dégrádál (1a) l. degradál
degradál ts ige 1a (vál) dégrádál (rég) , degredál (rég)
1. ’〈illetékes személy, feljebbvaló〉 rangjától, fokozatától v. hivatalától, címétől (büntetésképpen) megfoszt (és vmely alacsonyabb fokozatba, beosztásba stb. helyez) vkit’ ❖ a’ Mennyei szent Káplárokat, és Strázsamestereket dégrádálták (1786 Szacsvay Sándor ford. C3788, 35) | [a káplár] 14 napra közlegénynek degradáltatott (1842 Pesti Hírlap CD61) | A grófokat mind degradálni kell, legyenek nemes emberek. A parasztokat pedig együl egyig nemes emberekké kell tenni (1848 Jókai Mór 8209024, 38) | engem méltóságosból a nagyságosig degradált (1876 Hevesi Lajos C2087, 193) | [a szászvári apátot] minden egyházi hivataltól és javadalomtól megfosztom és degradálom [ti. az érsek] (1910 Krúdy Gyula CD54) | [a főmérnököt] műszakvezető mérnökké degradálják (1962 Elbert János 9121001, 7).
2. (pejor) ’(erkölcsi) értékéhez képest méltatlan helyzetbe hozva, jó hírét, becsületét kisebbítve (vmivé v. vmilyenné) lealacsonyít vkit’ ❖ azok a’ kik azt tanítják, hogy az Isten az embert a’ maga képére teremtette, ezt a’ képet elvetik ’s magokat marhákká degradálják (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 270) | [Tordán látunk az] oszlopokon, márványlapokon, czímeres és feliratos köveken egy csomó holtrészeg dák utódot, kiket a vitriolos pálinka állatias szinvonalra degredált (1889 Orbán Balázs CD22) | [a polihisztor jelző ma már] bizonyos mértékig degradáló (1938 Korunk Szava 2131001, 411) | a hiúság megrontja és degradálja a magánszemélyeket (1996 Hahner Péter CD17).
2a. (pejor) ’jelentőségét, színvonalát csökkentve lezülleszt, értéktelenebbé, jelentéktelenebbé tesz, ill. vmilyen értéktelenebb dologgá silányít vmit’ ❖ [a háborgók] a szabad hazát rabszolgatanyává akarták degradálni az ő retrográd törekvéseikkel (1847 Vasvári Pál C4683, 112) | [Széll Kálmán célja, hogy] mindenkor és mindenáron talpnyaló eszközzé degradálja a hírlapírói tollat (1902 Ady Endre C0535, 395) | Társadalmunknak […] szakítania kell azzal a zsidó-keresztény kultúrkörben létező előítélettel, amely a nemiséget a szégyenletes, istennek nem tetsző cselekedet szintjére degradálta (1986 Czeizel Endre 9080002, 25).
Ö: le~.
Sz: degradálás, degradálódik.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, degradált, degradáltat; ÚMTsz.; IdSz.