dárdás mn és fn
I. mn 15A8
1. ’dárdával felfegyver(ke)zett, ill. dárda használatával megbízott 〈személy〉’ ❖ Az elsö rendbéliek vóltak […] A’ leg eröſſeb dárdás vitézek (1791 Parnasszusi időtöltés 7036012, 45) | [Szondi] dárdásan előre hajulva nyomúl, A sok dühös ozman elébe tolúl (1858 Czuczor Gergely 8078008, 149) | dárdás hadnagy úr (1875 Vajda János 8503062, 176) | Dárdás vad asszonyok vijjognak a lovak hátán (1911 Bálint Aladár CD10) | [Yrjö Liipola] nagyobbszabású munkája a karéliai szabadságszobor, dárdás Diana (Helsinki) és a tuzhulji hősi emlék (1935 RévaiNagyLex. C5717, 555).
2. ’dárdaheggyel v. dárdahegy alakú résszel ellátott 〈tárgy〉’ ❖ [a címerben] pánczélos vitéz jobbjában földbe tüzött arany dárdás kék lobogót tart (1911 Kempelen Béla CD23) | [a címerben a vitéz] jobbjában vállhoz emelt kék szinü dárdás nyelü zászlót tart (1913 Kempelen Béla CD23) | [Feladlak úr megszemlélte] a mezővárosi Borchó-ház fényképét, homlokzata előtt négy fenyőjével, tágra nyitott dárdás kapujával, kőcímerével (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10).
3. ’vminek a dárdáéhoz hasonló alakú 〈hegye, végződése〉’ ❖ a zászló aranyos dárdás hegyü rúdját Forgatván (1879 Szabó Dávid C3764, 209) | [A sírt] körülkerítette aranynyal bevont, dárdás hegyü bronz rácsozattal (1891 Kemechey Jenő C2585, 7).
4. (Növ) ’a dárdahegyhez hasonló, hosszúkás, háromszög alakú 〈levél〉, ill. 〈ilyen levél〉 oldalirányban kiszélesedő, hegyes végű 〈alsó része, ún. levélválla〉’ ❖ [az ún. fényes laboda] lev. 3-ſzegű dárdások, mind a’ 3 ſzegletei kihegyzettek (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 188) | [Az egyszerű levél] csúcsára nézve: hegyes, hegyesített, tompa, csonkított, csorba. Vállára nézve: nyilas dárdás, füles (1865 Tanodai Lapok 8666001, 265) | dárdás levelű, savanyúságjelző juhsóska-alfaj (1999 Természet Világa CD50).
4a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’olyan 〈növény〉, amelynek levele, levélválla jellegzetesen ilyen’ ❖ dárdás Holgyomál (H. [= Hieracium] pyrenaicum) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 451) | Dárdás pajzsika. Aspidium Lonchytis (L.) Sw. (1902 Wagner János CD35) | dárdás csukóka S. [= Scutellaria] hastifolia (1998 Növényneveink C6120, 70).
II. fn 4A
1. (rendsz. tbsz-ban) (Tört is) ’dárdával felfegyverzett, ill. dárda használatával megbízott katona, őr stb.’ ❖ [az elítéltek] ki hozattanak a’ Tömlötzbölnyak vasokban és […] a’ Dominicus Templomába vitettenek; Mely Gyülekezetben jelen valának, ezen ſzent visgálásnak Tiſzt-viſelöi, a’ meg fogásra rendeltetett ſzemélyek, és az úgy nevezett Dárdáſok (1784 Magyar Hírmondó C0272, 420) | Menj, vedd magadhoz a dárdásokat, Hölgyeimmel és fiammal menni fogsz (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 171) | [a zászlóalj századai a 16-17. században] 59 egymás mögött álló sorban voltak rendezve, 51 emberrel arcban, dárdások a közepén (1897 PallasLex. CD02) | Csak forduljanak vissza – sürgeté a dárdás. – Mit állnak itt? Ami rendelet, az rendelet, nincs másképpen (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 215) | [a városi hadnagy] dárdásokkal, botos és vasvillás strázsákkal főleg az istállókra és kertekre felügyelt (1979 NéprajziLex. CD47).
2. (kissé rég, átv is) ’ura dárdáját vivő rabszolga v. hadi szolga, fegyver-, kül. dárdahordozó’ ❖ Hol az öreg Bencze, Toldi vén dárdása? (1854 Arany János C5325, 91) | A méltóságok mögött kinek-kinek legközelebbi szolgái, dárdásai [álltak] (1899 Baksay Sándor C0729, 155) | Igazán érdemes a bankfejedelmek udvarában szolgálni, hozzájuk hízelgőnek és dárdásnak beállni (1912 Radó Sámuel CD10).
3. (rég, Isk, biz) ’〈református kollégiumban:〉 idősebb tanulótársainak, es. tanárainak tett szolgálataiért, kül. ételhordásért ingyenes ellátásban részesülő, alsóbb iskolai osztályokba járó szegény diák; szolgadiák’ ❖ Dárdás! itt a’ pénz, hozz […] töltött káposztát (1844 Kuthy Lajos C2862, 146) | „dárdás”-nak azt a kicsi tanulót [nevezik], aki a nagyobb diáknak fűt, s aztán a kályhalyukban igen jól alszik (1872 Jókai Mór CD18) | valamelyik nőtlen tanár felfogadta ételhordó dárdásnak (1888 Szabó Endre C3766, 117) | azért dárdás maga, mert az ilyen kisdiákok két hosszú dárdán hozták a vállukon hajdanában az üstöt (1920 Móricz Zsigmond C6293, 133).
Vö. CzF. dárdás¹, dárdás², dárdásan; ÉrtSz.; TESz. dárda; ÉKsz.