delelőpont fn 3A1

(átv is) ’〈égitestek (látszó) mozgásában:〉 a pálya azon pontja, ahol az égitest áthalad a délkörön, egyszersmind a látóhatár felett a legmagasabban áll; delelő, délpont’ ❖ Idáig [ti. a Kisfaludy Társaság elnöki székének megszerzéséig] tart az első korszak Jósika Miklós költői életéből. Ez a delelő pontja csillagzatának (1867 Jókai Mór CD18) | A delelő ponton állt szerencséjének napja (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | A nap gőgösen, jóllakottan hágott delelő pontjára (1913 Laczkó Géza CD10).

a. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vminek a csúcspontja, ill. tetőfoka’ ❖ Augustus korában a nyelvfejlődés delelő pontját érte (1846 Ballagi Mór 8059002, 15) | férfikorának delelő pontjára érkezett (1900 Palágyi Menyhért 9509001, 234) | Körülbelül a veronai kongresszus idejére (1822) tehető az az időpont, mikor az európai reakció delelőpontra jutott (1912 Halász Imre CD10) | [Bessenyei György] alig harmincöt éves korában, pályája delelőpontján lépett le, Csokonai szavával a „hazafiuságnak közpiacá”-ról, hogy csaknem harminc évet töltsön magányban (1965 A magyar irodalom története CD53).

Vö. ÉKsz.

delelőpont főnév 3A1
(átv is)
〈égitestek (látszó) mozgásában:〉 a pálya azon pontja, ahol az égitest áthalad a délkörön, egyszersmind a látóhatár felett a legmagasabban áll; delelő, délpont
Idáig [ti. a Kisfaludy Társaság elnöki székének megszerzéséig] tart az első korszak Jósika Miklós költői életéből. Ez a delelő pontja csillagzatának
(1867 Jókai Mór)
A delelő ponton állt szerencséjének napja
(1890 Mikszáth Kálmán)
A nap gőgösen, jóllakottan hágott delelő pontjára
(1913 Laczkó Géza)
a. (rendsz. birtokszóként) (vál)
vminek a csúcspontja, ill. tetőfoka
Augustus korában a nyelvfejlődés delelő pontját érte
(1846 Ballagi Mór)
férfikorának delelő pontjára érkezett
(1900 Palágyi Menyhért)
Körülbelül a veronai kongresszus idejére (1822) tehető az az időpont, mikor az európai reakció delelőpontra jutott
(1912 Halász Imre)
[Bessenyei György] alig harmincöt éves korában, pályája delelőpontján lépett le, Csokonai szavával a „hazafiuságnak közpiacá”-ról, hogy csaknem harminc évet töltsön magányban
(1965 A magyar irodalom története)
Vö. ÉKsz.

Beállítások