darál ige 1a

1. ts (tárgy n. is) ’〈kül. szemes terményt gép(pel vki)〉 szemcsés méretűre, ritk. por állagúra őröl’ ❖ Ámbár a’ meredek hegyrl eſ Rénus [= Rajna] vizére Éplne malom vagy a’ Stikſz rohanna kerekére. Tíz, vagy tizen két kvel is annyit nem darálhatna: Mint ez [ti. a lány] a’ mennyit fetsegett (1793 Bécsi Magyar Múzsa 7490005, 54) | Hogy tehát finom izű kávét ihassunk: minden reggel csak egy napra valót kellene pergelni, darálni és aztán jól bezárt edényben tartani (1841 Műipar 8651001, 348) | Az indus asszony már kora hajnalban fölkel, tüzet éleszt s tengerit darál leveses kásának reggelire (1861 Rosty Pál 8397006, 116) | Tovább megyünk a darálógépekhez. Vannak itt kicsi gépek és nagy gépek: amikor üzembeállítják őket, olyankor működni kezdenek. Darálnak (1952 Bajor Andor 1006039, 58) | [a masszához] hozzáadjuk az előzőleg forrásban lévő vízbe tett és lehéjazott, finomra darált mandulát (1990 Frank Júlia CD19).

1a. (tárgy n. is) ’〈kül. húst gép(pel vki)〉 apróra, darabosra zúz, aprít, vág’ ❖ A sertéshúst finomra daráljuk (1980 Halász Zoltán 2206004, 8) | Idén szőlősgazda lettem. Kapáltam, permeteztem, oltottam és hónaljoztam. Februártól augusztusig. Szüreteltem és daráltam (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a konyhai robotgép] húszféle munkára alkalmas, többek között darál, reszel, dagaszt, pürét készít, gyümölcsöt és zöldséget présel (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. tn (tárgyragos határozóval is) (kissé biz) ’monoton hangon, hadarva beszél’ ❖ [a zsidók] alig tarthattak meg valamit egyebet, á ſinagógába való viſitáſnál, lúd húsnál, hal bélnél, mellyekre hameg ették, Kóſert iſznak s azután mormolnak, darálnak (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 21) | [A szónok] annyit beszélt, annyit darált Hogy a szeme szája elállt Ugy bámult a falu népe (1856 Vasárnapi Újság CD56) | társam lelkendezőn, darálva beszélt, kerek, nagy kézmozdulatokkal (1943 Képes Géza 9323004, 13) | biztosan túl gyorsan beszélek, sajnos, ez néha rám jön, darálok, darálok, mindent egyszerre szeretnék kiokádni (1983 Polgár András 1121001, 16).

2a. ts (kissé biz) ’így (fel)mond vmit’ ❖ poharát ſzájához indíttya, ’S-annak italára már torkát tágíttya. Sok mocskos ſzitkokat még akkor-is darál (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 206) | [a török népiskolákban] a gyermekeket egész esztendőkön át, semmi másra nem tanitják, mint a koránt […] darálni! (1846 Hetilap CD61) | A kislány eleinte mulatságosnak találta a történeteimet és nevetgélve mondta utánam, később megunta és rosszkedvűen darálta (1936 Hevesi András 9246003, 105) | [a pap] megállt a ravatalozó ajtajánál, és gyors, monoton hangon darálni kezdte: „Testvéreim-akik-együtt-vagyunk-ebben-a-nehéz-percben-szolgáljon-vigaszotokra-a-gondolat-hogy-Isten-akarata-teljesíttetett.” (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 18).

Ö: be~, el~, le~, meg~.

Sz: darálatlan, darálék.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dara; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

darál ige 1a
1. tárgyas (tárgy n. is)
〈kül. szemes terményt gép(pel vki) szemcsés méretűre, ritk. por állagúra őröl
Ámbár a’ meredek hegyrl eſ Rénus [= Rajna] vizére Éplne malom vagy a’ Stikſz rohanna kerekére. Tíz, vagy tizen két kvel is annyit nem darálhatna: Mint ez [ti. a lány] a’ mennyit fetsegett
(1793 Bécsi Magyar Múzsa)
Hogy tehát finom izű kávét ihassunk: minden reggel csak egy napra valót kellene pergelni, darálni és aztán jól bezárt edényben tartani
(1841 Műipar)
Az indus asszony már kora hajnalban fölkel, tüzet éleszt s tengerit darál leveses kásának reggelire
(1861 Rosty Pál)
Tovább megyünk a darálógépekhez. Vannak itt kicsi gépek és nagy gépek: amikor üzembeállítják őket, olyankor működni kezdenek. Darálnak
(1952 Bajor Andor)
[a masszához] hozzáadjuk az előzőleg forrásban lévő vízbe tett és lehéjazott, finomra darált mandulát
(1990 Frank Júlia)
1a. (tárgy n. is)
〈kül. húst gép(pel vki) apróra, darabosra zúz, aprít, vág
A sertéshúst finomra daráljuk
(1980 Halász Zoltán)
Idén szőlősgazda lettem. Kapáltam, permeteztem, oltottam és hónaljoztam. Februártól augusztusig. Szüreteltem és daráltam
(1997 Magyar Hírlap)
[a konyhai robotgép] húszféle munkára alkalmas, többek között darál, reszel, dagaszt, pürét készít, gyümölcsöt és zöldséget présel
(1998 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (kissé biz)
monoton hangon, hadarva beszél
[a zsidók] alig tarthattak meg valamit egyebet, á ſinagógába való viſitáſnál, lúd húsnál, hal bélnél, mellyekre hameg ették, Kóſert iſznak s azután mormolnak, darálnak
(1779 Bessenyei György¹)
[A szónok] annyit beszélt, annyit darált Hogy a szeme szája elállt Ugy bámult a falu népe
(1856 Vasárnapi Újság)
társam lelkendezőn, darálva beszélt, kerek, nagy kézmozdulatokkal
(1943 Képes Géza)
biztosan túl gyorsan beszélek, sajnos, ez néha rám jön, darálok, darálok, mindent egyszerre szeretnék kiokádni
(1983 Polgár András)
2a. tárgyas (kissé biz)
így (fel)mond vmit
poharát ſzájához indíttya, ’S-annak italára már torkát tágíttya. Sok mocskos ſzitkokat még akkor-is darál
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
[a török népiskolákban] a gyermekeket egész esztendőkön át, semmi másra nem tanitják, mint a koránt […] darálni!
(1846 Hetilap)
A kislány eleinte mulatságosnak találta a történeteimet és nevetgélve mondta utánam, később megunta és rosszkedvűen darálta
(1936 Hevesi András)
[a pap] megállt a ravatalozó ajtajánál, és gyors, monoton hangon darálni kezdte: „Testvéreim-akik-együtt-vagyunk-ebben-a-nehéz-percben-szolgáljon-vigaszotokra-a-gondolat-hogy-Isten-akarata-teljesíttetett.”
(1979 Hajnóczy Péter)
Sz: darálatlan, darálék
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dara; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások