dárdavető mn és fn 1C

I. mn

1. (kissé rég)(hajító)dárdát fegyverként v. sporteszközként használó 〈katona, ill. sportoló〉’ ❖ árkod’ gödrei telnek ’S dárdavető hajdúk riogatnak benne falaidra (1828 Vörösmarty Mihály 8524175, 23) | dárdavető Priamosz és népe kipusztúl! (1857 Vajda János 8503089, 125) | [Az ábrázoláson] dárdavető ephebos [= 18-20 éves görög ifjú] (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Vörösmarty] örökre elbucsuzik a csatamezők e rémes zajától, dárdavető hőseitől (1900 Budapesti Hírlap nov. 26. C0055, 4).

2. (Tört) ’dárda kilövésére való 〈hadászati eszköz, harci gép〉’ ❖ Több igaza lehet, ha az egész régiségben gyakori számszeríjjat (balista, kő- vagy dárdavető hadi gép) számszerigy-nek mondja (1878 Arany János C6505, 536) | a dárdavető pattantyúk hegyes nyílvégei a lőréseken előkandikálnak (1884 Jókai Mór CD18) | dárdavető készülék (1911 RévaiNagyLex. C5698, 317).

3. (rég) ’dárdavetésből álló 〈harcjáték, verseny〉’ ❖ Sigmond Király lovagló és dárda-vető játékot fog indítani (1797 Molnár János C0298, 8).

II. fn (Tört)

1. ’dárdavetésre kiképzett, ill. dárdavetést végző katona’ ❖ [Etele] dárdavetőt, íjászt külön egybeállit, Lovagot külön csap kaszás szekerektől (1863 Arany János CD01) | A dárdavetőket az agrigensek törzséből szedték (1895 Bárczay Oszkár C0792, 71) | Targe a középkori franciában pajzsot jelentett, majd céltáblát, mely a dárdavetőnek mintegy tárgya volt (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 61) | A támadók első vonalát a dárdavetők alkották, a másodikat az íjászok, és a parittyások a harmadikat (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209).

2. ’dárda kilövésére való hadászati eszköz, harci gép’ ❖ a tazmánok sem a bumerángot, sem a dárdavetőt nem ismerték (1902 Bátky Zsigmond C6876, 14) | A tikali kőemlékek szerint Füstbéka Dárdavető Pajzs fia volt. Csakhogy 378-ban a maják földjén nem létezett pajzs, a dárdavető pedig teotihuacani fegyvertechnikai újítás (1997 Természet Világa CD50) | Mit kapott vajon az a nembeli társunk, aki kitalálta a – kereket? […] Az íjat, a nyilat, a dárdát, a dárdavetőt? (1998 Magyar Hírlap CD09).

dárdavető melléknév és főnév 1C
I. melléknév
1. (kissé rég)
(hajító)dárdát fegyverként v. sporteszközként használó 〈katona, ill. sportoló〉
árkod’ gödrei telnek ’S dárdavető hajdúk riogatnak benne falaidra
(1828 Vörösmarty Mihály)
dárdavető Priamosz és népe kipusztúl!
(1857 Vajda János)
[Az ábrázoláson] dárdavető ephebos [= 18-20 éves görög ifjú]
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Vörösmarty] örökre elbucsuzik a csatamezők e rémes zajától, dárdavető hőseitől
(1900 Budapesti Hírlap nov. 26.)
2. (Tört)
dárda kilövésére való 〈hadászati eszköz, harci gép〉
Több igaza lehet, ha az egész régiségben gyakori számszeríjjat (balista, kő- vagy dárdavető hadi gép) számszerigy-nek mondja
(1878 Arany János)
a dárdavető pattantyúk hegyes nyílvégei a lőréseken előkandikálnak
(1884 Jókai Mór)
dárdavető készülék
(1911 RévaiNagyLex.)
3. (rég)
dárdavetésből álló 〈harcjáték, verseny〉
Sigmond Király lovagló és dárda-vető játékot fog indítani
(1797 Molnár János)
II. főnév (Tört)
1.
dárdavetésre kiképzett, ill. dárdavetést végző katona
[Etele] dárdavetőt, íjászt külön egybeállit, Lovagot külön csap kaszás szekerektől
(1863 Arany János)
A dárdavetőket az agrigensek törzséből szedték
(1895 Bárczay Oszkár)
Targe a középkori franciában pajzsot jelentett, majd céltáblát, mely a dárdavetőnek mintegy tárgya volt
(1926 Kosztolányi Dezső)
A támadók első vonalát a dárdavetők alkották, a másodikat az íjászok, és a parittyások a harmadikat
(1988 Bibliai nevek és fogalmak)
2.
dárda kilövésére való hadászati eszköz, harci gép
a tazmánok sem a bumerángot, sem a dárdavetőt nem ismerték
(1902 Bátky Zsigmond)
A tikali kőemlékek szerint Füstbéka Dárdavető Pajzs fia volt. Csakhogy 378-ban a maják földjén nem létezett pajzs, a dárdavető pedig teotihuacani fegyvertechnikai újítás
(1997 Természet Világa)
Mit kapott vajon az a nembeli társunk, aki kitalálta a – kereket? […] Az íjat, a nyilat, a dárdát, a dárdavetőt?
(1998 Magyar Hírlap)

Beállítások