dárda fn 6A

1. (Tört is) ’hosszú, rendsz. fából készült nyélből és arra szerelt fémhegyből álló hajító- és szúrófegyver’ ❖ A’ hatalmaskodó Márs-is Éles-hegy dárdáját meſzſze-felejtvén Szokatlan örömre deríti haragos homlokát (1773 Rájnis József ford. [!] 7201007, 82) | [Kanizsa, a kunok hadnagya] kézbe ragadta Somnyelü dárdáját, s Karadsínt öklelni nyeregből Két karral sietett (1834 Czuczor Gergely 8078016, 186) | A rómaiak piluma [= hajítódárdája] is a dárdák egy neme volt (1893 PallasLex. CD02) | [Jézus] ódalába ütték a dárdát, Onnat is hullott a drágalátos szent vére (1971 Magyar néprajz CD47) | [Nairobiban] a Kibera nevű nyomornegyedben két különböző törzshöz tartozó fiatalok vívnak harcot kövekkel, botokkal és dárdákkal (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (Mezőg) ’〈almatermésű fákon:〉 termőrügyben végződő 10-12 centiméter hosszú ág, ill. 3-5 centiméter hosszú termővessző’ ❖ Az előző évi rügy a rákövetkező tavaszszal kihajt, s miután igen rövid ágat és néhány levelet fejlesztett, nyugalomba megy. Ezen fejlődés ugyanily módon három éven át ismétlődik, mely idő alatt a rügy levélrügy marad; a gyümölcsfatenyésztők dárdá-nak (nyársnak, „dard”) nevezik (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 95) | Dárda (növ.), gyümölcsfák 10-12 cm. hosszú ágacskája, melynek csúcsát összetett vegyes rügy […] zárja be (1912 RévaiNagyLex. C5701, 305).

3. (ritk) ’a darts játékhoz haszn. dobónyíl’ ❖ [ha a dartsjátékosnak 30 pontja van, és] véletlenül T20-at, tehát 60-at dob bármelyik dárdájával, az eredménye ez után a kör után marad 30, mindaddig, míg szabályosan el nem éri a 0-t (1991 Tények könyve CD37).

Ö: hajító~.

ÖE: ~csapás, ~erdő, ~fény, ~hegy, ~hordozó, ~nyél, ~rúd, ~vas.

Vö. CzF. dárda¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dárda főnév 6A
1. (Tört is)
hosszú, rendsz. fából készült nyélből és arra szerelt fémhegyből álló hajító- és szúrófegyver
A’ hatalmaskodó Márs-is Éles-hegy dárdáját meſzſze-felejtvén Szokatlan örömre deríti haragos homlokát
(1773 Rájnis József ford.)
[Kanizsa, a kunok hadnagya] kézbe ragadta Somnyelü dárdáját, s Karadsínt öklelni nyeregből Két karral sietett
(1834 Czuczor Gergely)
A rómaiak piluma [= hajítódárdája] is a dárdák egy neme volt
(1893 PallasLex.)
[Jézus] ódalába ütték a dárdát, Onnat is hullott a drágalátos szent vére
(1971 Magyar néprajz)
[Nairobiban] a Kibera nevű nyomornegyedben két különböző törzshöz tartozó fiatalok vívnak harcot kövekkel, botokkal és dárdákkal
(1995 Magyar Hírlap)
2. (Mezőg)
〈almatermésű fákon:〉 termőrügyben végződő 10-12 centiméter hosszú ág, ill. 3-5 centiméter hosszú termővessző
Az előző évi rügy a rákövetkező tavaszszal kihajt, s miután igen rövid ágat és néhány levelet fejlesztett, nyugalomba megy. Ezen fejlődés ugyanily módon három éven át ismétlődik, mely idő alatt a rügy levélrügy marad; a gyümölcsfatenyésztők dárdá-nak (nyársnak, „dard”) nevezik
(1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.Emery)
Dárda (növ.növény), gyümölcsfák 10-12 cm.centiméter hosszú ágacskája, melynek csúcsát összetett vegyes rügy […] zárja be
(1912 RévaiNagyLex.)
3. (ritk)
a darts játékhoz haszn. dobónyíl
[ha a dartsjátékosnak 30 pontja van, és] véletlenül T20-at, tehát 60-at dob bármelyik dárdájával, az eredménye ez után a kör után marad 30, mindaddig, míg szabályosan el nem éri a 0-t
(1991 Tények könyve)
ÖE: dárdacsapás, dárdaerdő, dárdafény, dárdahegy, dárdahordozó, dárdanyél, dárdarúd, dárdavas
Vö. CzF. dárda¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások