböző legtöbb fajt (1860 Szemere Pál 8439015, 110).

ÖU: víg~.

ÖE: ~énekes, ~író, ~szerző, ~színház, ~szöveg, ~társaság, ~társulat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

dalmű főnév 8C9
1. (Zene)
(többfelvonásos) vokális-hangszeres drámai műfaj, amelyben éneklik a szerepeket, ill. az ilyen műfajba tartozó színmű, kül. az opera (zenéje)
nem vagyok barátja a száraz vígjátéknak. Dalmü, vagy bohózat, és változtatásul táncjáték, ez gyönyörködtet engem
(1839 Nagy Ignác)
gyakran énekelt a nagyobb mesterek dalmüveiből
(1841 Tompa Imre ford.Legouvé–Dinaux)
épen egy új dalmű kedvesb részeit remeklé zongorán
(1854 Degré Alajos)
Erkel Ferencz. A nemz.nemzeti szinház legelső karnagya, a magyar dalmű alapitója, „Hunyady László” költője
(1860 Vasárnapi Újság)
[Zichy Géza] operái érdemes helyet töltöttek be a magyar dalmű fejlődésében
(1934 Pintér Jenő)
Verdi dalműve, Az álarcosbál
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
ennek színházi előadása
[Béla] a dalmű alatt feljött páholyukba
(1863 Bérczy Károly)
1907 májusának valamelyik estéjén elvittem Ady Endrét Párizsban a Salome dalműbe. Richard Strauss maga vezényelte akkoriban új és hírhedt művét a Chatelet színházban
(1939 Mohácsi Jenő)
Tizenhét éven át nagyon sokszor és sok dalműben láttam [Székely Mihályt]
(1995 Magyar Hírlap)
1b.
operaelőadások létrehozására szerveződött együttes, társulat, es. intézmény
[a] dalmű és zeneképezde támogatása
(1870 Nyugat)
[Szerdahelyi József] a magyar dalmű egyik alapítója lett
(1909 Magyar írók élete)
[1884-ben] megnyílt az Operaház és a dalmű végleges kiválásával a Nemzeti Színház teljesen az irodalom színháza lett
(1938 Schöpflin Aladár)
2. (rég, ritk, Irodt)
lírai költemény, kül. dal, ill. a líra mint műnem
egyik nevezetesebb költészünk [ti. Vörösmarty] dalműve, „A kis leány baja”
(1841 Szemere Pál)
A költészet-sárkány három, úgymint: dalmű, beszélymű és színmű fejei között a dalmű bír egymástól tetemesen különböző legtöbb fajt
(1860 Szemere Pál)
ÖU: vígdalmű
ÖE: dalműénekes, dalműíró, dalműszerző, dalműszínház, dalműszöveg, dalműtársaság, dalműtársulat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások