dara fn 6A dera (nyj) , dora (nyj)
1. (jelzőként is) ’〈az őrlemény jellegének kiemeléseként is:〉 a lisztnél durvább őrlésű gabonaféle, kül. mint takarmány’ ❖ Bétsbenn a liſztnek s darának árra-ſzabáſa, és annak árúláſáról való adózás el-töröltetett, s arra közönſéges ſzabad-ſág adatott, hogy az rlött gabonának mindenném nemeit lehesſen ott akar-kinek héti váſárokonn árúlnia (1781 Magyar Hírmondó 7444014, 245) | A különféle méretü darák […] külön-külön kerülnek a daratisztítógépekbe, amelyek azokat fajsúly szerint osztályozzák (1896 PallasLex. CD02) | [az a>o hangváltozás körében] nem szólván több oly tájnyelvi változatról, mint a török eredetű dara mellett dora, csalán ~ csollán[,] kabak ~ kobak […] stb. (1928 Magyar Nyelvőr C5985, 88) | [Kukorica] idén is kimehetett az országból, például dara formájában, melynek exportja nem engedélyköteles (1996 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’szemcsésre őrölt hántolt búza, azaz búzadara (mint étel alapanyaga)’ ❖ levestészták, hengermalmi asztali dara (1846 Hetilap CD61) | Dara v. németesen griz, a durvára őrölt búza (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 267) | A gyümölcsöt megmosom, feldarabolom, […] és a már kihűlt darába belekeverem (1990 Frank Júlia CD19) | A búza lisztté történő fokozatos őrlése folyamán keletkező egyik félkésztermék a dara, a másik a derce (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
2. (Met is) ’2–5 milliméter átmérőjű szemcsékből álló szilárd csapadék’ ❖ [a villámlást] valami kevés dara ’s havazás követte (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 563) | még az apró jégesőtől, és darától sem kell irtózni (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 64) | esik a hó mëg a dera, – fázik a kisasszoⁿ fara (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 214) | dara: […] a fagyott csapadék két fajtájának, a hódarának és a jégdarának (fagyott esőnek) az összefoglaló neve (1998 MagyarNagyLex. C5819, 316).
3. (Föld v. Bánya) ’daraérc v. daraszén’ ❖ Dara a geologiában, illetőleg a kőzettanban valamely összetett, kristályos kőzetnek egyes elegyrészekre széthullott tömegei (1893 PallasLex. CD02) | Dara […]. Olyan minőségű összezúzott érc, melynél az egyes szemek nagysága 0·5 mm.-nél nagyobb (1912 RévaiNagyLex. C5701, 300) | [a zirci Tüzép-telepen] például 594 forint volt a diószén (az egyik legkedveltebb fajta), 526 forint a rostált dara ára mázsánként (1995 Magyar Hírlap CD09).
Ö: árpa~, búza-, hó~, jég~, kukorica~, tejbe~.
ÖU: tengeri~, zab~.
ÖE: ~gyöngy, ~korpa, ~leves, ~pép.
Vö. CzF. dara¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.