decens mn 12B4 (vál)

1. (kissé rég) ’a társadalmi normáknak, az illemnek megfelelő 〈megnyilatkozás, viselkedés stb.〉’ ❖ Az ebédnél a’ legcultusabb [= legműveltebb], a legdecensebb tónus uralkodott (1806 Kazinczy Ferenc C0222, 337) | Igen decens, könnyűvérű, de illedelmes darabok voltak [ti. melyeket a francia színtársulat adott elő] (1900 Jókai Mór CD18) | érkeztek a karavánok, a „Borostyánkő-úton” a Balti-tenger mellől, megrakva borostyánkővel, amiből decens és kevésbé decens figurákat faragtak a sabariai iparművészek (1942 Becht Rezső CD52).

1a. (kissé rég) ’illendően, illedelmesen, mértéktartóan viselkedő 〈személy〉’ ❖ [Enyvári Sarolta színésznő] egy cseppet sem utánozza szakmájabéli pályatársnőit, kik egyéb fogyatkozásaikat testi bájaik előtérbetolásával igyekeznek feledtetni a publikummal: szerény és mindig decens a színpadon (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | A vallomások fonalán, éppúgy, mint a szerelemben bajos úgy a végletekig menni, hogy az ember decens is maradjon (1926 Szomory Dezső CD10).

2. ’túlzástól mentes, visszafogott, finom 〈jelenség, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Scilla finom, decens bájjal tudott minden bókot, üdvözlést viszonozni (1888 Jókai Mór CD18) | [Góthné] egy nagyon kikapós cárnőt decensül s szerepéhez mégis hűnek maradva játszik (1930 Komlós Aladár CD10) | decens bőgőszólam és energikus, helyenként kifejezetten virtuóz dob (1997 Magyar Hírlap CD09) | egy félhomályos teremben, ahol a művekre külön-külön speciális lámpák decens fénye vetül (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’viselkedésében, öltözködésében stb. visszafogott, nem hivalkodó 〈személy〉’ ❖ [A Falusi bohémek című vígjáték alapján] decens és a humorral szoros kapcsolatban levő humoristát ismerünk meg Benedek Elekben (1913 Fekete Miklós CD10) | A két primadonnaszerepet a szépen fejlődő Harmat Hilda és az egyéni groteszkségében decens és vonzó Somogyi Nusi viszik (1926 Lányi Viktor CD10) | [A Rejtélyes manhattani haláleset című filmben] az ártatlanul induló leskelődés, a decens szépasszony szabadidős tevékenysége mind komolyabban veendő és egyre izgalmasabb krimivé alakul (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’a jó ízlésnek, szépérzéknek megfelelő, ízléses 〈öltözet, megjelenés stb.〉’ ❖ Barabás Miklós több decens vízfestménye, egy szép zongora, Liszt Ferenc árnyképei, néhány apróság töltik ki a [biedermeier kort bemutató] kiállítás hézagait (1913 Bálint Aladár CD10) | Büi [Szilveszter] bútoraira a finom ívek, decens vonalak éppúgy jellemzőek, mint a kissé kihívó, gesztusszerű formák (1997 Lakáskultúra CD39) | egy decensen öltözött, jó karban lévő, de tagadhatatlanul nagymama korú hölgy (2000 Magyar Hírlap CD09) | decens smink (2000 Új Könyvek CD29).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

decens melléknév 12B4 (vál)
1. (kissé rég)
a társadalmi normáknak, az illemnek megfelelő 〈megnyilatkozás, viselkedés stb.〉
Az ebédnél a’ legcultusabb [= legműveltebb], a legdecensebb tónus uralkodott
(1806 Kazinczy Ferenc)
Igen decens, könnyűvérű, de illedelmes darabok voltak [ti. melyeket a francia színtársulat adott elő]
(1900 Jókai Mór)
érkeztek a karavánok, a „Borostyánkő-úton” a Balti-tenger mellől, megrakva borostyánkővel, amiből decens és kevésbé decens figurákat faragtak a sabariai iparművészek
(1942 Becht Rezső)
1a. (kissé rég)
illendően, illedelmesen, mértéktartóan viselkedő 〈személy〉
[Enyvári Sarolta színésznő] egy cseppet sem utánozza szakmájabéli pályatársnőit, kik egyéb fogyatkozásaikat testi bájaik előtérbetolásával igyekeznek feledtetni a publikummal: szerény és mindig decens a színpadon
(1878 Mikszáth Kálmán)
A vallomások fonalán, éppúgy, mint a szerelemben bajos úgy a végletekig menni, hogy az ember decens is maradjon
(1926 Szomory Dezső)
2.
túlzástól mentes, visszafogott, finom 〈jelenség, megnyilvánulás stb.〉
Scilla finom, decens bájjal tudott minden bókot, üdvözlést viszonozni
(1888 Jókai Mór)
[Góthné] egy nagyon kikapós cárnőt decensül s szerepéhez mégis hűnek maradva játszik
(1930 Komlós Aladár)
decens bőgőszólam és energikus, helyenként kifejezetten virtuóz dob
(1997 Magyar Hírlap)
egy félhomályos teremben, ahol a művekre külön-külön speciális lámpák decens fénye vetül
(1998 Magyar Hírlap)
2a.
viselkedésében, öltözködésében stb. visszafogott, nem hivalkodó 〈személy〉
[A Falusi bohémek című vígjáték alapján] decens és a humorral szoros kapcsolatban levő humoristát ismerünk meg Benedek Elekben
(1913 Fekete Miklós)
A két primadonnaszerepet a szépen fejlődő Harmat Hilda és az egyéni groteszkségében decens és vonzó Somogyi Nusi viszik
(1926 Lányi Viktor)
[A Rejtélyes manhattani haláleset című filmben] az ártatlanul induló leskelődés, a decens szépasszony szabadidős tevékenysége mind komolyabban veendő és egyre izgalmasabb krimivé alakul
(1994 Magyar Hírlap)
3.
a jó ízlésnek, szépérzéknek megfelelő, ízléses 〈öltözet, megjelenés stb.〉
Barabás Miklós több decens vízfestménye, egy szép zongora, Liszt Ferenc árnyképei, néhány apróság töltik ki a [biedermeier kort bemutató] kiállítás hézagait
(1913 Bálint Aladár)
Büi [Szilveszter] bútoraira a finom ívek, decens vonalak éppúgy jellemzőek, mint a kissé kihívó, gesztusszerű formák
(1997 Lakáskultúra)
egy decensen öltözött, jó karban lévő, de tagadhatatlanul nagymama korú hölgy
(2000 Magyar Hírlap)
decens smink
(2000 Új Könyvek)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások