dégrádál (1a) l. degradál

degradál ts ige 1a (vál)dégrádál (rég) , degredál (rég)

1. ’〈illetékes személy, feljebbvaló〉 rangjától, fokozatától v. hivatalától, címétől (büntetésképpen) megfoszt (és vmely alacsonyabb fokozatba, beosztásba stb. helyez) vkit’ ❖ a’ Mennyei szent Káplárokat, és Strázsamestereket dégrádálták (1786 Szacsvay Sándor ford. C3788, 35) | [a káplár] 14 napra közlegénynek degradáltatott (1842 Pesti Hírlap CD61) | A grófokat mind degradálni kell, legyenek nemes emberek. A parasztokat pedig együl egyig nemes emberekké kell tenni (1848 Jókai Mór 8209024, 38) | engem méltóságosból a nagyságosig degradált (1876 Hevesi Lajos C2087, 193) | [a szászvári apátot] minden egyházi hivataltól és javadalomtól megfosztom és degradálom [ti. az érsek] (1910 Krúdy Gyula CD54) | [a főmérnököt] műszakvezető mérnökké degradálják (1962 Elbert János 9121001, 7).

2. (pejor)(erkölcsi) értékéhez képest méltatlan helyzetbe hozva, jó hírét, becsületét kisebbítve (vmivé v. vmilyenné) lealacsonyít vkit’ ❖ azok a’ kik azt tanítják, hogy az Isten az embert a’ maga képére teremtette, ezt a’ képet elvetik ’s magokat marhákká degradálják (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 270) | [Tordán látunk az] oszlopokon, márványlapokon, czímeres és feliratos köveken egy csomó holtrészeg dák utódot, kiket a vitriolos pálinka állatias szinvonalra degredált (1889 Orbán Balázs CD22) | [a polihisztor jelző ma már] bizonyos mértékig degradáló (1938 Korunk Szava 2131001, 411) | a hiúság megrontja és degradálja a magánszemélyeket (1996 Hahner Péter CD17).

2a. (pejor) ’jelentőségét, színvonalát csökkentve lezülleszt, értéktelenebbé, jelentéktelenebbé tesz, ill. vmilyen értéktelenebb dologgá silányít vmit’ ❖ [a háborgók] a szabad hazát rabszolgatanyává akarták degradálni az ő retrográd törekvéseikkel (1847 Vasvári Pál C4683, 112) | [Széll Kálmán célja, hogy] mindenkor és mindenáron talpnyaló eszközzé degradálja a hírlapírói tollat (1902 Ady Endre C0535, 395) | Társadalmunknak […] szakítania kell azzal a zsidó-keresztény kultúrkörben létező előítélettel, amely a nemiséget a szégyenletes, istennek nem tetsző cselekedet szintjére degradálta (1986 Czeizel Endre 9080002, 25).

Ö: le~.

Sz: degradálás, degradálódik.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, degradált, degradáltat; ÚMTsz.; IdSz.

dégrádál lásd degradál
degradál tárgyas ige 1a (vál)
dégrádál 1a (rég)
degredál 1a (rég)
1.
〈illetékes személy, feljebbvaló〉 rangjától, fokozatától v. hivatalától, címétől (büntetésképpen) megfoszt (és vmely alacsonyabb fokozatba, beosztásba stb. helyez) vkit
a’ Mennyei szent Káplárokat, és Strázsamestereket dégrádálták
(1786 Szacsvay Sándor ford.)
[a káplár] 14 napra közlegénynek degradáltatott
(1842 Pesti Hírlap)
A grófokat mind degradálni kell, legyenek nemes emberek. A parasztokat pedig együl egyig nemes emberekké kell tenni
(1848 Jókai Mór)
engem méltóságosból a nagyságosig degradált
(1876 Hevesi Lajos)
[a szászvári apátot] minden egyházi hivataltól és javadalomtól megfosztom és degradálom [ti. az érsek]
(1910 Krúdy Gyula)
[a főmérnököt] műszakvezető mérnökké degradálják
(1962 Elbert János)
2. (pejor)
(erkölcsi) értékéhez képest méltatlan helyzetbe hozva, jó hírét, becsületét kisebbítve (vmivé v. vmilyenné) lealacsonyít vkit
azok a’ kik azt tanítják, hogy az Isten az embert a’ maga képére teremtette, ezt a’ képet elvetik ’s magokat marhákká degradálják
(1814 Kazinczy Ferenc)
[Tordán látunk az] oszlopokon, márványlapokon, czímeres és feliratos köveken egy csomó holtrészeg dák utódot, kiket a vitriolos pálinka állatias szinvonalra degredált
(1889 Orbán Balázs)
[a polihisztor jelző ma már] bizonyos mértékig degradáló
(1938 Korunk Szava)
a hiúság megrontja és degradálja a magánszemélyeket
(1996 Hahner Péter)
2a. (pejor)
jelentőségét, színvonalát csökkentve lezülleszt, értéktelenebbé, jelentéktelenebbé tesz, ill. vmilyen értéktelenebb dologgá silányít vmit
[a háborgók] a szabad hazát rabszolgatanyává akarták degradálni az ő retrográd törekvéseikkel
(1847 Vasvári Pál)
[Széll Kálmán célja, hogy] mindenkor és mindenáron talpnyaló eszközzé degradálja a hírlapírói tollat
(1902 Ady Endre)
Társadalmunknak […] szakítania kell azzal a zsidó-keresztény kultúrkörben létező előítélettel, amely a nemiséget a szégyenletes, istennek nem tetsző cselekedet szintjére degradálta
(1986 Czeizel Endre)
Sz: degradálás, degradálódik
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, degradált, degradáltat; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások