daróc fn és mn 3A

I. fn

(színezetlen) gyapjúból készült durva, vastag, nemezszerű posztó’ ❖ Péntek nagyonn értett a’ többek között gyenge fahártyából darótzot készíteni (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 308) | Az én köpönyegem nints darótzból (1810 Farkas András 7041008, 57) | Daróc. Festetlen cigára vagy cákolygyapjuból [= rackagyapjúból] készült szövet, melylyel nálunk a földművesek ruházkodnak. […] Darócnak nevezik továbbá a festett cigárav. durva posztógyapjuból készült szövetet is […]. Ezen szövetek felülete is nemezült s ezért vizhatlanok (1893 PallasLex. CD02) | rossz gebét [adtak el] jó paripa helyett, durva darócot fínom kelme helyett (1936 Veres Péter 9771027, 301).

a. (Népr is) ’ebből az anyagból készült ruhadarab, kül. az erdélyi paraszti viselet részét képező, kabátszerű felsőruha’ ❖ kankó [=] szr, darótz […], szr-dolmány, dolmány (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 44) | A férfiak öltözete: a nők által háznál szőtt gyapjuposztóból készitett ujjas, mellyet czondrának vagy darócznak neveznek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Kalotaszegen panyókára vetve hordják a „csonkát”, a „darócot” (1907 Malonyay Dezső 8292004, 52) | Az egykori kabátféle szűr és az ugyancsak kabátféle daróc közötti különbséget ma már nem ismerjük (1991 Magyar néprajz CD47) | kék-fehér vagy szürke-fehér darócba öltöztetett foglyok (2000 Szita Szabolcs CD58).

b. ’ebből a posztóból való pokróc’ ❖ Sok szép ész s gyönyörű elme raboskodik A szalmás kalibák durva daróczain (1840 k. Édes János C0213, 324) | A szegény ember … szalmaágyán daróczczal takarózik (1853 Vahot Imre C4633, 200) | [Szemjon apja] behozott egy nagy, ócska darócot, és betakarta vele mindjobban kihűlő feleségét (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418004, 68).

II. mn

1. (összetételek előtagjaként is) ’ebből az anyagból készült 〈ruhadarab〉’ ❖ tſak darótz ümeg, ſzr-ködmen, […] a’ te rendedhez ill öltözetek (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 51) | ruhám, ha darócz is, csak fázni ne hagyjon! (1814 Kis János¹ ford.–Horatius 8240031, 105) | Azelőtt rendesen daróczfejkötő hegyiben viselték a kalapot, mai napság gyakran a fekete selyem fejkendő fölött (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Boldog Margit napjának minden órájában az ő égi szerelmére, Krisztusra gondolt, darócruhát hordott, nem fésülködött és nem mosdott (1911 Kuncz Aladár CD10) | daróc rabruha (1979 Illyés Gyula 9274062, 482).

2. (rég) ’durva, faragatlan, közönséges 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉’ ❖ Többi darócz beszédeire önnek hallgatok (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | egyenes lelkű, de … darócz ember (1856 Nevessünk! C4368, 183) | darócz modorban (1862 Vas Gereben C4383, 71) | A francia selymes „cochonnerie” [= disznóság, trágárság], ha szellemes, engem nem riaszt vissza, akár Aristophanes; de a polgári daróc-disznólkodás undorító (1908 Laczkó Géza CD10).

ÖE: ~kabát, ~köntös, ~köpeny, ~ruha.

Vö. CzF. darócz¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. daróc¹

daróc főnév és melléknév 3A
I. főnév
(színezetlen) gyapjúból készült durva, vastag, nemezszerű posztó
Péntek nagyonn értett a’ többek között gyenge fahártyából darótzot készíteni
(1787 Gelei József ford.Campe)
Az én köpönyegem nints darótzból
(1810 Farkas András)
Daróc. Festetlen cigára vagy cákolygyapjuból [= rackagyapjúból] készült szövet, melylyel nálunk a földművesek ruházkodnak. […] Darócnak nevezik továbbá a festett cigárav.vagy durva posztógyapjuból készült szövetet is […]. Ezen szövetek felülete is nemezült s ezért vizhatlanok
(1893 PallasLex.)
rossz gebét [adtak el] jó paripa helyett, durva darócot fínom kelme helyett
(1936 Veres Péter)
a. (Népr is)
ebből az anyagból készült ruhadarab, kül. az erdélyi paraszti viselet részét képező, kabátszerű felsőruha
kankó [=] szr, darótz […], szr-dolmány, dolmány
(1784 Baróti Szabó Dávid)
A férfiak öltözete: a nők által háznál szőtt gyapjuposztóból készitett ujjas, mellyet czondrának vagy darócznak neveznek
(1856 Vasárnapi Újság)
Kalotaszegen panyókára vetve hordják a „csonkát”, a „darócot”
(1907 Malonyay Dezső)
Az egykori kabátféle szűr és az ugyancsak kabátféle daróc közötti különbséget ma már nem ismerjük
(1991 Magyar néprajz)
kék-fehér vagy szürke-fehér darócba öltöztetett foglyok
(2000 Szita Szabolcs)
b.
ebből a posztóból való pokróc
Sok szép ész s gyönyörű elme raboskodik A szalmás kalibák durva daróczain
(1840 k. Édes János)
A szegény ember … szalmaágyán daróczczal takarózik
(1853 Vahot Imre)
[Szemjon apja] behozott egy nagy, ócska darócot, és betakarta vele mindjobban kihűlő feleségét
(1969 Makai Imre ford.Platonov)
II. melléknév
1. (összetételek előtagjaként is)
ebből az anyagból készült 〈ruhadarab〉
tſak darótz ümeg, ſzr-ködmen, […] a’ te rendedhez ill öltözetek
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
ruhám, ha darócz is, csak fázni ne hagyjon!
(1814 Kis János¹ ford.Horatius)
Azelőtt rendesen daróczfejkötő hegyiben viselték a kalapot, mai napság gyakran a fekete selyem fejkendő fölött
(1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Boldog Margit napjának minden órájában az ő égi szerelmére, Krisztusra gondolt, darócruhát hordott, nem fésülködött és nem mosdott
(1911 Kuncz Aladár)
daróc rabruha
(1979 Illyés Gyula)
2. (rég)
durva, faragatlan, közönséges 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉
Többi darócz beszédeire önnek hallgatok
(1848 Kossuth Hírlapja)
egyenes lelkű, de … darócz ember
(1856 Nevessünk!)
darócz modorban
(1862 Vas Gereben)
A francia selymes „cochonnerie” [= disznóság, trágárság], ha szellemes, engem nem riaszt vissza, akár Aristophanes; de a polgári daróc-disznólkodás undorító
(1908 Laczkó Géza)
ÖE: daróckabát, darócköntös, darócköpeny, darócruha
Vö. CzF. darócz¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. daróc¹

Beállítások