débdáb (3A1) l. dibdáb
dibdáb mn és fn 3A1 débdáb (rég)
I. mn
1. (/nyj v. irod) ’rossz minőségű, silány, vacak 〈tárgy, építmény〉, ill. szedett-vedett, ócska 〈holmi〉’ ❖ pipára, pipa-ſzárra mennyi a’ költség, ’s déb dáb a’ meſtersége még a’ tzifrának-is (1775 Molnár János 7232026, 73) | [a kínai hajósok] tengerbe vetett déb-dáb tsunyaságnak, döglötnek ki-fogásával táplállyák magokat (1783 Molnár János C0290, 138) | dibdáb alkotmányra (1851 Nagyenyedi album C3295, 66) | szaga van azoknak a dib-dáb békési agyag-földeknek (1882–1883 Mikszáth Kálmán C3148, 148) | [az öreg zsidó] pontosan, rendesen rakosgatta csomóba sok dib-dáb holmiját (1910 Móricz Zsigmond CD10).
1a. (kissé rég) ’felületesen, hevenyészve megalkotott, silány 〈(írás)mű〉’ ❖ Akadtam én egyszer eggy díbdáb nótára, mellynek die Bataille volt írva homlokára (1804 Verseghy Ferenc CD01) | holmi débdáb fordításokon ’s jegyzéseken kivül semmit nem tehetek (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 264) | Birálatot irni ezen dibdáb darabról (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 478) | akadt a többi közt sok régi iskolakönyv is, az 1848 előtti időből, magyar-, latin- és németnyelvűek, rengeteg sok dib-dáb munka, lom (1928 Réti István CD10) | hitvány, dib-dáb szójáték (1938 Martos Vilmos CD10).
2. (/nyj v. irod) ’jelentéktelen, értéktelen, apró-cseprő 〈dolog〉’ ❖ dib-dáb ledérségen (1777 Kónyi János 7190025, 1) | Könnyű dibdáb játék maga, esküvése (1846 Arany János CD01) | kiábrándultság az élet dibdáb voltán (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [Simon Balázs a verseiben] mintha szándékosan veszne el a jelentéktelen részletekben, […] mintha csak bizonyítaná: minden dib-dáb apróság lehet valódi költészet tárgya (1998 Új Könyvek CD29).
3. (/nyj v. irod) ’semmirekellő, hitvány 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ henyélő dib dáb embereknek (1780 Magyar Hírmondó C0268, 827) | kidobatja őket az utcza közepére, ilyen dibdáb nép nem érdemel egyebet (1877 Vértesi Arnold 8520002, 85) | a dibdáb városi hajdúk csak tisztelegni tudnak a kardjaikkal (1931 Krúdy Gyula CD54).
3a. (rég, ritk) ’kis méretű, apró, ill. értéktelen, haszontalan 〈állat〉’ ❖ Mikor azért, ennyi Koronás, és bölts Fejek felett, holmi dib-dáb ſzúnyog tzintzog; vagy illik ſzúnyoghoz kapkodni? vagy nem? (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, X) | hány díbdáb ló nem emésztené továbbá a’ jó szüleséget, mellyel éppen olly olcsón és olly könnyen, jó ’s nagy becsü lovakat lehetne nevelni (1828 Széchenyi István CD1501).
II. fn
1. (kissé rég) ’rossz minőségű, silány, ill. jelentéktelen, apró-cseprő tárgy, dolog’ ❖ senki sem olvassa az ilyen díbdábot (1779 Sándor István ford.–Rabener C3700, 335) | Mi a’ Világ? ha képzelem, Egy nagy Quodlibetnek [= egyvelegnek] lelem Az Égi kék szőnyegen Mellyben a’ sok Csetsebetsét, S annak kissebb nagyobb betsét Nézi a’ Bőlts hidegen. Holmi tűndöklő Dibdábot (1800 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 23) | sok dibdábbal foglalkodó emberek (1845 Szabó István¹ ford.–Aiszóposz C3777, 99) | a divat dib-dábjává süllyedő drámairodalommal (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10).
2. (rég) ’semmirekellő, hitvány személy’ ❖ Ezök a Városból ki-ütni és, amá Díb-dábokra [ti. a szedett-vedett katonákra] esni akartak (1798 Dugonics András C1461, 82) | vagy vegyünk viszont be összevissza minden hígvelejü ábrándit, minden lágyszivű phantastát, […] ’s legyen csak csordultig megtöltve ezen, a’ nagyobb érdemnek kitüntetésére szánt hely [ti. az Üdvlelde] minden dibdábbal (1843 Széchenyi István CD1501) | előre mindenféle dibdáb, „Hancúzni a Parnasszuson mezitláb!” (1850 Arany János CD01).
Sz: dibdábság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.